

Zöldinfó
A környezetvédelemre is figyelni kell a reklámok készítésénél a kommunikációs szakma szereplői szerint
A magyarországi reklámiparnak a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra is figyelnie kell a reklmákok készítésénél, ezt segíti elő a három szakmai szövetség által elindított Green Pledge kezdeményezés, amely a jó gyakorlatok elismerésére szolgál – hangzott el sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A Green Pledge egy környezetvédelmi és fenntarthatósági vállalás a reklámpiaci szereplők részéről. A vállalást az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hívta életre. A Green Pledge tartalmazza egyebek mellett, hogy a reklámok készítésénél figyelnek az ökológiai lábnyom minimalizálására, például a díszlet és a kellékek anyagainak megválasztásával, valamint a helyszín meghatározásával. Ezen felül a reklám tervezésénél, kivitelezésénél kiemelten figyelnek a természetes környezetre, a reklámban nem mutatnak be a természetes erőforrások indokoltalan pazarlását tartalmazó képi elemet.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a szakmai szervezetek csatlakozásra hívják a reklámkészítésben részt vevő cégeket, reklámozókat, az ügynökségeket és a médiát. A csatlakozó vállalatok akkor lesznek jogosultak a Green Pledge használatára, ha a legjobb gyakorlatuk bemutatásával bizonyítják a Green Pledge elveinek megvalósítását, amelyet a három szakmai szervezet képviselőiből álló zsűri bírál el.
Sütő Ágnes, az MMSZ alelnöke elmondta, a kezdeményezéssel olyan dinamikusan alkalmazott minősítést akarnak bevezetni, amely a fogyasztóknak és az üzleti élet szereplőinek is jelzi, hogy az adott cég tevékenyége zöld irányba mutat.
Bándi Gyula, zöld ombudsman, az alapvető jogok biztosa úgy vélte az ilyen jellegű önkéntes vállalások, önszabályozási döntések rendkívül hatékonyak lehetnek és egyúttal jelezte, örül ennek a kezdeményezésnek. A rendezvényen a Green Pledge vállalásait tartalmazó dokumentumot Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke, Hinora Ferencz, az MMSZ elnöke és Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke írta alá.

Zöldinfó
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.
A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon1 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése