Zöldinfó
A műanyag alternatíváját fedezték fel koreai kutatók
A taragumi forradalmat hozhat a csomagolásban, illetve a gyógyszeradagolásban.
A dél-koreai Csung-Ang Egyetem kutatói szerint új utat nyit a tarafa, más néven a tövises pillangófa (Caesalpinia spinosa) magjából nyert taragumi a műanyag alternatívájaként – számol be az Interesting Engineering. A természetes, vízben oldódó anyag forradalmasíthatja a csomagolás és a gyógyszeradagolás területét.
Szangkil Lee és csapata a taragumiban és annak módosított formáiban meglévő, fenntartható és biológiailag lebomló polimerekben rejlő lehetőségeket vizsgálta. Az adatok alapján az anyag nem egy átlagos gumi: poliszacharidok, köztük a sokoldalú galaktomannán található meg benne, ezen összetett szénhidrátot stabilizátorként és sűrítőanyagként bevonatokban és ehető fóliákban hasznosíthatnánk. Biokompatibilitása, lebonthatósága és biztonsági profilja kiemeli a taragumit, a tulajdonságai a környezetbarát forradalom kiemelkedő szereplőjévé tehetik.
„Csapatunk élénk érdeklődést mutat a természetes poliszacharidok és a gyógyszerhordozásban betöltött szerepük iránt, és a taragumival és más természetes poliszacharidokkal dolgozunk, hogy kiterjesszük alkalmazási lehetőségeiket” – nyilatkozta Lee. A csapat elsőként adott átfogó áttekintést a taragumi és módosított anyagai legújabb fejlesztéseiről, valamint potenciális szerepükről az élelmiszer- és gyógyszercsomagolás területén. Az elemzés a taragumi toxikológiájától reológiai viselkedésén át a valós alkalmazásokig jószerivel minden fontos tényezőt bemutattak.
Az élelmiszeriparban a taragumi sokoldalú szereplőnek bizonyult: szerepet kap a biopolimer csomagolásban, a tenger gyümölcseinek és a tej romlásának ellenőrzésében, zselésítőszerként, sőt a zsíros élelmiszerek oxidációtól való védelmében is. A lényeg ugyanakkor a gyógyszeripari alkalmazás: az anyag és módosított származékai forradalmasíthatják a gyógyszeradagoló rendszereket, lehetővé téve a D-3-vitamin ellenőrzött felszabadulását, antibakteriális hidrogélek fejlesztését, a vasellátást, valamint a bél fiziológiai gátjának helyreállítását.
„A taragumi és termékeinek fizikai-kémiai tulajdonságai különböző monomerek, térhálósítók vagy más poliszacharidok segítségével javíthatók” – állapította meg Lee. A kutatók szerint kitozán vagy más természetes polimerek, valamint szervetlen anyagok, például réz- és cink nanorészecskék beépítésével tovább fejleszthetőek az anyag tulajdonságai.
Zöldinfó
Forradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
Új magyar termék és technológia a szalmapaplan.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy új magyar termékről és technológiáról, a szalmapaplan táblásított szigetelőanyag előnyeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök vendégével a Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Az adásban elhangzott: a szalmapaplan előnyei közé tartozik a tartósság és alapanyag is bőven rendelkezésre áll, mert Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ami 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas – írja az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Stverteczky Tímea volt, akivel a Planet Budapest rendezvényen találkozott, és aki fejlesztőmérnök férjével hozta létre az SSH-System családi vállalkozást. Stverteczky Tímea elmondta, férjével néhány éve egy Waldorf-iskola kísérleti építési projektjében ismerkedtek meg a szalmával mint építőanyaggal. A tömör szigetelőanyagot préseléssel, varrással hozzák létre, a technológiában nem használnak kémiai vagy cementes kötőanyagot, a táblák testsűrűsége köbméterenként 80 kilogramm – ismertette.
Az első gyártósor két év alatt készült el, a magyar találmány felhasználható homlokzatra, födémre, tetők, padlók, válaszfalak szigetelésére is, jó hangszigetelő képessége kiemeli más szigetelőanyagokhoz képest. Áder János felvetette, hogy Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ez a vállalkozás számításai szerint 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas. A szalmapaplan előnyei között sorolta, hogy nincs a termelés során károsanyag-kibocsátás, tartós, a ma használt anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír. Stverteczky Tímea elmondta, hogy a homlokzatra kerülő szalmapaplant habarcsréteg védi, a tetőbe, padlóra kerülő szigetelőt pedig égéskésletető bevonattal látják el, ezt a technológiát is ők fejlesztették ki. Ez a rágcsálókat, bogarakat, élősködőket is távol tartja, de fontos, hogy minden szigetelést mechanikusan le kell zárni, és ha megsérül, javítani kell. A nedvességtől azért nem kell tartani, mert a szalmapaplanban jól közlekedik a pára, segít megelőzni a penészesedést – tette hozzá.
Elmondta azt is, termékük középáras, szigetelésük az elmúlt három évben mintegy 120 házra került fel. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás rendelkezik az Európai Unió ETA építőipari minősítésével, a termék uniós piacon forgalmazható. Elhangzott, hogy a szalmapaplanra Magyarországon kívül is van érdeklődés, például Olaszországban egy partner elkezdte az értékesítést, megrendelte az első varrógépet, két hónapja pedig ezzel szigeteltek egy nyaralót Elba szigetén. Vannak érdeklődők Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Hollandiából is.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
