Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Mol és a BKM közös hulladékgazdálkodási vállalatról szóló szándéknyilatkozatot írt alá

Létrehozva:

|

A Mol és a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá kedden a főváros és Pest vármegye ötven településének hulladékgazdálkodását ellátó közös vállalat létrehozásáról.

A két társaság az MTI-hez közös közleményt juttatott el, amelyben azt írták, hogy rögzítették az új vállalat létrehozásának és jövőbeni működésének alapelveit. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat szerint az új társaság tervezetten július 1-jétől, az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő átállást követően látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A közös vállalatnak 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a Mol és a BKM. A fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. Úgy fogalmaztak, hogy ezáltal a vállalat továbbviszi “a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket”. A BKM FKF divíziója évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára – közölték.

A közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek “biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit”, a Mol pedig eleget tud tenni a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeinek, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. “Összességében, növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás, és teljesíthetők lesznek az uniós környezetvédelmi elvárások” – értékeltek. “Ebben a partnerségben a Budapesti Közművek a meglévő, 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakembergárdát, a Mol pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét biztosítja a 35 évre elnyert koncesszió adta stabil keretek között” – idézték a közleményben Mártha Imrét, a BKM vezérigazgatóját.

Advertisement

“Magyarország és a régió célja a hatékonyan működő körforgásos gazdaság. A mai lépés is ezt szolgálja, hiszen a budapesti régió hulladékkezelésének meghatározó szerepe van Magyarország jövőjében. A Mol a hulladékkoncesszióval azt a feladatot vállalta, hogy komoly szakmai munka és beruházások révén egy fenntartható, körforgásos gazdaságot támogató rendszerben kezeli a hazai hulladékot a következő évtizedekben. Amellett, hogy ez mindannyiunk érdeke, ez az unió elvárása is. E célok eléréséhez pedig számítunk a BKM szaktudására is” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint.

A magyar állam a nyáron bejelentette, hogy a Mol nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot. Ennek értelmében 2023. július 1-jétől kezdve, 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A lépés illeszkedik a Mol stratégiájába, amelyben azt tűzte ki célul, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válik. Vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt esztendő alatt felépít egy új, évente legalább százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. E folyamathoz kapcsolódik a kedden bejelentett együttműködési szándék a BKM-mel, miután szeptember 28-án a BKM feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Mol és a BKM közös vállalatának létrehozására vonatkozó előterjesztést – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák