Zöldinfó
A nyomtatás energiakibocsátásának felét meg lehetne spórolni tintasugaras nyomtatókkal
Ha 2025-ig az összes irodai lézernyomtatót kiváltanák tintasugaras nyomtatóra, akkor a jelenlegi szint 52 százalékára lehetne csökkenteni az energiakibocsátást, ez 1300 millió kilogramm szén-dioxidot takarítana meg, ami több mint 280 ezer autó forgalomból való kivonásával lenne egyenértékű – derül ki az Epson megbízásából készült kutatásból.
Az MTI-nek küldött friss kutatás szerint az üzleti tintasugaras nyomtatási technológia a jelenlegi nyomtató típusától és a használati szokásoktól függően akár 90 százalékkal is energiatakarékosabb lehet, mint a lézernyomtatók. A tudósok szerint ahhoz, hogy a világ a nettó nulla kibocsátás felé haladjon, az összes készülék energiafogyasztásának drasztikusan csökkennie kell. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint 2030-ra a 2020-as szint 25 százalékával, 2050-re pedig 40 százalékával. Közölték: a projekt bizonyította, hogy a nettó nulla energiafogyasztású nyomtatáshoz vezető út lehetséges, ha az emberek mind az otthonaikban, mind az irodákban a leghatékonyabb energiafelhasználású termékekre váltanak, és ezzel csökkentik a termékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.
Erre az eredményre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése is, mely szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében létfontosságú, hogy az emberiség tovább javítsa a különböző elektromos berendezések energiahatékonyságát és csökkentse az előállításukhoz szükséges energia mennyiségét. A nemzetközi szervezet elemzése szerint a nyomtatási ágazat nettó nulla kibocsátású jövője attól függ, hogy világszerte átállnak-e a legjobb energiahatékonyságú termékekre, mint amilyen a tintasugaras technológia.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást
