Zöldinfó
A nyomtatás energiakibocsátásának felét meg lehetne spórolni tintasugaras nyomtatókkal
Ha 2025-ig az összes irodai lézernyomtatót kiváltanák tintasugaras nyomtatóra, akkor a jelenlegi szint 52 százalékára lehetne csökkenteni az energiakibocsátást, ez 1300 millió kilogramm szén-dioxidot takarítana meg, ami több mint 280 ezer autó forgalomból való kivonásával lenne egyenértékű – derül ki az Epson megbízásából készült kutatásból.
Az MTI-nek küldött friss kutatás szerint az üzleti tintasugaras nyomtatási technológia a jelenlegi nyomtató típusától és a használati szokásoktól függően akár 90 százalékkal is energiatakarékosabb lehet, mint a lézernyomtatók. A tudósok szerint ahhoz, hogy a világ a nettó nulla kibocsátás felé haladjon, az összes készülék energiafogyasztásának drasztikusan csökkennie kell. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint 2030-ra a 2020-as szint 25 százalékával, 2050-re pedig 40 százalékával. Közölték: a projekt bizonyította, hogy a nettó nulla energiafogyasztású nyomtatáshoz vezető út lehetséges, ha az emberek mind az otthonaikban, mind az irodákban a leghatékonyabb energiafelhasználású termékekre váltanak, és ezzel csökkentik a termékek előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást.
Erre az eredményre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése is, mely szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében létfontosságú, hogy az emberiség tovább javítsa a különböző elektromos berendezések energiahatékonyságát és csökkentse az előállításukhoz szükséges energia mennyiségét. A nemzetközi szervezet elemzése szerint a nyomtatási ágazat nettó nulla kibocsátású jövője attól függ, hogy világszerte átállnak-e a legjobb energiahatékonyságú termékekre, mint amilyen a tintasugaras technológia.
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
