Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Mol és a BKM közös hulladékgazdálkodási vállalatról szóló szándéknyilatkozatot írt alá

Létrehozva:

|

A Mol és a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá kedden a főváros és Pest vármegye ötven településének hulladékgazdálkodását ellátó közös vállalat létrehozásáról.

A két társaság az MTI-hez közös közleményt juttatott el, amelyben azt írták, hogy rögzítették az új vállalat létrehozásának és jövőbeni működésének alapelveit. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat szerint az új társaság tervezetten július 1-jétől, az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő átállást követően látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A közös vállalatnak 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a Mol és a BKM. A fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. Úgy fogalmaztak, hogy ezáltal a vállalat továbbviszi “a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket”. A BKM FKF divíziója évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára – közölték.

A közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek “biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit”, a Mol pedig eleget tud tenni a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeinek, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. “Összességében, növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás, és teljesíthetők lesznek az uniós környezetvédelmi elvárások” – értékeltek. “Ebben a partnerségben a Budapesti Közművek a meglévő, 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakembergárdát, a Mol pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét biztosítja a 35 évre elnyert koncesszió adta stabil keretek között” – idézték a közleményben Mártha Imrét, a BKM vezérigazgatóját.

Advertisement

“Magyarország és a régió célja a hatékonyan működő körforgásos gazdaság. A mai lépés is ezt szolgálja, hiszen a budapesti régió hulladékkezelésének meghatározó szerepe van Magyarország jövőjében. A Mol a hulladékkoncesszióval azt a feladatot vállalta, hogy komoly szakmai munka és beruházások révén egy fenntartható, körforgásos gazdaságot támogató rendszerben kezeli a hazai hulladékot a következő évtizedekben. Amellett, hogy ez mindannyiunk érdeke, ez az unió elvárása is. E célok eléréséhez pedig számítunk a BKM szaktudására is” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint.

A magyar állam a nyáron bejelentette, hogy a Mol nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot. Ennek értelmében 2023. július 1-jétől kezdve, 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A lépés illeszkedik a Mol stratégiájába, amelyben azt tűzte ki célul, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válik. Vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt esztendő alatt felépít egy új, évente legalább százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. E folyamathoz kapcsolódik a kedden bejelentett együttműködési szándék a BKM-mel, miután szeptember 28-án a BKM feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Mol és a BKM közös vállalatának létrehozására vonatkozó előterjesztést – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák