Zöldinfó
A legegyszerűbben telepíthető napelemekek miért tiltják?
A teraszra telepíthető napelemek jelenleg Magyarországon tiltva vannak.
Az erkélyre vagy egyéb épületrészekre könnyedén telepíthető, egyszerű konnektorra csatlakoztatható, kis kapacitású napelemekről korábban mi is írtunk. Ezen eszközök háztartási berendezések áramellátását biztosíthatják, az energiaválság kezdete óta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek több országban, köztük Németországban. Mégis, hazánkban az ilyen napelemek használatát biztonsági és technológiai okokra hivatkozva egyelőre tiltják. A G7 nemrég annak járt utána, hogy mennyit segíthetne egy magyarországi háztartásnak, ha itthon is engedélyeznék a hasonló termékeket.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Az uniós szabályozás német értelmezése alapján egy erkélyre szerelhető napelem legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, és két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, úgy, mint bármely más műszaki cikk. A felhasználó megvásárolja a boltban, és otthon már üzembe is helyezheti az eszközt. Németországban az olcsó energia iránti igény mellett a támogatási programok is segítik az erkélynapelemek terjedését.
A németek a különböző közösségi oldalakon egyre nagyobb számban osztják meg termelési adataikat, amely természetesen rengeteg tényezőtől, köztük a tájolástól függ. Az információk viszonylag kis szórást mutatnak, a felhasználók döntő többsége a csúcsot jelentő júliusi időszakban összesen általában 80-100 kilowattóra közötti mennyiségű áramot termelt meg. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, de november-január nagyjából havi 10-20 kilowattóra látszik reálisnak. Azok, akik legalább egy éve használnak ilyen eszközt, évi 600-800 kilowattórát jelentenek. Egy tipikus őszi vagy tavaszi napon a megtermelt áramot a háztartás fel is veszi, magyarán a napelemek az év jelentős részében nem terhelik a hálózatot. A megtérülést a német és a magyar lakossági áramszolgáltatás közti különbségek miatt nehéz felmérni – Németországban ezen a piacon is verseny van.
A G7 szerint amennyiben egy háztartás itthon belefér az áram rezsicsökkentett kvótájába, egy erkélynapelemmel évi 400-500 kilowattórát, azaz 14-18 ezer forintot spórolhatna meg. A rezsicsökkentési határ felett 28-35 ezer forint az éves megtakarítás, ami egy 320 ezer forintos eszköz esetében tízéves megtérülést jelent. Mindez persze csak gondolatkísérlet, hiszen a berendezések még nem használhatóak hazánkban.
Zöldinfó
Öntözés, élelmiszeripar, környezetkímélő gazdálkodás – épül a magyar agrárium
Jelentős eredményeket értünk el 2010 óta, és világosan kimondhatjuk: 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István azt mondta: sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken – írja az alternativenergia.hu. “A gazdák pontosan tudják, az elmúlt években nem volt könnyű dolgunk: voltak járványok, volt aszály, Brüsszel elhibázott agrárpolitikája, a háború és az energiaválság is jelentősen nehezíti a működést, de az elmúlt 15 év következetes építkezésének köszönhetően a magyar agrárium megállta a helyét, és ma már kézzelfogható eredményekről beszélhetünk” – emelte ki a tárcavezető. Nagy István leszögezte, hogy 2026 valóban az építkezés éve: mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek, istállók épülnek, bővül az élelmiszeripar, fejlődnek a kertészetek; egyre korszerűbb a feldolgozóipar, egyre kisebb a kiszolgáltatottság, és a magyar gazdák versenyképesebbé válnak itthon és külföldön is.
Csak az elmúlt időszakban több mint 730 milliárd forint jutott gazdasági fejlesztést ösztönző beruházásokra, 800 élelmiszeripari projekt kapott támogatást, 1100 állattartó telep újul meg, és mintegy 2100 kertészeti fejlesztés indulhat el – sorolta. Megjegyezte, hogy Magyarország lakosságának több mint kétszerese, 20 millió ember élelmiszer-ellátására képes, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdák munkája értékes és versenyképes, pénzt hoz az országnak, és ez a pénz visszakerül a magyar gazdaságba, a vidékre. Az agrárminiszter úgy folytatta, hogy az aszály elleni védekezésben is komoly lépéseket tettek: 178 milliárd forintból valósultak meg öntözési beruházások, miközben az öntözött területek mértéke folyamatosan növekszik, s ez a termésbiztonságot és a gazdák kiszámíthatóbb jövőjét szolgálja.
Nagy István közölte, egyre többen választják a környezetkímélő gazdálkodást, és Magyarország továbbra is GMO-mentes ország. Az új Agrár-környezetgazdálkodási Programban több mint 19 600 kérelmet támogattak, csaknem 1,6 millió hektár terület vonatkozásában; az ökológiai gazdálkodás esetében pedig 5700 gazdálkodót, 375 ezer hektár területen. “Ez jó a földnek, jó a fogyasztónak, és jó a gazdáknak is” – húzta alá. “Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megvédjük a magyar állatállományt és az agráriumot a járványoktól, mert a biztonság az alapja mindennek!” – hangsúlyozta a miniszter.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
