Zöldinfó
A műanyag alternatíváját fedezték fel koreai kutatók
A taragumi forradalmat hozhat a csomagolásban, illetve a gyógyszeradagolásban.
A dél-koreai Csung-Ang Egyetem kutatói szerint új utat nyit a tarafa, más néven a tövises pillangófa (Caesalpinia spinosa) magjából nyert taragumi a műanyag alternatívájaként – számol be az Interesting Engineering. A természetes, vízben oldódó anyag forradalmasíthatja a csomagolás és a gyógyszeradagolás területét.
Szangkil Lee és csapata a taragumiban és annak módosított formáiban meglévő, fenntartható és biológiailag lebomló polimerekben rejlő lehetőségeket vizsgálta. Az adatok alapján az anyag nem egy átlagos gumi: poliszacharidok, köztük a sokoldalú galaktomannán található meg benne, ezen összetett szénhidrátot stabilizátorként és sűrítőanyagként bevonatokban és ehető fóliákban hasznosíthatnánk. Biokompatibilitása, lebonthatósága és biztonsági profilja kiemeli a taragumit, a tulajdonságai a környezetbarát forradalom kiemelkedő szereplőjévé tehetik.
„Csapatunk élénk érdeklődést mutat a természetes poliszacharidok és a gyógyszerhordozásban betöltött szerepük iránt, és a taragumival és más természetes poliszacharidokkal dolgozunk, hogy kiterjesszük alkalmazási lehetőségeiket” – nyilatkozta Lee. A csapat elsőként adott átfogó áttekintést a taragumi és módosított anyagai legújabb fejlesztéseiről, valamint potenciális szerepükről az élelmiszer- és gyógyszercsomagolás területén. Az elemzés a taragumi toxikológiájától reológiai viselkedésén át a valós alkalmazásokig jószerivel minden fontos tényezőt bemutattak.
Az élelmiszeriparban a taragumi sokoldalú szereplőnek bizonyult: szerepet kap a biopolimer csomagolásban, a tenger gyümölcseinek és a tej romlásának ellenőrzésében, zselésítőszerként, sőt a zsíros élelmiszerek oxidációtól való védelmében is. A lényeg ugyanakkor a gyógyszeripari alkalmazás: az anyag és módosított származékai forradalmasíthatják a gyógyszeradagoló rendszereket, lehetővé téve a D-3-vitamin ellenőrzött felszabadulását, antibakteriális hidrogélek fejlesztését, a vasellátást, valamint a bél fiziológiai gátjának helyreállítását.
„A taragumi és termékeinek fizikai-kémiai tulajdonságai különböző monomerek, térhálósítók vagy más poliszacharidok segítségével javíthatók” – állapította meg Lee. A kutatók szerint kitozán vagy más természetes polimerek, valamint szervetlen anyagok, például réz- és cink nanorészecskék beépítésével tovább fejleszthetőek az anyag tulajdonságai.
Zöldinfó
Szélsőséges tengerszint-ingadozás az Adrián: 90 centiméteres változást okozott a meteocunami
Meteocunami alakult ki az Adrián.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Meteocunami alakult ki szerda késő este az Adriai-tenger északi és középső térségében: a Hvar szigetén fekvő Stari Gradban a tenger elöntötte a rakpartot, majd rövid idő alatt annyira visszahúzódott, hogy több kikötött hajó megfeneklett – jelentette a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap. A meteocunamit a légnyomás hirtelen változásai idézik elő – írja az alternativenergia.hu. A jelenség különösen a hosszú, sekély, a hullámok érkezési irányába nyitott öblökben erősödhet fel. A ritka tengerszint-ingadozást a helyiek scigának vagy sesnek nevezik. Stari Gradban a vízszint 23 óra körül mintegy 30 centiméterrel emelkedett meg. Az alacsonyabban fekvő partszakaszokon a víz helyenként térdig ért, és elérte a rakpart menti épületek bejáratát is. A váratlan jelenség miatt több turista elmenekült a partról.
A tenger ezt követően gyorsan visszahúzódott, szintje mintegy 60 centiméterrel a szokásos érték alá süllyedt. Egyes csónakok és kisebb hajók emiatt a mederfenékhez értek. Hasonló, hirtelen tengerszint-ingadozást észleltek az Isztriai-félszigettől a közép-dalmáciai szigetekig. Pulában és Zára (Zadar) alacsonyabban fekvő partszakaszain szintén kilépett a tenger a medréből. A viharrendszer az Adriai-tenger északi és középső térségében heves széllökéseket is okozott, amelyek elsősorban a zárai szigetvilágot érintették. A horvát meteorológiai szolgálat Isztria déli részén másodpercenként 30, Losinj szigetén pedig 32 méteres széllökést mért. A zivatarzóna Észak-Olaszország felett alakult ki, majd az Adria fölé érve fokozatosan veszített erejéből.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
