Zöldinfó
A rovarok menthetik meg az óceánokat
Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért?
Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel. Ezen muszáj változtatni. Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje rovarokból készült takarmánnyal forradalmasítaná a halak takarmányozását, elkerülve ezzel a vízi ökoszisztémák összeomlását. A K&H a hasonló úttörő ötleteket, innovatív megoldásokat idén 2022. szeptember 30-ig várja.
A halfogyasztás egyre népszerűbb, a FAO adatai szerint a világ éves halfogyasztása nagyjából 200 millió tonna, és ennek hozzávetőleg a felét termeljük akvakultúrában, azaz speciálisan erre a célra kialakított „farmon”. Az elmúlt harminc évben a tengerből fogott hal mennyisége nagyjából 15 százalékkal emelkedett, a nevelt halé viszont több mint hatszorosára nőtt. Ezek takarmányozására használjuk fel az óceánokból kifogott halak harmadát, ami miatt 2048-ra kiürülhetnek az óceánok. Ha ez bekövetkezne, a vízi ökoszisztémák összeomlanának, ami katasztrofális következményekkel járna, ugyanis a tengerekből származik a Föld oxigénjének körülbelül kétharmada.
Az egyre növekvő halfogyasztásból két dolog következik: egyrészt, ha a jelenleg megszokott módon tápláljuk például a Magyarországon népszerű tenyésztett lazacot vagy pontyot, a termelés felfutása miatt a mostaninál is sokkal több halat kell majd kifogni. Azaz az óceáni ökoszisztémák még nagyobb terhelésnek lesznek kitéve ahelyett, hogy megóvjuk őket. Másrészt viszont azt is mutatja, hogy hatalmas eredményeket lehetne elérni a takarmány megváltoztatásával.
Molnár Áron, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória második helyezettje már majdnem három éve foglalkozik a kérdéssel, és szerinte a lisztbogár jelentheti a megoldást, mivel nemcsak feldolgozott formában, hanem akár élve is adható takarmányként, azaz rugalmasan felhasználható. „Jelenleg az összes kifogott hal harmadát tápként használják fel, pedig erre semmi szükség nincs. Akár rovarhús is biztosíthatja a szükséges magas fehérjetartalmat, amelynek előállítása elhanyagolható mértékben terheli a környezetet. Kutatásomban ezért megvizsgáltam, mennyire alkalmas a lisztbogár a hazánkban közkedvelt ponty és a csapósügér etetésére. Örömmel mondhatom, hogy tökéletesen ki tudja váltani a hagyományos, halliszt alapú takarmányt” – mondta el Molnár Áron.
Ahhoz, hogy a doktoranduszhallgató úttörő módszere szélesebb körben elterjedhessen, még sok kutatásra van szükség, amelyek az elképzelés gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálják. Meg kell például bizonyosodni arról, hogy az így előállított étel megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. „Egyelőre nem tartunk ott, hogy rovarokból készült takarmánnyal tápláljuk a tenyésztett halakat, de jól látható az a trend, hogy a rovaralapú táplálékok egyre nagyobb szerepet kapnak a környezetkímélő takarmányozásban. A hazai kutatás ezért óriási eredményeket hozhat az óceánok megóvásában, ha ez a kezdeményezés a mindennapi gyakorlatok részévé válik. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja idén is az, hogy olyan úttörő ötleteket támogasson, amelyek jelentős változást hozhatnak nemcsak az ágazatban, hanem a klímaváltozás elleni harcban is” – magyarázta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Zöldinfó
Új korszak a környezetbarát csomagolásban: komposzt nélkül lebomló repohár érkezik
Nemzetközi terjeszkedésre készül a fenntartható megoldásokat fejlesztő Bibo Franchise.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vendéglátóipar után lakossági piacon erősítené pozícióit a fenntartható működést támogató Bibo Franchise Kft. bioműanyag és vegyszermentes termékeivel; az innovatív szemléletű vállalat már megtette az első lépéseket a nemzetközi terjeszkedéshez is – írja az alternativenergia.hu. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozást Juhász András alapította 15 éve. A cégvezető az MTI-nek elmondta, célja az volt, hogy olyan megoldásokat fejlesszen, amelyekkel a vendéglátó szektor fenntartható módon, alacsony környezeti lábnyommal működhet. A Bibo Franchise fenntartható tisztítószereket fejleszt és gyárt, jelenleg több mint 2200 vendéglátóipari egységet szolgálnak ki. Termékeik eddig online webshopokban, ökoboltjaikban és a nagy multicégek – az Auchan, a Metro és a Müller – polcain voltak elérhetőek, most további láncok bevonásán dolgoznak, hogy a lakossági piaci jelenlétüket erősítsék.
A társaság az évek során folyamatosan növelte a környezetbarát tisztítószerek gyártását, amelynek havi kapacitása eléri a 750 ezer kilót. Jelenleg a tisztítószereiknél a lakossági részesedés az értékesítésben 20 százalék, az üzleti szektor 80 százalékos arányt képvisel. Juhász András ismertette: a cég tevékenysége az évek során kibővült 100 százalékban lebomló bioműanyag csomagolások gyártásával, és 2019-ben a vállalat világelsőként vezette be piacra teljesen lebomló, saját fejlesztésű biotisztítószer-utántöltő csomagolását.
Elmondása szerint ebben az üzletágban is folyamatosak a fejlesztések, éppen most vezetik be a komposztálás nélkül lebomló repoharat, amely egyebek között a fesztiválok számára hasznos megoldás. A 2026-os kutatás-fejlesztési programon belül a cég tartós élelmiszerek csomagolására alkalmas bioműanyag csomagolóanyagokat, valamint a gyógyszeripar számára táplálékkiegészítők és gyógyszerek csomagolását kezdi el fejleszteni, 10 százalékban növényi és ásványi alapanyagokból – jelezte Juhász András. A cég évente átlagosan 50-60 millió forintot fordít kutatás-fejlesztésre, amelyet teljes egészében saját forrásból finanszíroz – jegyezte meg.
A vállalat dolgozik egy új biotechnológiai üzletág kiépítésén, amely a szerves hulladék helyszíni feldolgozását oldja meg. A fejlesztés során olyan komposztáló rendszereket telepítenek hotelekhez és éttermekhez, amelyek képesek rövid idő alatt a konyhai hulladékot újrahasznosítható, egyben magasabb értékű komposztkoncentrátummá alakítani. Az így nyert terméket kertészeti áruházaknak és agrárcégeknek értékesítik. A tervek szerint ez az üzletág a következő három évben az árbevételhez viszonyítva 25-35 százalékos részesedést érhet el. A cégvezető kitért arra, hogy gyártási tevékenységük nemrégiben egy 600 négyzetméteres csarnokkal bővült Dunakeszin, ahol bioműanyag alapanyagokat és késztermékeket állítanak elő. Bioszívószálak, száz százalékban lebomló bioműanyag evőeszközök, élelmiszeripari csomagolóanyagok készülnek itt.
A Bibo Franchise komplex szolgáltatása magában foglalja a fenntartható működéshez kapcsolódó tanácsadást, az ESG-előírásokhoz igazodó változásmenedzsmentet, valamint az üzemeltetési folyamatok támogatását is – tette hozzá Juhász András. Szólt arról is, hogy a cég rövidesen kilép a nemzetközi piacra, franchise-modellben terjeszkedik Spanyolországban, terveik között szerepel az európai piacon való megjelentés is. A Bibo Franchise Kft. tulajdonosa kétharmados aránnyal maga Juhász András, tavaly egyharmados részesedést szerzett Gerendai Károly.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy változások jöhetnek: új minisztérium védené a természetet
