Zöldinfó
A műanyag alternatíváját fedezték fel koreai kutatók
A taragumi forradalmat hozhat a csomagolásban, illetve a gyógyszeradagolásban.
A dél-koreai Csung-Ang Egyetem kutatói szerint új utat nyit a tarafa, más néven a tövises pillangófa (Caesalpinia spinosa) magjából nyert taragumi a műanyag alternatívájaként – számol be az Interesting Engineering. A természetes, vízben oldódó anyag forradalmasíthatja a csomagolás és a gyógyszeradagolás területét.
Szangkil Lee és csapata a taragumiban és annak módosított formáiban meglévő, fenntartható és biológiailag lebomló polimerekben rejlő lehetőségeket vizsgálta. Az adatok alapján az anyag nem egy átlagos gumi: poliszacharidok, köztük a sokoldalú galaktomannán található meg benne, ezen összetett szénhidrátot stabilizátorként és sűrítőanyagként bevonatokban és ehető fóliákban hasznosíthatnánk. Biokompatibilitása, lebonthatósága és biztonsági profilja kiemeli a taragumit, a tulajdonságai a környezetbarát forradalom kiemelkedő szereplőjévé tehetik.
„Csapatunk élénk érdeklődést mutat a természetes poliszacharidok és a gyógyszerhordozásban betöltött szerepük iránt, és a taragumival és más természetes poliszacharidokkal dolgozunk, hogy kiterjesszük alkalmazási lehetőségeiket” – nyilatkozta Lee. A csapat elsőként adott átfogó áttekintést a taragumi és módosított anyagai legújabb fejlesztéseiről, valamint potenciális szerepükről az élelmiszer- és gyógyszercsomagolás területén. Az elemzés a taragumi toxikológiájától reológiai viselkedésén át a valós alkalmazásokig jószerivel minden fontos tényezőt bemutattak.
Az élelmiszeriparban a taragumi sokoldalú szereplőnek bizonyult: szerepet kap a biopolimer csomagolásban, a tenger gyümölcseinek és a tej romlásának ellenőrzésében, zselésítőszerként, sőt a zsíros élelmiszerek oxidációtól való védelmében is. A lényeg ugyanakkor a gyógyszeripari alkalmazás: az anyag és módosított származékai forradalmasíthatják a gyógyszeradagoló rendszereket, lehetővé téve a D-3-vitamin ellenőrzött felszabadulását, antibakteriális hidrogélek fejlesztését, a vasellátást, valamint a bél fiziológiai gátjának helyreállítását.
„A taragumi és termékeinek fizikai-kémiai tulajdonságai különböző monomerek, térhálósítók vagy más poliszacharidok segítségével javíthatók” – állapította meg Lee. A kutatók szerint kitozán vagy más természetes polimerek, valamint szervetlen anyagok, például réz- és cink nanorészecskék beépítésével tovább fejleszthetőek az anyag tulajdonságai.
Zöldinfó
A tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
A Pó-folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Pó-medencében működő obszervatórium figyelmeztetése szerint a legnagyobb olasz folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van, miközben a hőség a folyó torkolatánál tenyésztett kagylókat is elpusztítja – írja az alternativenergia.hu. A mérések szerint csapadék hiányában, a Pó-folyó helyett más vízforrást kell keresni a térség földjeinek öntézésére. Az ország legnagyobb folyójának vízhozama június elejétől hetven százalékkal csökkent. A visszahúzódó édesvíz miatt a sótartalom már a torkolattól számított huszonötödik kilométernél kimutatható, ami azt jelenti, hogy a kiszáradt folyómederben a tengervíz visszafelé áramlik. Az obszervatórium az úgynevezett sóék előretörésének megakadályozását sürgette, az ahhoz szükséges “gáthoz” 25 millió euró beruházást kell – közölte az intézmény.
A Confcooperative agrár- és halászati szervezet vasárnap közölte, hogy a Pó-deltájánál a víz hőmérséklete elérte a 32 Celsius-fokot, ami Rovigónál ezer mázsa kékkagyló pusztulásához vezetett, Ferrara magasságában pedig eltűnt a kisebb méretű vénuszkagylók kilencven százaléka. A szervezet hatalmas melegvizes lábashoz hasonlította a folyó torkolatát. Problémát jelent, hogy az egyre melegebb vízben csökken az oxigénmennyiség, ami algásodáshoz vezet. A szervezet számítása szerint a klímamelegedés az olaszországi halászati ágazat számára évi 200 millió euró kárt okoz, ami leginkább a kagylótenyésztést érinti.
A Pó-alföld rizsföldjein harminc százalékkal kevesebb betakarítás várható a Coldiretti termelői szövetség szerint, amely a hőségnek tulajdonítja a húsz százalékkal visszaesett tejtermelést is. Az ország más részein bozót- és erdőtüzek pusztítanak. Az északnyugati Piemont tartományban az utóbbi napok tűzeseteiben legalább nyolcszáz hektár erdő égett le.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
