Utazás
A maihoz hasonló környezeti tényezők lassították le a Nagy-korallzátony növekedését 8000 éve

Ausztrál tudósok szerint a maihoz hasonló környezeti tényezők jelentős mértékben lelassították a Nagy-korallzátony növekedését nyolcezer évvel ezelőtt.
A rossz vízminőség, a hordalékanyagok és a tápanyagok növekvő mennyisége – amelyek napjaink koralljait veszélyeztetik – a korallzátony növekedését mintegy 700-2000 éves periódusra vetették vissza – hangsúlyozta Belinda Dechnik, a Sydneyi Egyetem szakembere, a Marine Geology májusi számában közzétett tanulmány vezető szerzője. Az általunk feltételezettnél több száz évvel többe tellett, hogy felépüljön, és még többe, hogy visszaálljon az a széleskörű biodiverzitás, amelyről a korallzátony közismert. Ez ugyan lényegtelennek tűnhet a korallzátony 700 ezer éves történetében, a növekedés ilyen visszaesése akár csak egy évtizedre is jelentős hatással lehet a mai korallzátonyra – tette hozzá.
A szakemberek az egyetemnek a Nagy-korallzátonyon lévő kutatóállomásán végezték vizsgálataikat. 15 korallmintát gyűjtöttek, amelyeknek elvégezték a radiokarbonos kormeghatározását. Korallfajokat is azonosítottak, hogy megállapítsák, milyen változások mentek végbe a korallközösségekben az elmúlt nyolcezer évben. Megállapították, hogy a Nagy-korallzátony akkor kezdte el a jelenleg is tartó újranövekedését, amikor a tengerszint emelkedni kezdett azután, hogy nyolcezer évvel ezelőtt elolvadtak az utolsó jégtáblák.
A hordalékok és tápanyagok áradásokat követő növekedése lehetett a felelős a rossz vízminőségért a korábbi korallzátony esetében. “Nemcsak a zátony növekedése lassult le mintegy kétezer évre a korábbi korallzátonyt ért áradások nyomán, hanem a zátonyok közösségei is kevésbé változatosak voltak, mint a mostaniak. Még további két-háromezer évbe tellett, hogy a maihoz hasonló gazdag diverzitás létrejöjjön” – magyarázta Dechnik.
A kutatók szerint felfedezéseik jelentősek a Nagy-korallzátony jövőbeni egészségét illetően, mivel a kikötőfejlesztések és a mezőgazdasági tápanyagok tengerbe ömlése várhatóan növekedni fog a következő évtizedben, különösen Gladstone-ban, amely közel fekszik a szakemberek által tanulmányozott helyhez.

Utazás
Fenntartható utazás: a szándék megvan, a cselekvés még várat magára
A Holiday Barometer szerint a környezettudatos szándékok ellenére a legtöbb utazó még mindig magas kibocsátású közlekedési módot választ.

Bár egyre több turista vallja magát környezettudatosnak, utazási szokásaikban ez kevésbé tükröződik – derül ki az Europ Assistance, a közelmúltban készült, 23 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből (Holiday Barometer). A kutatás szerint az utazók többsége támogatná a fenntartható gyakorlatokat, a nyaralások tervezésekor a környezetvédelmi szempontok mégis háttérbe szorulnak. A magas szén-dioxid-kibocsátással járó autóhasználat és a repülés továbbra is dominál, a légi utazások aránya pedig elérte a négyéves csúcsot: az európaiak fele repülőgéppel utazik. Az utazók elsősorban a természeti katasztrófák sújtotta helyszínek elkerülésére törekednek, saját ökológiai lábnyomuk csökkentése kevésbé jellemző szempont. A nyaralási trendeket vizsgáló Holiday Barometer 24. kiadása szerint, bár az emberek egyre tudatosabbak a környezeti kérdésekben, ennek ellenére az utazások tervezésekor ritkán veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. A turisták nagy része azt állítja, hogy támogatná a fenntartható utazási gyakorlatokat. Az összes régiót figyelembevéve legalább 80 százalékuk előnyben részesítené a helyi gazdaságokat, és kétharmaduk alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módokat, vagy közelebbi úti célokat választana az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Az európia utazók közül tízből nyolcan kerülnék a társadalmilag felelőtlen, vagy a helyi kultúrát, környezetet és állatvilágot nem tisztelő tevékenységeket. Több mint 70 százalékuk szezonon kívül is szívesen utazna, és akár buszokat, vonatokat vagy más helyi tömegközlekedési eszközöket is választana az autók vagy taxik helyett.
A kutatás ugyanakkor rámutat arra, hogy a környezetvédelmi kérdések tekintetében jelentős eltérés van az utazók szándékai és valós cselekedetei között. Bár sokan kifejezik jó szándékukat és hajlandóságukat a fenntartható utazási gyakorlatok iránt, a valóságban ez gyakran nem valósul meg. A környezettudatos elképzelések ellenére a legnépszerűbb közlekedési módok továbbra is nagy szén-dioxid-kibocsátással járnak. A repülőgépek használata ugrásszerű növekedést mutat, Európában (50%) és Észak-Amerikában (52%) az utazók fele a légi közlekedést választja. Emellett, bár egyre kevesebben utaznak autóval, az európaiak 48 százaléka, az észak-amerikaiak 47 százaléka még mindig gépjárművel indul útnak. A vonat népszerűsége is emelkedett az elmúlt évekhez képest, az európai turisták több mint ötöde (22%), az észak-amerikaiak 15 százaléka vasúttal közelítette meg a célállomást, de ez még mindig elmarad a repülés és az autóhasználat arányától.
A Holiday Barometer szerint a közlekedési eszköz kiválasztásánál a környezetvédelem háttérbe szorul, az európai utazók csupán tizede tartja ezt igazán fontos tényezőnek. Ezzel szemben a kényelem a fő szempont, Európában az utazók 57 százaléka, Észak-Ázsiában 61 százalékuk elsősorban ezért választ egy adott közlekedési módot.
A klímával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor növekednek. Az európaiak közül tízből négyen tartanak az utazás során bekövetkező természeti katasztrófától – ez közel kétszerese a 2022-es adatnak. A turisták tehát inkább a természeti jellegű katasztrófák elkerülésére koncentrálnak, mint a saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére.
A magyar turisták is szívesen utaznak autóval
A hazai Europ Assistance 2025 májusában elkészült, átfogó hazai kutatása rámutat arra, hogy a magyarok körében népszerűek az autós utazások: a háztartások háromnegyedének van saját gépjárműve, mellyel harmaduk külföldi útra is elindul. Az autósok közel 60 százaléka tesz meg legalább negyedévente 100 km-nél hosszabb utakat Magyarországon belül, külföldi útra évente 37 százalékuk indul el.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Támogatás hajtja az e-autók robbanásszerű terjedését hazánkban
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés