

Zöld Energia
A napelemes invertereknek mennyi az élettartama?
A lakossági napelemes string inverterek általában 10-15 évig, a mikroinverterek pedig akár 25 évig is működőképesek.
Mennyi ideig marad működőképes egy lakossági napelemes inverter? – ennek a kérdésnek járt utána a PV Magazine. Az inverter egy olyan eszköz, amely a napelemek által termelt egyenáramot használható váltakozó áramra alakítja át, az ilyen berendezések elengedhetetlenek a rendszer megfelelő működéséhez. Mivel telepítésük a teljes beruházás 10-20 százalékát teszi ki, nagyon nem mindegy, miként választunk. Két fő formájuk ismert, a string inverterek, valamint a mikroinverterek. A DC-optimalizálóval felszerelt string inverterek és a mikrointerverek általában árnyékolt és nem optimális tájolású tetőknél alkalmazhatóak, megfelelő adottságú tetőknél pedig a string inverter lehet jó megoldás. Utóbbi eszközök olcsóbbak és egyszerűbbek, így könnyebb a javításuk. A napelemek élettartama jellemzően 25-30 év, az invertereké viszont általában jóval rövidebb. Meghibásodásuk gyakori forrása az inverterben lévő kondenzátor elektromechanikus kopása. Egy tipikus központi lakossági string inverter körülbelül 10-15 évig bírja, így a panelek élettartama alatt valamikor ki kell cserélni. Vásárlás előtt érdemes megnézni az adott termékhez kapcsolódó garanciákat és ingyenes karbantartási lehetőségeket.
A mikroinverterek élettartama hosszabb, ezek gyakran 25 évig is kitartanak. A meghibásodás itt általában lényegesen ritkább, mint a string invertereknél, bár az előzetes költségek általában valamivel magasabbak a mikroinverterek esetében. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy meglehetősen új technológiáról van szó, ezért kevés a gyakorlati bizonyíték élettartamukra vonatkozóan, és hasonló a helyzet a DC-optimalizátorokra, amelyeket jellemzően 20-25 éves időtartamra terveznek.
Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a napelemes rendszerek meghibásodásainak 80%-a az inverterek szintjén következik be. Ennek több oka van, az egyik a hálózati probléma miatti magas vagy alacsony feszültség. Esetenként a hiba a teljesítményoptimalizátoroknál jelentkezik, amelyek alkatrészei a tetőn túl magas hőmérsékletnek lehetnek kitéve. Arra is érdemes figyelni a telepítésnél, hogy a napelemek kapacitása legfeljebb az inverter kapacitásának 133%-a legyen. Emellett ajánlott a berendezést készüléket hűvös, száraz, sok friss levegővel keringtetett helyre telepíteni, telepítést követően pedig negyedévenként ellenőrizni a külsejét sérülések vagy szennyeződések után kutatva, ötévente pedig szakértői segítséget kérni a vizsgálathoz.
Kép: SayCheeeeeese, Wikimedia Commons

Zöld Energia
Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?
A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.
A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.
A hőszivattyúktól az aggregátorokig
Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.
Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.
A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.
Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.
Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.
A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein