Zöld Közlekedés
A hajótestet használná vitorlaként az újszerűen hibrid teherhajó

60 százalékkal kisebb üzemanyag-fogyasztás és 80 százalékkal csekélyebb károsanyag-kibocsátás – ezt ígéri Terje Lade norvég hajótervező, aki az aerodinamikát kihasználva érné el a teljesítmény javulását. A vitorláshajók képesek arra, hogy gyorsabban haladjanak, mint amennyi a szél tényleges sebessége. Sőt, a 2013-as Amerika Kupán szereplő katamaránok átlag 1,8-szor gyorsabbak a szélnél, ugyanazon elv segítségével, amely a repülőgépet is felemeli. Előbbi esetben a széliránnyal jóformán párhuzamosba állított vitorla, utóbbinál a szárnyprofil az, amely előtt és mögött, illetve felett és alatt megváltozik a nyomás: a vitorla szél felőli oldalán felgyorsul, míg a szél alatti oldalon lelassul a légáramlás. Ennek következtében a szél felőli oldalon megnő a nyomás, a másik oldalon csökken. A vitorla két oldalán ébredő erők eredője pedig a felhajtóerő lesz. S mivel a hajótest oldalirányban nagyobb felületű, tehát nagyobb ellenállást támaszt, mint a hajó orra, ezért a hajó a kisebb ellenállás irányába, azaz előrefelé mozdul el.
A norvég hajótervező Vindskip (Szélhajó) nevezetű teherszállítója nem vitorlával, hanem különleges formájával fogja munkára a szelet. A magasított hajótest ugyanis mindkét oldalán domborodik, olyan mint egy tükörszimmetrikus repülőgépszárny. Ennek köszönhetően képes az előbb említett felhajtóerőt ötvözni a menetszél sebességével (ez nem azonos a tényleges, szakszóval meteorológiai szél sebességével), és ezáltal kevesebb motoros meghajtást igényel, kevesebb üzemanyag-fogyasztással is ugyanolyan, vagy még gyorsabb haladás érhető el vele. A különleges hajótest kicsinyített mását a brit Cranfield Egyetem szélcsatornájában tesztelték, és meglepően jó eredményeket értek el vele.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöld Közlekedés
Lemerült az elektromos autója? A magyar fejlesztés segít a bajban!

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei győzteseit; az innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis kategóriákban díjazták – tájékoztatta az MVM az MTI-t.
Közölték, hogy az ötlet fázisban a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állt a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között az első helyezést a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom érte el, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, és harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett. A versenyt 2016-ban szervezték meg először, azóta minden évben megtartották; eddig összesen csaknem félezer pályázat érkezett, 59 döntőst mentoráltak és 16 csapat került a nyertesek közé. Idén 186 pályázat érkezett be a vállalathoz.
A szervezők olyan ötleteket díjaztak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését – írták. Az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat kaptak, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek.
Zöld Közlekedés
Szupercsöndes drónt alkottak

Sokak számára zavaró a drónok búgása, egy amerikai vállalat ezt figyelembe véve hozott létre egy eszközt.
Sok szakértő véli úgy, hogy a drónok a jövőben komoly feladatokat kaphatnak mindennapi életünkben, részt vehetnek például a csomagok szállításában. Az ilyen típusú eszközök ellen szól ugyanakkor, hogy viszonylag zajosak, ami hosszú távon zavaró lehet. Mérnökök egy csoportja a közelmúltban csendes, teljesen elektromos, nulla kibocsátású drónt hozott létre – számol be az Interesting Engineering. Az eszközt a floridai tech startup, az Undefined Technologies készítette. A Silent Ventus nevű drón ionmeghajtással működik. „A Silent Ventus szemléletes példája azon szándékunknak, hogy fenntartható, progresszív és kevésbé zajos városi környezetet teremtsünk” – mondta Tomas Pribanic, a vállalat alapítója és vezérigazgatója. A drón közelebb viszi a céget végső céltermékének megvalósításához, és megmutatja a vállalat technológiájának kettős felhasználását.
Az eszköz egy olyan technológiai szabadalmat használ, melynek köszönhetően képes aktiválni a környező ionfelhőt. Ily módon jelentős iontolóerő keletkezik, meghajtva a gépet. A drón szinte zajtalanul képes mozogni. A szerkezet fejlesztése jó ideje tart már, a munka tavaly decemberben ért el egy fontos mérföldkövet. Az eszköz ekkor egy 2 percen és 30 másodpercen át tartó tesztrepülésen vett részt, a szakértők pedig kipróbálhatták teljesítményét, repülési dinamikáját, állóképességét és zajszintjét. A mérnökök arról számoltak be, hogy a szerkezet ötször tovább tudott a levegőben maradni, mint a korábbi prototípus, és 85 decibelnél is kisebb zajszintet hozott létre. Pribanic akkor azt mondta, hogy drónjuk egy lépéssel közelebb került a piaci bevezetéshez.
Az Undefined Technologies weboldala alapján az eszköz jelenlegi verziója innovatív fizikai megközelítésekre alapozva 70 decibelnél is halkabb hangot ad ki. Az Egyesült Államokban a lakó-, ipari és kereskedelmi zónákban a megengedett zajszint 50-70 decibel, ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az új szerkezetet tökéletesen lehetne használni. Összehasonlításképp: a mai drónok többsége 85-96 decibeles zajjal üzemel.
Zöld Közlekedés
Elon Musk a lítiumbányászati beruházások növelését szorgalmazta

Elon Musk amerikai üzletember a lítiumbányászati beruházások növelését sürgette annak érdekében, hogy csökkentsék az elektromos járművekben használt fém kereslete és kínálata közötti szakadékot.
A Bloomberg által idézett Tesla cégvezető szerint az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges lítium hiánya a “fő korlátozó tényező”, ami hátráltatja az elektromosautó-ipar fejlődését.
“Segítenünk kell a lítiumbányászatot. Mindenképpen bátorítanám azokat a vállalkozókat, akik megpróbálnak belépni a lítium üzletágba” -mondta Elon Musk. A londoni székhelyű Benchmark Mineral Intelligence ágazati információszolgáltató szerint a lítium globális árindexe 2021-ben 280 százalékos, 2022 első negyedévében pedig további 127 százalékos emelkedést mutatott. Ez növeli az elektromos járművek gyártóinak – köztük a Tesla – költségeit. Ezen túlmenően a lítiumgyártás kevés országban összpontosul, ami növeli a fémellátás megszakadásának kockázatát. Ausztrália és Chile adja a világtermelés 81 százalékát, 55 ezer tonnát, illetve 26 ezer tonnát.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Ezentúl környezetbarát sorsjegyeket is kaparhatunk
-
Zöld Energia3 hónap telt el a létrehozás óta
Az új Ethereum 99 százalékkal kevesebb energiafelhasználással jár, mint elődje
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás óta
Lemerült az elektromos autója? A magyar fejlesztés segít a bajban!
-
Zöld Energia3 hónap telt el a létrehozás óta
Hatalmas téglákkal tárolhatjuk a megújuló energiát
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés