Zöld Közlekedés
A hajótestet használná vitorlaként az újszerűen hibrid teherhajó
60 százalékkal kisebb üzemanyag-fogyasztás és 80 százalékkal csekélyebb károsanyag-kibocsátás – ezt ígéri Terje Lade norvég hajótervező, aki az aerodinamikát kihasználva érné el a teljesítmény javulását. A vitorláshajók képesek arra, hogy gyorsabban haladjanak, mint amennyi a szél tényleges sebessége. Sőt, a 2013-as Amerika Kupán szereplő katamaránok átlag 1,8-szor gyorsabbak a szélnél, ugyanazon elv segítségével, amely a repülőgépet is felemeli. Előbbi esetben a széliránnyal jóformán párhuzamosba állított vitorla, utóbbinál a szárnyprofil az, amely előtt és mögött, illetve felett és alatt megváltozik a nyomás: a vitorla szél felőli oldalán felgyorsul, míg a szél alatti oldalon lelassul a légáramlás. Ennek következtében a szél felőli oldalon megnő a nyomás, a másik oldalon csökken. A vitorla két oldalán ébredő erők eredője pedig a felhajtóerő lesz. S mivel a hajótest oldalirányban nagyobb felületű, tehát nagyobb ellenállást támaszt, mint a hajó orra, ezért a hajó a kisebb ellenállás irányába, azaz előrefelé mozdul el.
A norvég hajótervező Vindskip (Szélhajó) nevezetű teherszállítója nem vitorlával, hanem különleges formájával fogja munkára a szelet. A magasított hajótest ugyanis mindkét oldalán domborodik, olyan mint egy tükörszimmetrikus repülőgépszárny. Ennek köszönhetően képes az előbb említett felhajtóerőt ötvözni a menetszél sebességével (ez nem azonos a tényleges, szakszóval meteorológiai szél sebességével), és ezáltal kevesebb motoros meghajtást igényel, kevesebb üzemanyag-fogyasztással is ugyanolyan, vagy még gyorsabb haladás érhető el vele. A különleges hajótest kicsinyített mását a brit Cranfield Egyetem szélcsatornájában tesztelték, és meglepően jó eredményeket értek el vele.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöld Közlekedés
Új korszak kezdődött a flottakezelésben a költségek tartós emelkedése miatt
Néhány év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt a vállalati járműflották költsége Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt öt évben akár 30 százalékkal is nőhetett Európában a vállalati járműflották teljes tulajdonlási költsége (Total Cost of Ownership – TCO) derül ki az Arval Mobility Observatory legújabb iparági jelentéséből, a tanulmány szerint az emelkedés alapjaiban változtatta meg a flottakezelés és költségtervezés logikáját Európa-szerte, mivel a korábban kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos és aktív menedzsmentet igényelnek – írja az alternativenergia.hu. Kiemelték, a növekedés hátterében több, egymást erősítő piaci tényező áll. Az új járművek beszerzési ára 2020 óta átlagosan 15-25 szálékkal emelkedett, ami már önmagában megemelte a flották induló költségszintjét. Ezzel párhuzamosan a finanszírozási és lízingdíjak a kamatok változásával 2-4 százalékponttal nőttek, érezhetően megterhelve a havi kiadásokat.
Az energiapiac volatilitása tovább fokozta a költségnyomást, az üzemanyagárak 2020-hoz képest 20-35 százalékkal magasabb szinten stabilizálódtak, míg az üzleti áramtarifák időszakonként 30-60 százalékos emelkedést mutattak. A használtautó-piac ingadozó maradványértékei további kockázatot jelentenek, akár 10-15 százalék eltérés is előfordulhat a szerződéses ciklus végén, ami jelentősen befolyásolhatja a teljes életciklusra vetített költségeket. Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban stabilnak és kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos változást mutatnak, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségszerkezet átláthatóságára és a valós idejű adatelemzésre. Ez nem csupán operatív flottakezelési kérdés: a mobilitás mára stratégiai pénzügyi tényezővé vált, amely közvetlenül befolyásolja a vállalati döntéshozatalt és a hosszú távú üzleti tervezést is.
A közleményben részletezték, hogy a TCO-növekedés különösen erősen érinti azokat a szervezeteket, amelyek nagy futásteljesítményű vagy regionális, logisztikai feladatokra használt flottát üzemeltetnek. A jelentés arra is rámutat, hogy míg az autófenntartás költségei a magántulajdonú járművek esetében is érezhetően emelkedtek, a TCO emelkedés mértéke és hatása elsősorban a vállalati flottáknál mérhető pontosan, ahol a finanszírozási modellek, a maradványérték-kockázat és az energiaárak közvetlenül beépülnek az üzemeltetési szerződésekbe.
Az Arval Mobility Observatory tanulmánya 2020 és 2025 közötti flottaköltség-adatok, piaci mutatók és makrogazdasági trendek elemzésén alapul, az Európai Unió és az eurózóna országaiból származó statisztikákra és piaci mutatókra épülnek. A TCO modellek számítása a Eurostat, az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága, valamint európai autópiaci indexek adatait használja. Az Arval a teljes körű gépjárműlízing egyik vezető nemzetközi szereplője és a mobilitási megoldások szakértője. A vállalat 1989-es alapítása óta a BNP Paribas csoport tagja, és annak Commercial, Personal Banking & Services divíziójába tartozik. 2024 végén az Arval közel 1,8 millió járművet kezelt, és 8600 munkatársa 29 országban kínál rugalmas, személyre szabott megoldásokat nagyvállalatoknak, kis- és középvállalkozásoknak, valamint magánügyfeleknek. Az Arval alapító tagja az Element-Arval Global Alliance-nak, amelynek flottája 55 országban több mint 4,5 millió járművet foglal magában – ismertették a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés