Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

|

A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.

 

mti

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Energia

Energetikai áttörés a láthatáron: Megduplázott hitelkeret és célzott energiatároló-program jön

Jelentős energetikai támogatásokkal, megemelt hitelkerettel és közel 57 ezer új energiatároló telepítésével reformálja meg a lakás- és zöldenergia-piacot a 2027-ben rajtoló Wekerle Plusz program.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-10-21

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar energetikai piacon és az építőiparban régóta várt, gyökeres változások jönnek: Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetést bemutató parlamenti felszólalásában hivatalosan is bejelentette a 2027-ben elinduló Wekerle Plusz programot. Az intézkedéscsomag nem csupán a lakásvásárlás előtt álló fiatalok helyzetét reformálja meg, hanem példátlan mértékű állami forrást biztosít a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszerek modernizálására és – ami a napelemes szakma számára kiemelkedő fontosságú – a hazai energiatároló rendszerek tömeges elterjedésére. A bejelentés értelmében a kormány átalakítja a korábbi, sok kritikát kapott Otthon Start programot. Míg az elődrendszer a magasabb jövedelműeknek és a befektetési céllal vásárlóknak kedvezett, a Wekerle Plusz kifejezetten a rászoruló fiatalok önerő-teremtését, valamint az energetikailag elavult, energiapazarló ingatlanok rendbetételét tűzte ki zászlajára. A szakmai körökben azonnal hatalmas visszhangot kiváltó program különös figyelmet fordít arra, hogy a zöldátállás ne luxus legyen, hanem a mindennapi rezsicsökkentés és a fenntartható energiagazdálkodás alappillére. A fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határát a duplájára, pontosabban 6 millióról 15 millió forintra emelik.
  • Állami támogatás mértéke: Az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járhat a beruházásokhoz.
  • Feltétel: A korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
  • Széles körű elérhetőség: A támogatás az ország valamennyi településén elérhető lesz, ráadásul házassági vagy gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen párok is élhetnek a lehetőséggel.
Magyar Péter a parlamenti felszólalásában kiemelte: “Ott nyújtunk a legnagyobb segítséget, ahol ma a legtöbb energia és a legtöbb családi pénz szökik el a falakon keresztül, és ahol a családok szó szerint az utcát fűtik a huzatos ablakok és az elavult kazánok miatt.” A támogatási csomagból közvetlenül finanszírozható a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a korszerű, energiatakarékos fűtésrendszerek kiépítése is, amelyek elengedhetetlenek a jövőbiztos, alacsony rezsijű otthonok kialakításához.

Hatalmas állami lökést kapnak az energiatárolók

A Wekerle Plusz program egyik leginnovatívabb és a szektor által leginkább várt eleme a hazai lakossági energiatárolási piac felfuttatása. A modern villamosenergia-rendszerekben – különösen a megújuló energiaforrások, mint a napelemes rendszerek elterjedésével – az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a termelés és a fogyasztás időbeli eltolásában, valamint az elektromos hálózat stabilitásának fenntartásában.
  • Célzott támogatás: A tervek alapján 57 ezer háztartás kaphat közvetlen támogatást saját energiatároló telepítésére.
  • Integrált ökoszisztéma: A napelemes rendszerek és a háztartási energiatárolók együttes alkalmazása teszi teljessé a hazai háztartások energetikai függetlenségét, mérsékelve a hálózati terhelést és optimalizálva a zöldenergia-felhasználást.
  • Éves ütemezés: A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással
Tovább olvasom

Ezeket olvassák