Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Magyar Dermatológiai Társulat már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását

A melanoma nap alkalmából a gyermekkori bőrvédelem és edukáció fontosságára hívják fel a figyelmet.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: bár a bőrrák nagyon ritkán fordul elő gyermekeknél, a későbbi életkorban kialakuló egészségkárosodás szempontjából meghatározó UV-terhelés markáns része ebben az életszakaszban éri a bőrt. Hozzátették: a helyes UV-védelmi szokások korai kialakítása a gyerekek bőrvédelmében kulcsszerepet játszhat, ezért az MDT egy letölthető, bizonyítékokon alapuló információs csomagot tesz elérhetővé pedagógusok és diákok számára a skindex.hu oldalon.

A melanoma – a bőr pigmentsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – mára komoly népegészségügyi kihívássá vált. Az elmúlt húsz évben világszerte, így Magyarországon is megduplázódott a betegek száma: míg a 2000-es évek elején évente 1200-1400 új melanomás esetet regisztráltak hazánkban, napjainkra ez a szám megközelíti a 3000-et. A korszerű terápiás lehetőségeknek és a prevenciós aktivitásnak köszönhetően a halálozási arány lassú csökkenése észlelhető, a betegségben még mindig évente 300-400 magyar ember veszti életét.

A bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, így a betegség megelőzésében kiemelten szerepe van a primer prevenciónak, azaz az fényvédelem helyes gyakorlatának – emelték ki.

Advertisement

A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Azt írták: az orvoshoz fordulás késlekedése komoly következményekkel járhat. Egy hazai felmérés szerint Magyarországon a melanomás betegek harmada még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, ami jelentősen rontja a gyógyulás esélyeit. Kitértek arra, hogy bár a melanoma vagy egyéb bőrrák gyermekkorban csak ritkán fordul elő, azonban a teljes élet során elszenvedett UV-terhelés 50-80 százaléka már 18 éves kor előtt bekövetkezhet. Tudományos adatok szerint már egyetlen gyermekkori, súlyos, hólyagos napégés is jelentősen növelheti a későbbi melanoma kialakulásának kockázatát – hívták fel a figyelmet.

Az UV-védelemmel kapcsolatos ismereteket már kisgyermekkorban érdemes beépíteni a nevelési-oktatási programokba, annak érdekében, hogy a napvédelmi szokások minél előbb rögzüljenek – tették hozzá. A közlemény idézi Wikonkál Norbertet, az MDT elnökét, aki azt mondta, nem létezik egészséges barnaság, hiszen az UV-sugárzás a melanoma kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. A szándékos napozás kerülése és a tudatos napvédelmi szokások betartása gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt elengedhetetlen. Az MDT szakértői azt javasolják, hogy 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén senki ne tartózkodjon közvetlen napsütésben. Ajánlott a bőrtípusnak megfelelő magas faktorszámú napvédő készítmény használata, és kétóránként vagy fürdőzés/úszás után ismét érdemes ezeket használni.

Advertisement

A naptejet 15-30 perccel a napra menés előtt érdemes felvinni a bőrre, és figyelni kell a láb- és kézfej, a fül és az orr védelmére is. Ha tartósan a szabadban tartózkodik valaki, hasznos az arcot árnyékoló kalap, sapka viselése, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházat. Kitértek arra, hogy a szervezet D-vitamin pótlására nem kell napozni. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest a barlangok fővárosa: 174 barlang húzódik a főváros alatt

A 2014-ben elindított Barlangoljunk! kezdeményezés eredményeként 30 százalékkal nőtt a barlangok látogatottsága Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés nyitórendezvényén Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg már évi több mint félmillió látogató keresi fel a nemzeti parkok kezelésében lévő barlangokat országszerte – írja az alternativenergia.hu. A kormányzat az igényeknek megfelelően az elmúlt bő évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött ezen élettelen természeti értékek megőrzésére, bemutathatóságuk fejlesztésére – fűzte hozzá. Közölte, hogy a 2014 óta megtartott eseménysorozat célja, hogy a telet követő időszakot már a tavasz legelején programokkal töltsék meg, ennek megfelelően országszerte várják olyan eseményekkel a látogatókat, amelyeket kizárólag ebben az időszakban kínálnak.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon több mint 4200 barlangot tartanak nyilván, ezek közül harminc idegenforgalmi hasznosítását végzi az országban működő tíz nemzeti park közül öt. A barlangok egy része akár kerekesszékkel, babakocsival is látogatható, de akad közöttük több olyan, amely kalandturisztikai programokat, egyedülálló élményeket kínál – emelte ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon komolyan óvják, védik, nagy becsben tartják a barlangokat, ennek megfelelően jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kizárólagos állami tulajdonban állnak és csakis nemzeti parkok kezelhetik ezen élettelen természeti értékeket. Kitért arra, hogy az ismert barlangok összesen több mint 300 kilométer hosszúságban kanyarognak a mélyben. A Pál-völgyi-barlang rendelkezik hazánk leghosszabb barlangrendszerével, és a Bükkben található Bányász-barlangnak a legmélyebb az ürege 305 méterrel.

Budapest pedig a barlangok fővárosának számít, hiszen a világon egyetlen főváros alatt sem húzódik annyi – 174 barlang összesen mintegy félszáz kilométer hosszúságban -, mint Budapesten. Rácz András megjegyezte, hogy az idei nyitóeseményt azért tartják az Abaligeti-barlangot és a Tettyei mésztufabarlangot is kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának központjában, mert ez a szervezet idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Az államtitkár elmondta, hogy a Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés programjairól a nemzeti parkok honlapjain találhatók részletek, de nyomtatott kiadványok – így egy barlangokkal kapcsolatos összefoglaló füzet – is rendelkezésre állnak az intézményeknél és partnereiknél.

Advertisement

Az AM korábbi tájékoztatása szerint idén márciusban a kezdeményezés részeként a látogatók extra szakvezetésen fedezhetik fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Szemlő-hegyi-barlang különleges képződményeit és a történetét. A Pál-völgyi-barlangban geológus vezeti végig az érdeklődőket, bemutatva a téli denevéreket és a környék élővilágát. Mineralógiai program keretében vetítés és kézbe fogható ásványok, kőzetek segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők a barlangok kincseivel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban, az Abaligeti-barlangban fotós túra és a gyerekeknek szóló interaktív Kis barlangász program lesz, ahol a barlangok típusai és élővilága vár felfedezésre.

A Bükki Nemzeti Parkban a Szent István-barlangban hosszú túrák indulnak, az Esztáz-kői barlang látványos cseppköveit is láthatják a résztvevők. Hangtálas relaxáció is lesz a Fekete-teremben, iskolai csoportoknak pedig március 10. és 26. között az Ősember nyomában GEOtúra vezet a Szeleta-barlanghoz. Az Aggteleki Nemzeti Parkban a Baradlamanó túra keretében a résztvevők megismerkedhetnek a barlangok kialakulásával, az emberi szem számára gyakran láthatatlan élőlényekkel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes látogatás várja az érdeklődőket a Csodabogyós-barlangban, emellett a Lóczy-barlangban barangolva fedezhetők fel a különleges képződmények.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák