Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A környezetvédelemre is figyelni kell a reklámok készítésénél a kommunikációs szakma szereplői szerint

Létrehozva:

|

A magyarországi reklámiparnak a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra is figyelnie kell a reklmákok készítésénél, ezt segíti elő a három szakmai szövetség által elindított Green Pledge kezdeményezés, amely a jó gyakorlatok elismerésére szolgál – hangzott el sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

A Green Pledge egy környezetvédelmi és fenntarthatósági vállalás a reklámpiaci szereplők részéről. A vállalást az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hívta életre. A Green Pledge tartalmazza egyebek mellett, hogy a reklámok készítésénél figyelnek az ökológiai lábnyom minimalizálására, például a díszlet és a kellékek anyagainak megválasztásával, valamint a helyszín meghatározásával. Ezen felül a reklám tervezésénél, kivitelezésénél kiemelten figyelnek a természetes környezetre, a reklámban nem mutatnak be a természetes erőforrások indokoltalan pazarlását tartalmazó képi elemet.

A helyszínen kiadott közlemény szerint a szakmai szervezetek csatlakozásra hívják a reklámkészítésben részt vevő cégeket, reklámozókat, az ügynökségeket és a médiát. A csatlakozó vállalatok akkor lesznek jogosultak a Green Pledge használatára, ha a legjobb gyakorlatuk bemutatásával bizonyítják a Green Pledge elveinek megvalósítását, amelyet a három szakmai szervezet képviselőiből álló zsűri bírál el.
Sütő Ágnes, az MMSZ alelnöke elmondta, a kezdeményezéssel olyan dinamikusan alkalmazott minősítést akarnak bevezetni, amely a fogyasztóknak és az üzleti élet szereplőinek is jelzi, hogy az adott cég tevékenyége zöld irányba mutat.

Bándi Gyula, zöld ombudsman, az alapvető jogok biztosa úgy vélte az ilyen jellegű önkéntes vállalások, önszabályozási döntések rendkívül hatékonyak lehetnek és egyúttal jelezte, örül ennek a kezdeményezésnek. A rendezvényen a Green Pledge vállalásait tartalmazó dokumentumot Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke, Hinora Ferencz, az MMSZ elnöke és Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke írta alá.

Zöldinfó

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.

Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.

A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.

A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.

Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák