Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A műanyag alternatíváját fedezték fel koreai kutatók

A taragumi forradalmat hozhat a csomagolásban, illetve a gyógyszeradagolásban.

Létrehozva:

|

A dél-koreai Csung-Ang Egyetem kutatói szerint új utat nyit a tarafa, más néven a tövises pillangófa (Caesalpinia spinosa) magjából nyert taragumi a műanyag alternatívájaként – számol be az Interesting Engineering. A természetes, vízben oldódó anyag forradalmasíthatja a csomagolás és a gyógyszeradagolás területét.

Szangkil Lee és csapata a taragumiban és annak módosított formáiban meglévő, fenntartható és biológiailag lebomló polimerekben rejlő lehetőségeket vizsgálta. Az adatok alapján az anyag nem egy átlagos gumi: poliszacharidok, köztük a sokoldalú galaktomannán található meg benne, ezen összetett szénhidrátot stabilizátorként és sűrítőanyagként bevonatokban és ehető fóliákban hasznosíthatnánk. Biokompatibilitása, lebonthatósága és biztonsági profilja kiemeli a taragumit, a tulajdonságai a környezetbarát forradalom kiemelkedő szereplőjévé tehetik.

„Csapatunk élénk érdeklődést mutat a természetes poliszacharidok és a gyógyszerhordozásban betöltött szerepük iránt, és a taragumival és más természetes poliszacharidokkal dolgozunk, hogy kiterjesszük alkalmazási lehetőségeiket” – nyilatkozta Lee. A csapat elsőként adott átfogó áttekintést a taragumi és módosított anyagai legújabb fejlesztéseiről, valamint potenciális szerepükről az élelmiszer- és gyógyszercsomagolás területén. Az elemzés a taragumi toxikológiájától reológiai viselkedésén át a valós alkalmazásokig jószerivel minden fontos tényezőt bemutattak.

Advertisement

Az élelmiszeriparban a taragumi sokoldalú szereplőnek bizonyult: szerepet kap a biopolimer csomagolásban, a tenger gyümölcseinek és a tej romlásának ellenőrzésében, zselésítőszerként, sőt a zsíros élelmiszerek oxidációtól való védelmében is. A lényeg ugyanakkor a gyógyszeripari alkalmazás: az anyag és módosított származékai forradalmasíthatják a gyógyszeradagoló rendszereket, lehetővé téve a D-3-vitamin ellenőrzött felszabadulását, antibakteriális hidrogélek fejlesztését, a vasellátást, valamint a bél fiziológiai gátjának helyreállítását.

„A taragumi és termékeinek fizikai-kémiai tulajdonságai különböző monomerek, térhálósítók vagy más poliszacharidok segítségével javíthatók” – állapította meg Lee. A kutatók szerint kitozán vagy más természetes polimerek, valamint szervetlen anyagok, például réz- és cink nanorészecskék beépítésével tovább fejleszthetőek az anyag tulajdonságai.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák