Zöldinfó
A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók
A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.
A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.
mti
Zöldinfó
Víz a tájban, pénz a gazdáknak, új pályázat ösztönzi a szemléletváltást
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyílt egy olyan agrártámogatás, ami a gazdálkodóknak hektáronként 900 euró feletti összeget fizetne a területükön megtartott vízért – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Most van itt az ideje, hogy az agrár-, a vízügyi ágazat, önkormányzatok és a civilek összefogásával a lehető legtöbbet megtartsunk a ritkán látott csapadékból, hisz nagy szükség lesz rá egész évben. Az utóbbi években – különösen a 2022-es rekord aszály után – megindult a paradigmaváltás az agráriumban és az ország vízgazdálkodásában is, ami a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresi a műszaki megoldásokat és leginkább az alkalmas helyeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizesélőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk.
A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni az a pályázati felhívás, mely egy régóta várt támogatást nyit meg, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizesélőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető. A lényeg persze a részletekben rejlik, amik szintén ígéretesek. A támogatás egyik célja vizesélőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizesélőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal. Mindkét prioritás hiánypótló a maga nemében. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 11-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés (cserjés, füves sávok kialakítása) és a vizesélőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
