Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Mol és a BKM közös hulladékgazdálkodási vállalatról szóló szándéknyilatkozatot írt alá

Létrehozva:

|

A Mol és a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá kedden a főváros és Pest vármegye ötven településének hulladékgazdálkodását ellátó közös vállalat létrehozásáról.

A két társaság az MTI-hez közös közleményt juttatott el, amelyben azt írták, hogy rögzítették az új vállalat létrehozásának és jövőbeni működésének alapelveit. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat szerint az új társaság tervezetten július 1-jétől, az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő átállást követően látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A közös vállalatnak 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a Mol és a BKM. A fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. Úgy fogalmaztak, hogy ezáltal a vállalat továbbviszi “a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket”. A BKM FKF divíziója évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára – közölték.

A közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek “biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit”, a Mol pedig eleget tud tenni a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeinek, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. “Összességében, növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás, és teljesíthetők lesznek az uniós környezetvédelmi elvárások” – értékeltek. “Ebben a partnerségben a Budapesti Közművek a meglévő, 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakembergárdát, a Mol pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét biztosítja a 35 évre elnyert koncesszió adta stabil keretek között” – idézték a közleményben Mártha Imrét, a BKM vezérigazgatóját.

Advertisement

“Magyarország és a régió célja a hatékonyan működő körforgásos gazdaság. A mai lépés is ezt szolgálja, hiszen a budapesti régió hulladékkezelésének meghatározó szerepe van Magyarország jövőjében. A Mol a hulladékkoncesszióval azt a feladatot vállalta, hogy komoly szakmai munka és beruházások révén egy fenntartható, körforgásos gazdaságot támogató rendszerben kezeli a hazai hulladékot a következő évtizedekben. Amellett, hogy ez mindannyiunk érdeke, ez az unió elvárása is. E célok eléréséhez pedig számítunk a BKM szaktudására is” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint.

A magyar állam a nyáron bejelentette, hogy a Mol nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot. Ennek értelmében 2023. július 1-jétől kezdve, 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A lépés illeszkedik a Mol stratégiájába, amelyben azt tűzte ki célul, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válik. Vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt esztendő alatt felépít egy új, évente legalább százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. E folyamathoz kapcsolódik a kedden bejelentett együttműködési szándék a BKM-mel, miután szeptember 28-án a BKM feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Mol és a BKM közös vállalatának létrehozására vonatkozó előterjesztést – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Advertisement

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák