

Zöldinfó
A műanyag alternatíváját fedezték fel koreai kutatók
A taragumi forradalmat hozhat a csomagolásban, illetve a gyógyszeradagolásban.
A dél-koreai Csung-Ang Egyetem kutatói szerint új utat nyit a tarafa, más néven a tövises pillangófa (Caesalpinia spinosa) magjából nyert taragumi a műanyag alternatívájaként – számol be az Interesting Engineering. A természetes, vízben oldódó anyag forradalmasíthatja a csomagolás és a gyógyszeradagolás területét.
Szangkil Lee és csapata a taragumiban és annak módosított formáiban meglévő, fenntartható és biológiailag lebomló polimerekben rejlő lehetőségeket vizsgálta. Az adatok alapján az anyag nem egy átlagos gumi: poliszacharidok, köztük a sokoldalú galaktomannán található meg benne, ezen összetett szénhidrátot stabilizátorként és sűrítőanyagként bevonatokban és ehető fóliákban hasznosíthatnánk. Biokompatibilitása, lebonthatósága és biztonsági profilja kiemeli a taragumit, a tulajdonságai a környezetbarát forradalom kiemelkedő szereplőjévé tehetik.
„Csapatunk élénk érdeklődést mutat a természetes poliszacharidok és a gyógyszerhordozásban betöltött szerepük iránt, és a taragumival és más természetes poliszacharidokkal dolgozunk, hogy kiterjesszük alkalmazási lehetőségeiket” – nyilatkozta Lee. A csapat elsőként adott átfogó áttekintést a taragumi és módosított anyagai legújabb fejlesztéseiről, valamint potenciális szerepükről az élelmiszer- és gyógyszercsomagolás területén. Az elemzés a taragumi toxikológiájától reológiai viselkedésén át a valós alkalmazásokig jószerivel minden fontos tényezőt bemutattak.
Az élelmiszeriparban a taragumi sokoldalú szereplőnek bizonyult: szerepet kap a biopolimer csomagolásban, a tenger gyümölcseinek és a tej romlásának ellenőrzésében, zselésítőszerként, sőt a zsíros élelmiszerek oxidációtól való védelmében is. A lényeg ugyanakkor a gyógyszeripari alkalmazás: az anyag és módosított származékai forradalmasíthatják a gyógyszeradagoló rendszereket, lehetővé téve a D-3-vitamin ellenőrzött felszabadulását, antibakteriális hidrogélek fejlesztését, a vasellátást, valamint a bél fiziológiai gátjának helyreállítását.
„A taragumi és termékeinek fizikai-kémiai tulajdonságai különböző monomerek, térhálósítók vagy más poliszacharidok segítségével javíthatók” – állapította meg Lee. A kutatók szerint kitozán vagy más természetes polimerek, valamint szervetlen anyagok, például réz- és cink nanorészecskék beépítésével tovább fejleszthetőek az anyag tulajdonságai.

Zöldinfó
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.
Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.
A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon19 óra telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Több mint kétmilliárd palack visszaváltva: Magyarország erősíti hulladékmentes jövőjét