Zöldinfó
A legegyszerűbben telepíthető napelemekek miért tiltják?
A teraszra telepíthető napelemek jelenleg Magyarországon tiltva vannak.
Az erkélyre vagy egyéb épületrészekre könnyedén telepíthető, egyszerű konnektorra csatlakoztatható, kis kapacitású napelemekről korábban mi is írtunk. Ezen eszközök háztartási berendezések áramellátását biztosíthatják, az energiaválság kezdete óta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek több országban, köztük Németországban. Mégis, hazánkban az ilyen napelemek használatát biztonsági és technológiai okokra hivatkozva egyelőre tiltják. A G7 nemrég annak járt utána, hogy mennyit segíthetne egy magyarországi háztartásnak, ha itthon is engedélyeznék a hasonló termékeket.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Az uniós szabályozás német értelmezése alapján egy erkélyre szerelhető napelem legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, és két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, úgy, mint bármely más műszaki cikk. A felhasználó megvásárolja a boltban, és otthon már üzembe is helyezheti az eszközt. Németországban az olcsó energia iránti igény mellett a támogatási programok is segítik az erkélynapelemek terjedését.
A németek a különböző közösségi oldalakon egyre nagyobb számban osztják meg termelési adataikat, amely természetesen rengeteg tényezőtől, köztük a tájolástól függ. Az információk viszonylag kis szórást mutatnak, a felhasználók döntő többsége a csúcsot jelentő júliusi időszakban összesen általában 80-100 kilowattóra közötti mennyiségű áramot termelt meg. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, de november-január nagyjából havi 10-20 kilowattóra látszik reálisnak. Azok, akik legalább egy éve használnak ilyen eszközt, évi 600-800 kilowattórát jelentenek. Egy tipikus őszi vagy tavaszi napon a megtermelt áramot a háztartás fel is veszi, magyarán a napelemek az év jelentős részében nem terhelik a hálózatot. A megtérülést a német és a magyar lakossági áramszolgáltatás közti különbségek miatt nehéz felmérni – Németországban ezen a piacon is verseny van.
A G7 szerint amennyiben egy háztartás itthon belefér az áram rezsicsökkentett kvótájába, egy erkélynapelemmel évi 400-500 kilowattórát, azaz 14-18 ezer forintot spórolhatna meg. A rezsicsökkentési határ felett 28-35 ezer forint az éves megtakarítás, ami egy 320 ezer forintos eszköz esetében tízéves megtérülést jelent. Mindez persze csak gondolatkísérlet, hiszen a berendezések még nem használhatóak hazánkban.
Zöldinfó
Bécs a mesterséges intelligencia etikus jövőjének egyik központjává válhat
Digitális humanizmus központot nyit Bécs.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A mesterséges intelligencia térhódításával egyre több ország és város versenyez azért, hogy ne csak technológiai újításokban, hanem azok társadalmi, etikai és demokratikus alakításában is meghatározó szerepet töltsön be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Bécsben ezért új digitális humanizmus központ jön létre, amelynek célja, hogy a digitális technológiák fejlesztését az emberi értékek, a demokrácia és a társadalmi felelősségvállalás mentén alakítsák. Miközben a világ figyelme elsősorban az új mesterséges intelligencia-modellek fejlesztésére irányul, egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy ki és miként alakítja majd azokat a szabályokat és értékeket, amelyek mentén ezek a technológiák működnek. A digitális humanizmus egyik célja, hogy a mesterséges intelligencia és más digitális technológiák fejlesztését demokratikusabbá, etikusabbá és emberközpontúbbá tegye. Erre épít a Bécsből indult digitális humanizmus szemlélet is, amely szerint a technológiai fejlődésnek nem öncélúnak kell lennie, hanem az emberek jólétét, a demokratikus működést és a társadalmi igazságosságot kell szolgálnia. A most létrejövő Center for Digital Humanism Vienna (CDH Vienna) ezt a szemléletet kívánja intézményesíteni.
A CDH Vienna feladata a tudományos kutatások koordinálása mellett az lesz, hogy összekapcsolja a politika, a civil társadalom és a gazdaság szereplőit. A központ interdiszciplináris platformként működik majd és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai, az etikus technológiafejlesztés, a digitális szuverenitás és a demokratikus kontroll szerepe a digitalizációban. Az új digitális humanizmus központot, a Center for Digital Humanism Vienna (CDH Vienna) az Osztrák Tudományos Minisztérium, Bécs városa, a Bécsi Egyetem, a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien), a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Wien) és a Central European University (CEU) hozzák létre közösen. A kezdeményezést a héten lezajlott Digital Humanism Conference keretében jelentették be Bécsben. A hivatalos megnyitóra 2026. július 1-jén kerül sor, az operatív tevékenység pedig ősszel veszi kezdetét.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSchwarzenegger is ott volt: Bécs klímasemleges kézbesítésre váltott
