Zöldinfó

A legegyszerűbben telepíthető napelemekek miért tiltják?

A teraszra telepíthető napelemek jelenleg Magyarországon tiltva vannak.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-12

Szerző:

Hell

Az erkélyre vagy egyéb épületrészekre könnyedén telepíthető, egyszerű konnektorra csatlakoztatható, kis kapacitású napelemekről korábban mi is írtunk. Ezen eszközök háztartási berendezések áramellátását biztosíthatják, az energiaválság kezdete óta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek több országban, köztük Németországban. Mégis, hazánkban az ilyen napelemek használatát biztonsági és technológiai okokra hivatkozva egyelőre tiltják. A G7 nemrég annak járt utána, hogy mennyit segíthetne egy magyarországi háztartásnak, ha itthon is engedélyeznék a hasonló termékeket.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az uniós szabályozás német értelmezése alapján egy erkélyre szerelhető napelem legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, és két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, úgy, mint bármely más műszaki cikk. A felhasználó megvásárolja a boltban, és otthon már üzembe is helyezheti az eszközt. Németországban az olcsó energia iránti igény mellett a támogatási programok is segítik az erkélynapelemek terjedését.

A németek a különböző közösségi oldalakon egyre nagyobb számban osztják meg termelési adataikat, amely természetesen rengeteg tényezőtől, köztük a tájolástól függ. Az információk viszonylag kis szórást mutatnak, a felhasználók döntő többsége a csúcsot jelentő júliusi időszakban összesen általában 80-100 kilowattóra közötti mennyiségű áramot termelt meg. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, de november-január nagyjából havi 10-20 kilowattóra látszik reálisnak. Azok, akik legalább egy éve használnak ilyen eszközt, évi 600-800 kilowattórát jelentenek. Egy tipikus őszi vagy tavaszi napon a megtermelt áramot a háztartás fel is veszi, magyarán a napelemek az év jelentős részében nem terhelik a hálózatot. A megtérülést a német és a magyar lakossági áramszolgáltatás közti különbségek miatt nehéz felmérni – Németországban ezen a piacon is verseny van.

A G7 szerint amennyiben egy háztartás itthon belefér az áram rezsicsökkentett kvótájába, egy erkélynapelemmel évi 400-500 kilowattórát, azaz 14-18 ezer forintot spórolhatna meg. A rezsicsökkentési határ felett 28-35 ezer forint az éves megtakarítás, ami egy 320 ezer forintos eszköz esetében tízéves megtérülést jelent. Mindez persze csak gondolatkísérlet, hiszen a berendezések még nem használhatóak hazánkban.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom