Zöldinfó
A legegyszerűbben telepíthető napelemekek miért tiltják?
A teraszra telepíthető napelemek jelenleg Magyarországon tiltva vannak.
Az erkélyre vagy egyéb épületrészekre könnyedén telepíthető, egyszerű konnektorra csatlakoztatható, kis kapacitású napelemekről korábban mi is írtunk. Ezen eszközök háztartási berendezések áramellátását biztosíthatják, az energiaválság kezdete óta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek több országban, köztük Németországban. Mégis, hazánkban az ilyen napelemek használatát biztonsági és technológiai okokra hivatkozva egyelőre tiltják. A G7 nemrég annak járt utána, hogy mennyit segíthetne egy magyarországi háztartásnak, ha itthon is engedélyeznék a hasonló termékeket.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Az uniós szabályozás német értelmezése alapján egy erkélyre szerelhető napelem legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, és két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, úgy, mint bármely más műszaki cikk. A felhasználó megvásárolja a boltban, és otthon már üzembe is helyezheti az eszközt. Németországban az olcsó energia iránti igény mellett a támogatási programok is segítik az erkélynapelemek terjedését.
A németek a különböző közösségi oldalakon egyre nagyobb számban osztják meg termelési adataikat, amely természetesen rengeteg tényezőtől, köztük a tájolástól függ. Az információk viszonylag kis szórást mutatnak, a felhasználók döntő többsége a csúcsot jelentő júliusi időszakban összesen általában 80-100 kilowattóra közötti mennyiségű áramot termelt meg. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, de november-január nagyjából havi 10-20 kilowattóra látszik reálisnak. Azok, akik legalább egy éve használnak ilyen eszközt, évi 600-800 kilowattórát jelentenek. Egy tipikus őszi vagy tavaszi napon a megtermelt áramot a háztartás fel is veszi, magyarán a napelemek az év jelentős részében nem terhelik a hálózatot. A megtérülést a német és a magyar lakossági áramszolgáltatás közti különbségek miatt nehéz felmérni – Németországban ezen a piacon is verseny van.
A G7 szerint amennyiben egy háztartás itthon belefér az áram rezsicsökkentett kvótájába, egy erkélynapelemmel évi 400-500 kilowattórát, azaz 14-18 ezer forintot spórolhatna meg. A rezsicsökkentési határ felett 28-35 ezer forint az éves megtakarítás, ami egy 320 ezer forintos eszköz esetében tízéves megtérülést jelent. Mindez persze csak gondolatkísérlet, hiszen a berendezések még nem használhatóak hazánkban.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
