Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára

Június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is – írja az alternativenergia.hu. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.

Milyen is az idei aszályhelyzet?

A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le. Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de így is az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult.

Az aszály mérésére számtalan mutató létezik. Mi ezek közül az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót vizsgáltuk, amely a talaj 10–20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi. Bár minden év más, jól látható, hogy 2022 nyarát a Dunától keletre már eleve komoly aszályos állapotokkal kezdtük, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal vágtunk neki a nyárnak. Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy már a Kisalföldön is aszályos állapotokkal kezdjük a nyarat.

Az aszály nem egyetlen hónap következménye

Az alábbi ábra a Debrecen–Dunakeszi–Baja–Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyarat már kiszáradt talajjal kezdtük. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július–augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így idén nyáron ismét súlyos aszályos helyzetből indulunk – ami aggasztó kilátásokat jelent a nyárra nézve.

Advertisement

Elmondhatjuk, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály. Az általunk korábban elemzett ún. Pálfai-index alapján a jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák