Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Magyar Dermatológiai Társulat már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását

A melanoma nap alkalmából a gyermekkori bőrvédelem és edukáció fontosságára hívják fel a figyelmet.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: bár a bőrrák nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, a későbbi életkorban kialakuló egészségkárosodás szempontjából meghatározó UV-terhelés markáns része ebben az életszakaszban éri a bőrt. Hozzátették: a helyes UV-védelmi szokások korai kialakítása a gyerekek bőrvédelmében kulcsszerepet játszhat, ezért az MDT egy letölthető, bizonyítékokon alapuló információs csomagot tesz elérhetővé pedagógusok és diákok számára a skindex.hu oldalon.

A melanoma – a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – mára komoly népegészségügyi kihívássá vált. Az elmúlt húsz évben világszerte, így Magyarországon is megduplázódott a betegek száma: míg a 2000-es évek elején évente 1200-1400 új melanomás esetet regisztráltak hazánkban, napjainkra ez a szám megközelíti a 3000-et. A korszerű terápiás lehetőségeknek és a prevenciós aktivitásnak köszönhetően a halálozási arány lassú csökkenése észlelhető, a betegségben még mindig évente 300-400 magyar ember veszti életét.

A bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, így a betegség megelőzésében kiemelten szerepe van a primer prevenciónak, azaz az fényvédelem helyes gyakorlatának – emelték ki.

Advertisement

A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Azt írták: az orvoshoz fordulás késlekedése komoly következményekkel járhat. Egy hazai felmérés szerint Magyarországon a melanomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ami jelentősen rontja a gyógyulás esélyeit. Kitértek arra, hogy bár a melanoma vagy egyéb bőrrák gyermekkorban csak ritkán fordul elő, azonban a teljes élet során elszenvedett UV-terhelés 50-80 százaléka már 18 éves kor előtt bekövetkezhet. Tudományos adatok szerint már egyetlen gyermekkori, súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a későbbi melanoma kialakulásának kockázatát – hívták fel a figyelmet.

Az UV-védelemmel kapcsolatos ismereteket már kisgyermekkorban érdemes beépíteni a nevelési-oktatási programokba, annak érdekében, hogy a napvédelmi szokások minél előbb rögzüljenek – tették hozzá. A közlemény idézi Wikonkál Norbertet, az MDT elnökét, aki azt mondta, nem létezik egészséges barnaság, hiszen az UV-sugárzás a melanoma kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. A szándékos napozás kerülése és a tudatos napvédelmi szokások betartása gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elengedhetetlen. Az MDT szakértői azt javasolják, hogy 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben. Ajánlott a bőrtípusnak megfelelő magas faktorszámú napvédő készítmény használata, és kétóránként vagy fürdőzés/úszás után ismét érdemes ezeket használni.

Advertisement

A naptejet 15-30 perccel a napra menés előtt érdemes felvinni a bőrre, és figyelni kell a láb- és kézfej, a fül és az orr védelmére is. Ha tartósan a szabadban tartózkodik valaki, hasznos az arcot árnyékoló kalap, sapka viselése, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházat. Kitértek arra, hogy a szervezet D-vitamin pótlására nem kell napozni. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák