Zöldinfó
A műanyag alternatíváját fedezték fel koreai kutatók
A taragumi forradalmat hozhat a csomagolásban, illetve a gyógyszeradagolásban.
A dél-koreai Csung-Ang Egyetem kutatói szerint új utat nyit a tarafa, más néven a tövises pillangófa (Caesalpinia spinosa) magjából nyert taragumi a műanyag alternatívájaként – számol be az Interesting Engineering. A természetes, vízben oldódó anyag forradalmasíthatja a csomagolás és a gyógyszeradagolás területét.
Szangkil Lee és csapata a taragumiban és annak módosított formáiban meglévő, fenntartható és biológiailag lebomló polimerekben rejlő lehetőségeket vizsgálta. Az adatok alapján az anyag nem egy átlagos gumi: poliszacharidok, köztük a sokoldalú galaktomannán található meg benne, ezen összetett szénhidrátot stabilizátorként és sűrítőanyagként bevonatokban és ehető fóliákban hasznosíthatnánk. Biokompatibilitása, lebonthatósága és biztonsági profilja kiemeli a taragumit, a tulajdonságai a környezetbarát forradalom kiemelkedő szereplőjévé tehetik.
„Csapatunk élénk érdeklődést mutat a természetes poliszacharidok és a gyógyszerhordozásban betöltött szerepük iránt, és a taragumival és más természetes poliszacharidokkal dolgozunk, hogy kiterjesszük alkalmazási lehetőségeiket” – nyilatkozta Lee. A csapat elsőként adott átfogó áttekintést a taragumi és módosított anyagai legújabb fejlesztéseiről, valamint potenciális szerepükről az élelmiszer- és gyógyszercsomagolás területén. Az elemzés a taragumi toxikológiájától reológiai viselkedésén át a valós alkalmazásokig jószerivel minden fontos tényezőt bemutattak.
Az élelmiszeriparban a taragumi sokoldalú szereplőnek bizonyult: szerepet kap a biopolimer csomagolásban, a tenger gyümölcseinek és a tej romlásának ellenőrzésében, zselésítőszerként, sőt a zsíros élelmiszerek oxidációtól való védelmében is. A lényeg ugyanakkor a gyógyszeripari alkalmazás: az anyag és módosított származékai forradalmasíthatják a gyógyszeradagoló rendszereket, lehetővé téve a D-3-vitamin ellenőrzött felszabadulását, antibakteriális hidrogélek fejlesztését, a vasellátást, valamint a bél fiziológiai gátjának helyreállítását.
„A taragumi és termékeinek fizikai-kémiai tulajdonságai különböző monomerek, térhálósítók vagy más poliszacharidok segítségével javíthatók” – állapította meg Lee. A kutatók szerint kitozán vagy más természetes polimerek, valamint szervetlen anyagok, például réz- és cink nanorészecskék beépítésével tovább fejleszthetőek az anyag tulajdonságai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A címet jelenleg viselő portugáliai Guimaraesben bejelentett döntés szerint 2028-ban a spanyolországi Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a zsűri azért találta érdemesnek Zaragozát a cím viselésére, mert a város erős irányítási struktúrával rendelkezik és hosszú távon elkötelezett a zöld átállás mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy sikeres válaszokat adjon a növekvő éghajlati kihívásokra. “A zsűrit lenyűgözte a város azon szemléletmódja, mely megmutatja, hogyan járhat kéz a kézben a nagyívű környezetvédelmi fellépés a társadalmi ellenállóképességgel és a közösségi összefogással” – fogalmaztak. A kisebb városoknak járó úgynevezett Európai Zöld Levél (European Green Leaf) díjat a szintén spanyolországi Benidorm és a portugáliai Estarreja nyerte el. Az indoklás szerint mindkét város elkötelezett a zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb lakókörnyezet megteremtése mellett.
Benidorm sikeresen kezeli a tömegturizmus jelentette kihívásokat, miközben fenntartja a környezetvédelmi intézkedéseket és a fenntartható fejlődést. Estarreja a zöld átállás meggyőző példájaként sikeresen lépett túl ipari örökségén – írták. Az Európa zöld fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat, valamint 200 ezer eurós díjazással járó Európai Zöld Levél címet az Európai Bizottság hozta létre, és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda.
Az Európa zöld fővárosa címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát. A díjra azok a települések pályázhatnak, amelyeknek lakosságszáma meghaladja a százezret. Amennyiben nincsen ilyen város egy országban, úgy a legnépesebb település pályázhat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
