Zöldinfó
A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók
A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.
A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.
mti
Zöldinfó
Intelligens ellenőrzés a gázhálózaton: évekkel nőhet a berendezések élettartama
Az E.ON digitális technológiával csökkenti a metánkibocsátást a teljes gázhálózatán.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E.ON Hungária csoport minden nyomásszabályozó állomásán digitális vizsgálati rendszert vezetett be, a fejlesztés célja a metánkibocsátás csökkentése, az ellátásbiztonság növelése és a biztonságos hálózatüzemeltetés – írja az alternativenergia.hu. A beruházás értéke 600 millió forint, amelyet az E.ON Hungária csoport saját forrásból finanszírozott. Az E.ON hat dunántúli megyében – Baranya, Tolna, Fejér, Veszprém, Zala és Somogy – látja el ügyfeleit földgázzal. A teljes hálózaton alkalmazott digitális vizsgálati módszer segítségével a nyomásszabályozó állomások ellenőrzésekor a légkörbe jutó metán mennyisége a hagyományos vizsgálati eljáráshoz képest akár 90 százalékkal csökkenthető – ismertették.
A földgáz nagy nyomáson érkezik a hálózatba, de a lakásokban és intézményekben csak alacsony, pontosan beállított nyomáson használható biztonságosan. Ezt szabályozzák a nyomásszabályozó állomások, amelyekből az E.ON hálózatán mintegy 900 található. Korábban az éves ellenőrzések során a vizsgálathoz szükséges gáz elkerülhetetlenül a környezetbe jutott. Az új digitális technológia révén a vizsgálatok számottevő mennyiségű légkörbe engedett gáz nélkül történnek – emelte ki közleményében az E.ON Hungária.
A pontosan beállított nyomásszabályozókkal minimálisra csökkenthető a hibák, a tévedés lehetősége. A számítógép által vezérelt, az emberi tévedést kizáró vizsgálat és a mérési eredmények digitális elemzése segíti a meghibásodáshoz vezető eltérések korai felismerését. Az ellátás biztonságát fokozza a távfelügyeleti rendszer, amely azonnal jelzi, ha előre nem látható okok miatt mégis a megengedettnél nagyobb mértékű nyomásváltozás történne a gázhálózaton – közölte az E.ON. Az új rendszer valós idejű képet ad a berendezések állapotáról. Korábban az eszközöket műszaki állapotuktól függetlenül 10-15 évente kötelezően felújították, most a vizsgálatok során használt nyomásmérők lehetővé teszik a pontos működési értékek megállapítását. Az adatok elemzésével a berendezések élettartama jelentősen meghosszabbítható, ami csökkenti a felesleges felújításokat, így az eszközök élettartama akár évekkel, évtizedekkel is nőhet – jelezte a vállalat.
Az E.ON tájékoztatása szerint gázhálózata 18 271 kilométer hosszú, szolgáltatási területének mérete 24 ezer négyzetkilométer. Az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. az E.ON Hungária csoport részeként Baranya, Tolna és Fejér megyében, az E.ON Közép-Dunántúli Gázhálózati Zrt. pedig Veszprém, Zala és Somogy megyében juttatja el vezetékhálózatán a földgázt ügyfeleihez. A vállalat 620 ezer ügyfél gázellátását biztosítja.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
