Zöldinfó
A Magyar Dermatológiai Társulat már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását
A melanoma nap alkalmából a gyermekkori bőrvédelem és edukáció fontosságára hívják fel a figyelmet.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: bár a bőrrák nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, a későbbi életkorban kialakuló egészségkárosodás szempontjából meghatározó UV-terhelés markáns része ebben az életszakaszban éri a bőrt. Hozzátették: a helyes UV-védelmi szokások korai kialakítása a gyerekek bőrvédelmében kulcsszerepet játszhat, ezért az MDT egy letölthető, bizonyítékokon alapuló információs csomagot tesz elérhetővé pedagógusok és diákok számára a skindex.hu oldalon.
A melanoma – a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – mára komoly népegészségügyi kihívássá vált. Az elmúlt húsz évben világszerte, így Magyarországon is megduplázódott a betegek száma: míg a 2000-es évek elején évente 1200-1400 új melanomás esetet regisztráltak hazánkban, napjainkra ez a szám megközelíti a 3000-et. A korszerű terápiás lehetőségeknek és a prevenciós aktivitásnak köszönhetően a halálozási arány lassú csökkenése észlelhető, a betegségben még mindig évente 300-400 magyar ember veszti életét.
A bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, így a betegség megelőzésében kiemelten szerepe van a primer prevenciónak, azaz az fényvédelem helyes gyakorlatának – emelték ki.
A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Azt írták: az orvoshoz fordulás késlekedése komoly következményekkel járhat. Egy hazai felmérés szerint Magyarországon a melanomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ami jelentősen rontja a gyógyulás esélyeit. Kitértek arra, hogy bár a melanoma vagy egyéb bőrrák gyermekkorban csak ritkán fordul elő, azonban a teljes élet során elszenvedett UV-terhelés 50-80 százaléka már 18 éves kor előtt bekövetkezhet. Tudományos adatok szerint már egyetlen gyermekkori, súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a későbbi melanoma kialakulásának kockázatát – hívták fel a figyelmet.
Az UV-védelemmel kapcsolatos ismereteket már kisgyermekkorban érdemes beépíteni a nevelési-oktatási programokba, annak érdekében, hogy a napvédelmi szokások minél előbb rögzüljenek – tették hozzá. A közlemény idézi Wikonkál Norbertet, az MDT elnökét, aki azt mondta, nem létezik egészséges barnaság, hiszen az UV-sugárzás a melanoma kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. A szándékos napozás kerülése és a tudatos napvédelmi szokások betartása gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elengedhetetlen. Az MDT szakértői azt javasolják, hogy 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben. Ajánlott a bőrtípusnak megfelelő magas faktorszámú napvédő készítmény használata, és kétóránként vagy fürdőzés/úszás után ismét érdemes ezeket használni.
A naptejet 15-30 perccel a napra menés előtt érdemes felvinni a bőrre, és figyelni kell a láb- és kézfej, a fül és az orr védelmére is. Ha tartósan a szabadban tartózkodik valaki, hasznos az arcot árnyékoló kalap, sapka viselése, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházat. Kitértek arra, hogy a szervezet D-vitamin pótlására nem kell napozni. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
Zöldinfó
Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.
Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.
A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.
A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.
Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.
A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
