Zöldinfó
A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók
A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.
A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.
mti
Zöldinfó
Új fejlesztés javíthatja a térség földgázellátásának biztonságát
Kétszeresére növelik a horvát-magyar gázvezeték-kapacitást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállapodott a horvát Plinacro és a magyar Földgázszállító Zrt. (FGSZ) a horvát-magyar földgáz-összeköttetés kapacitásának növeléséről – közölte a horvát földgázszállító rendszerüzemeltető. A két társaság közös nyilatkozata szerint a Drávaszerdahely-Alsómiholjác (Donji Miholjac) határkeresztező pont Horvátországból Magyarországra irányuló kapacitását óránként 200 ezerről 400 ezer szabványos köbméterre növelnék. A megemelt kapacitás a tervek szerint 2026. december 31-től állhat rendelkezésre – írja az alternativenergia.hu.
A fejlesztés lehetővé tenné, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázt szállítsanak Horvátországból Magyarországra. A Plinacro szerint ez erősítené a két ország energetikai összeköttetését, valamint javítaná Magyarország és a térség ellátásbiztonságát. A két rendszerüzemeltető a szükséges műszaki, szabályozási és üzemeltetési feltételeket közösen készíti elő. A piaci szereplőket később tájékoztatják az új kapacitások igénybevételének részleteiről.
Ivica Arar, a Plinacro igazgatóságának elnöke azt mondta: a beruházás növeli a Horvátországból elérhető földgáz mennyiségét, és erősíti a térség gázellátásának stabilitását. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója szerint a kapacitásbővítés hozzájárul Magyarország és a tágabb térség beszerzési forrásainak diverzifikálásához. Hozzátette: a fejlesztés erősíti a horvátországi cseppfolyósított földgáz továbbítására szolgáló útvonalat a tengerparttal nem rendelkező országok felé. A megállapodás a földgázszállítást érinti, és nem kapcsolódik közvetlenül a két ország között az Adria kőolajvezeték kapacitásáról és használati díjairól kialakult vitához.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
