Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Mol és a BKM közös hulladékgazdálkodási vállalatról szóló szándéknyilatkozatot írt alá

Létrehozva:

|

A Mol és a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá kedden a főváros és Pest vármegye ötven településének hulladékgazdálkodását ellátó közös vállalat létrehozásáról.

A két társaság az MTI-hez közös közleményt juttatott el, amelyben azt írták, hogy rögzítették az új vállalat létrehozásának és jövőbeni működésének alapelveit. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat szerint az új társaság tervezetten július 1-jétől, az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő átállást követően látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A közös vállalatnak 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a Mol és a BKM. A fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. Úgy fogalmaztak, hogy ezáltal a vállalat továbbviszi “a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket”. A BKM FKF divíziója évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára – közölték.

A közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek “biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit”, a Mol pedig eleget tud tenni a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeinek, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. “Összességében, növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás, és teljesíthetők lesznek az uniós környezetvédelmi elvárások” – értékeltek. “Ebben a partnerségben a Budapesti Közművek a meglévő, 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakembergárdát, a Mol pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét biztosítja a 35 évre elnyert koncesszió adta stabil keretek között” – idézték a közleményben Mártha Imrét, a BKM vezérigazgatóját.

Advertisement

“Magyarország és a régió célja a hatékonyan működő körforgásos gazdaság. A mai lépés is ezt szolgálja, hiszen a budapesti régió hulladékkezelésének meghatározó szerepe van Magyarország jövőjében. A Mol a hulladékkoncesszióval azt a feladatot vállalta, hogy komoly szakmai munka és beruházások révén egy fenntartható, körforgásos gazdaságot támogató rendszerben kezeli a hazai hulladékot a következő évtizedekben. Amellett, hogy ez mindannyiunk érdeke, ez az unió elvárása is. E célok eléréséhez pedig számítunk a BKM szaktudására is” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint.

A magyar állam a nyáron bejelentette, hogy a Mol nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot. Ennek értelmében 2023. július 1-jétől kezdve, 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A lépés illeszkedik a Mol stratégiájába, amelyben azt tűzte ki célul, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válik. Vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt esztendő alatt felépít egy új, évente legalább százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. E folyamathoz kapcsolódik a kedden bejelentett együttműködési szándék a BKM-mel, miután szeptember 28-án a BKM feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Mol és a BKM közös vállalatának létrehozására vonatkozó előterjesztést – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Hó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek

Erdélyben fennakadást okozott a közlekedésben, energiaellátásban a hirtelen lehullt nagy mennyiségű hó.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Erdélyben fennakadást okozott a közlekedésben és az energiaellátásban a szombat virradóra lehullt nagy mennyiségű hó – írja az alternativenergia.hu. Több megyében utakat kellett lezárni az útestre kidőlt fák miatt, és több ezer háztartásban szünetel a villanyáramellátás. Fehér megyében szombatra virradóra 42 ezer fogyasztó maradt villanyáram nélkül a havazás nyomán. Az energiaellátás hiányában mintegy nyolcezer háztartásban a vízellátást biztosító szivattyúk sem működnek – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). A dél-erdélyi megyében több megyei út is járhatatlanná vált, miután fák dőltek az úttestre. Kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat Gyulafehérváron is, míg több településen a hó súlya alatt leszakadt vezetékek okoztak problémát. Több mint hétezer fogyasztó maradt villanyáram nélkül Hargita megyében, Szováta és Korond térségében is az erős szél és nagy mennyiségű hó miatt. Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között a tűzoltók közbelépésére volt szükség, miután az úttestre kidőlt fák akadályozták a közlekedést.

Brassó megyében Predeal és Barcarozsnyó (Rasnov) között szünetelt a forgalom az úttestre lehullt nagy mennyiségű hó miatt. Maros megyében több mint 60 település közel 14 ezer fogyasztója maradt villanyáram nélkül. Kidőlt fák miatt riasztották a katasztrófavédelmi egységeket Marosvásárhelyen, Segesváron és Dicsőszentmártonban (Tarnaveni) is. Máramaros megyében szombatra virradóra több mint ezer tonna csúszásgátló anyagot szórtak szét az utakon – közölte a prefektúra szóvivője, Dan Buca.

A megyében télies körülmények között zajlik a közlekedés, több, kevésbé forgalmas megyei utat lezártak a hatóságok. A hegyekben a hótakaró vastagsága 30 centiméterhez közelít. A román meteorológiai szolgálat (ANM) előrejelzése szerint a télies időjárás hétfő estig folytatódik, ez idő alatt havazásra, ónos esőre, hóviharra kell számítani. A hegyvidéken a hóréteg vastagsága a félmétert, Erdély és Máramaros egyéb részein a 15 centimétert is elérheti.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák