Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Mol és a BKM közös hulladékgazdálkodási vállalatról szóló szándéknyilatkozatot írt alá

Létrehozva:

|

A Mol és a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá kedden a főváros és Pest vármegye ötven településének hulladékgazdálkodását ellátó közös vállalat létrehozásáról.

A két társaság az MTI-hez közös közleményt juttatott el, amelyben azt írták, hogy rögzítették az új vállalat létrehozásának és jövőbeni működésének alapelveit. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat szerint az új társaság tervezetten július 1-jétől, az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő átállást követően látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A közös vállalatnak 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a Mol és a BKM. A fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. Úgy fogalmaztak, hogy ezáltal a vállalat továbbviszi “a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket”. A BKM FKF divíziója évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára – közölték.

A közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek “biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit”, a Mol pedig eleget tud tenni a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeinek, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. “Összességében, növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás, és teljesíthetők lesznek az uniós környezetvédelmi elvárások” – értékeltek. “Ebben a partnerségben a Budapesti Közművek a meglévő, 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakembergárdát, a Mol pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét biztosítja a 35 évre elnyert koncesszió adta stabil keretek között” – idézték a közleményben Mártha Imrét, a BKM vezérigazgatóját.

Advertisement

“Magyarország és a régió célja a hatékonyan működő körforgásos gazdaság. A mai lépés is ezt szolgálja, hiszen a budapesti régió hulladékkezelésének meghatározó szerepe van Magyarország jövőjében. A Mol a hulladékkoncesszióval azt a feladatot vállalta, hogy komoly szakmai munka és beruházások révén egy fenntartható, körforgásos gazdaságot támogató rendszerben kezeli a hazai hulladékot a következő évtizedekben. Amellett, hogy ez mindannyiunk érdeke, ez az unió elvárása is. E célok eléréséhez pedig számítunk a BKM szaktudására is” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint.

A magyar állam a nyáron bejelentette, hogy a Mol nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot. Ennek értelmében 2023. július 1-jétől kezdve, 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A lépés illeszkedik a Mol stratégiájába, amelyben azt tűzte ki célul, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válik. Vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt esztendő alatt felépít egy új, évente legalább százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. E folyamathoz kapcsolódik a kedden bejelentett együttműködési szándék a BKM-mel, miután szeptember 28-án a BKM feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Mol és a BKM közös vállalatának létrehozására vonatkozó előterjesztést – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Nemzetközi összefogással védik a farkasokat, medvéket és hiúzokat

Lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét szolgáló nemzetközi projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét célzó Interreg LECA projekt, amelyben hat ország tizenegy szervezete, köztük a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vett részt – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a 2023 áprilisában indult, hároméves program elsődleges célja a Kárpát-régió nagyragadozóinak, így a szürke farkas, az eurázsiai hiúz és a barna medve állományának védelme, valamint a határokon átnyúló természetvédelmi együttműködés megerősítése volt. A projekt keretében Magyarországon a kutatók az Északi-középhegység területén száz vadkamerával végeztek folyamatos megfigyelést. A mintegy kétmillió órányi felvétel alapvető információkkal szolgál a hazai nagyragadozókról és prédafajaikról. A közleményben idézik Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki elmondta: a hazai kamerák összesen 587 alkalommal rögzítettek valamilyen nagyragadozót, döntő többségben farkast. Medvéről 23 felvétel készült, viszont hiúzt nem észleltek a vizsgált magyar területeken. Kitért arra is, hogy a projekt ideje alatt hat farkas ember által elpusztított teteme került elő, további két állat elpusztulásának körülményeit pedig jelenleg is vizsgálják a szakemberek.

A projekt során gyűjtött adatok alapján Magyarországon a haszonállatokban okozott károk továbbra is ritkák. Az érintett gazdálkodók azonban a megelőző eszközökkel szemben gyakran bizalmatlanok, és nem rendelkeznek a kiépítésükhöz szükséges forrásokkal sem – írták. Az adatok alapján az ember-nagyragadozó konfliktusok Magyarországon is jelen vannak, amit egyrészt az illegális elejtések jeleznek, másrészt az, hogy az északi országrészben jelenleg is számos olyan terület akad, amely ugyan alkalmas lenne a nagyragadozók számára, mégis betöltetlen. A projekt keretében Észak-Magyarországon kiemelt figyelmet fordítottak az ember és a vadvilág közötti konfliktusok kezelésére. A gazdák ragadozóbiztos villanypásztor-rendszereket kaptak, amelyek összesen több mint 800 haszonállat védelméhez járulnak hozzá. Emellett egy állattartó két kuvasszal egészíthette ki nyája védelmét.

Hangsúlyozták: a nagyragadozók hosszú távú fennmaradásának biztosítása a Kárpátokban az egész térségre kiterjedő összefogást igényel. Bár ezen fajok jogi védelem alatt állnak, az orvvadászat, az élőhelyek feldarabolódása, a közúti gázolások, az intenzív földhasználat, valamint az ember és a vadvilág közötti konfliktusok továbbra is komoly veszélyt jelentenek. A szakemberek rámutattak, hogy a megfigyelési módszerek országonkénti eltérése nehezíti az adatok összehasonlítását. A projekt középpontjában ezért a konfliktusmegelőzés és a védett fajok elleni bűncselekmények visszaszorítása mellett az egységes monitoringmódszerek kidolgozása állt. Magyarországról a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes jogú partnerként, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) pedig társult partnerként vett részt a projektben.

Advertisement

“A nagyragadozók nem ismernek határokat, hatékony védelmük érdekében az érintett államok és a különféle szereplők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra van szükség” – emelte ki a közleményben Sütő Dávid. A projekt teljes, hat országot érintő területén összesen több mint 560 kameracsapdát helyeztek ki 37 ezer négyzetkilométernyi területen. A kutatók 108 állatot azonosítottak egyedileg, közülük 27-re telemetriás nyakörvet helyeztek fel, ami értékes adatokat szolgáltatott mozgásukról, territóriumaikról és viselkedésükről. A vadkamera-felvételekből készült válogatás megtekinthető a WWF Magyarország YouTube-csatornáján.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák