Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A rovarok menthetik meg az óceánokat

Létrehozva:

|

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért?

Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel. Ezen muszáj változtatni. Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje rovarokból készült takarmánnyal forradalmasítaná a halak takarmányozását, elkerülve ezzel a vízi ökoszisztémák összeomlását. A K&H a hasonló úttörő ötleteket, innovatív megoldásokat idén 2022. szeptember 30-ig várja.

A halfogyasztás egyre népszerűbb, a FAO adatai szerint a világ éves halfogyasztása nagyjából 200 millió tonna, és ennek hozzávetőleg a felét termeljük akvakultúrában, azaz speciálisan erre a célra kialakított „farmon”. Az elmúlt harminc évben a tengerből fogott hal mennyisége nagyjából 15 százalékkal emelkedett, a nevelt halé viszont több mint hatszorosára nőtt. Ezek takarmányozására használjuk fel az óceánokból kifogott halak harmadát, ami miatt 2048-ra kiürülhetnek az óceánok. Ha ez bekövetkezne, a vízi ökoszisztémák összeomlanának, ami katasztrofális következményekkel járna, ugyanis a tengerekből származik a Föld oxigénjének körülbelül kétharmada.

Advertisement

Az egyre növekvő halfogyasztásból két dolog következik: egyrészt, ha a jelenleg megszokott módon tápláljuk például a Magyarországon népszerű tenyésztett lazacot vagy pontyot, a termelés felfutása miatt a mostaninál is sokkal több halat kell majd kifogni. Azaz az óceáni ökoszisztémák még nagyobb terhelésnek lesznek kitéve ahelyett, hogy megóvjuk őket. Másrészt viszont azt is mutatja, hogy hatalmas eredményeket lehetne elérni a takarmány megváltoztatásával.

Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje már majdnem három éve foglalkozik a kérdéssel, és szerinte a lisztbogár jelentheti a megoldást, mivel nemcsak feldolgozott formában, hanem akár élve is adható takarmányként, azaz rugalmasan felhasználható. „Jelenleg az összes kifogott hal harmadát tápként használják fel, pedig erre semmi szükség nincs. Akár rovarhús is biztosíthatja a szükséges magas fehérjetartalmat, amelynek előállítása elhanyagolható mértékben terheli a környezetet. Kutatásomban ezért megvizsgáltam, mennyire alkalmas a lisztbogár a hazánkban közkedvelt ponty és a csapósügér etetésére. Örömmel mondhatom, hogy tökéletesen ki tudja váltani a hagyományos, halliszt alapú takarmányt” – mondta el Molnár Áron.

Advertisement

Ahhoz, hogy a doktoranduszhallgató úttörő módszere szélesebb körben elterjedhessen, még sok kutatásra van szükség, amelyek az elképzelés gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálják. Meg kell például bizonyosodni arról, hogy az így előállított étel megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. „Egyelőre nem tartunk ott, hogy rovarokból készült takarmánnyal tápláljuk a tenyésztett halakat, de jól látható az a trend, hogy a rovaralapú táplálékok egyre nagyobb szerepet kapnak a környezetkímélő takarmányozásban. A hazai kutatás ezért óriási eredményeket hozhat az óceánok megóvásában, ha ez a kezdeményezés a mindennapi gyakorlatok részévé válik. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja idén is az, hogy olyan úttörő ötleteket támogasson, amelyek jelentős változást hozhatnak nemcsak az ágazatban, hanem a klímaváltozás elleni harcban is” – magyarázta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

Advertisement

Zöldinfó

Természetvédelmi őrszolgálat: megelőzés, adatgyűjtés és közösségi kapcsolatok

Újabb fejlesztések erősítik az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét kiemelt projektet valósít meg 4,3 milliárd forint értékben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusznak köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. A tárca természetvédelemért felelős államtitkára az Őriszentpéteren megrendezett projektnyitó eseményen hangsúlyozta: a beruházások eredményeként 1186 hektár Natura 2000 területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei. A most induló fejlesztés 190 millió forint összegben a természetvédelmi őrszolgálat terepi jelenlétét és a munkavégzés feltételeit erősíti – mondta Rácz András a közlemény szerint. A természetvédelem alapja a szakemberek napi terepi munkája, amely nélkül elképzelhetetlen a védett élőhelyek és értékek megóvása. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1922-től alkalmazta az első fizetett, független természetvédelmi őrt, Gulyás Józsefet a Kis-Balatonnál. A Természetvédelmi Őrszolgálat pedig 1972-ben, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alapításával jött létre öt fővel; 1993 óta a természetvédelmi őrök már széles körű köztisztviselői intézkedési jogosultságokkal is rendelkeznek.

Jelenleg 240 fő gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett természeti terület, 2 millió hektár Natura 2000 terület, védett növény-, állat- és gombafajok, valamint 65 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről, felméréséről, nyilvántartásáról, bemutatásáról és helyreállításáról – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, a hatósági őrzés célja elsősorban a megelőzés, nem a szankcionálás, feljelentés csak súlyosabb esetekben születik, például szándékos ragadozómadár-mérgezés, falopás, illegális terepkerékpározás vagy gombagyűjtés kapcsán. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzésen, zoológiai és botanikai adatgyűjtést, védett területek állapotfelmérését, terület- és vagyonkezelést, projektekben való részvételt, környezeti nevelést, bemutató munkát végeznek, valamint kapcsolatot tartanak a helyi lakossággal és gazdálkodókkal is. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál jelenleg 13 természetvédelmi őr lát el szolgálatot a 26 500 hektáros területen. A természetvédelmi őrzés és a tájegységi jelenlét hatékonyságának növelése az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén című projekt célja, hogy modern eszközökkel, infrastruktúrával tegye hatékonyabbá a munkát 190 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás segítségével. Az őrszolgálat jelenleg 9 gépjárművet használ 12 őrkerülethez, ezért most még hét platós terepjárót és egy személygépjárművet szereznek be.

Advertisement

A beruházás keretében további eszközök érkeznek, utánfutó, elektromos kerékpárok, testkamerák, vadkamerák, éjjellátók, drónok, fényképezőgépek, mobiltelefonok, távcsövek, spektívek, notebookok, halászgép, projektor, teleszkópos létrák, kenuk, tanösvény-karbantartó gépek, traktor, szárzúzó, hatósági táblák. Ezek javítják a terepi adatgyűjtést, monitorozást és területkezelést. Az eszközökön túl szakmai programokat, eseményeket is lebonyolítanak majd a szakmai tudás bővítése, tapasztalatcsere érdekében. Rácz András beszélt arról is, hogy a tájegységi elérés növelése érdekében ismeretterjesztő újság kiadását is tervezik több számban a projekt megvalósítási időszaka alatt. A lakosságot így tájékoztatják majd lakóhelyükkel és a térséggel kapcsolatos aktualitásokról, szabályokról, fontos közérdekű információkról, melyeket az újság hiányában nem biztos, hogy megismernének és eljutna hozzájuk – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák