Zöldinfó
A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók
A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.
A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.
mti
Zöldinfó
A Mol lehet a kulcsszereplő a szerb olajpiac átalakulásában
Az Adria-vezetéken július 1-jéig folytatódhat az olajszállítás Szerbiába.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Július 1-jéig folytatódhat az olajszállítás Szerbiába a Janaf horvát vállalat által üzemeltetett Adria-vezetéken, miután az amerikai pénzügyminisztérium illetékes hivatala meghosszabbította a horvát társaság engedélyét – közölte az alternativenergia.hu. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kedden kapta meg az amerikai engedély meghosszabbítását működésének folytatására, Szerbia zavartalan kőolaj- és olajtermék-ellátásához azonban arra is szükség volt, hogy a horvát vezetéket üzemeltető Janaf is megkapja a megfelelő jóváhagyást. A Janaf tájékoztatása szerint a horvát kormánnyal együttműködve, amerikai jogi képviselőinek közreműködésével kapta meg az engedély meghosszabbítását. A vállalat hangsúlyozta, hogy továbbra is a nemzetközi szabályokkal és az érvényben lévő intézkedésekkel összhangban működik.
Szerbia nyersolajimportjának jelentős része tengeri úton érkezik a horvátországi Krk szigetére, majd a Janaf vezetékrendszerén keresztül jut el a szerbiai pancsovai finomítóba. A pancsovai finomítót a NIS üzemelteti, amely az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt áll, és Szerbia legnagyobb üzemanyag-ellátója. Washington korábban határidőt szabott a vállalat orosz tulajdonrészeinek értékesítésére. A szerb kormány és a Mol kedden részvényesi megállapodást írt alá a NIS jövőbeli irányításáról. A megállapodás akkor léphet érdemben életbe, ha a Mol-csoport megvásárolja a NIS többségi tulajdonrészét a Gazpromnyefttől, és a tranzakcióhoz szükséges hatósági engedélyeket – köztük az amerikai jóváhagyást – is megkapja.
A Mol szerdán közölte, hogy július 1-jéig amerikai engedélyt kapott a NIS többségi részesedésének megvásárlásáról szóló tárgyalások folytatására. Az orosz Gazprom 11,3 százalékos, leányvállalata, a Gazpromnyefty 44,9 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben. A szerb állam tulajdonrésze 29,87 százalék, a fennmaradó rész kisebb részvényesek kezében van.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
