Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem csak a színpad változik: a színházak működése is zöldre vált

Nemzetközi együttműködés a színházi szektor fenntarthatóságának erősítéséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Különböző struktúrák, közös felelősség (Different Structures, Shared Responsibility) címmel európai fenntarthatósági projektet indít a bécsi Volkstheater, a Festwochen, valamint a budapesti Örkény Színház – írja az alternativenergia.hu. A projekt az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention – ETC) három tagszervezete – a bécsi Volstheater, a Festwochen és az Örkény István Színház – részvételével, a ReStageGroup kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást és a gyakorlati együttműködést a fenntarthatóság területén, különböző működési modellekben dolgozó előadóművészeti intézmények között – áll az Örkény Színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A kezdeményezés részeként 2026 októberében, Bécsben egynapos nemzetközi eseményre kerül sor. A program három, a színházi fenntartható működés szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszál: a körforgásos működésre és a hulladékcsökkentésre, a környezettudatos mobilitásra, valamint a fenntarthatósági kommunikációra.

A közleményben Cay Stefan Urbanek, a bécsi Volkstheater ügyvezető igazgatójának szavait idézik, aki azt nyilatkozta: a Volkstheater átfogó, stratégiai átállást indított a körforgásos gazdaság elveinek színházi alkalmazása felé. Ennek első lépéseként a 2026/27-es évadban két hulladékmentes pilotprodukciót valósítanak meg a Greenstage, a Creative Europe program részeként. “Az ESG-szempontokat következetesen beépítjük működésünk alapfolyamataiba – a beszerzéstől a produkciós munkafolyamatokig -, így a fenntarthatóságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a kockázatok kezelését, a szabályozási megfelelést és a hosszú távú intézményi stabilitást szolgáló átfogó szemléletként értelmezzük” – idézik az igazgatót.

Artemis Vakianis, a Festwochen ügyvezető igazgatójának szavait is idézik, aki úgy fogalmazott: a fenntarthatóság az egész szektort érintő kihívás, ezért különösen fontos számukra ez a nemzetközi együttműködés. “A Bécsi Nyilatkozat negyedik pontjában a Vienna Festival célul tűzte ki, hogy a világ különböző pontjain működő partnereivel közösen dolgozzon ki fenntartható produkciós, bemutatási és turnézási modelleket. Ez a projekt jelentős lépés ezen az úton” – hangsúlyozta. Gáspár Máté, az Örkény Színház ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy célkitűzésük a fenntartható színház gyakorlatának megvalósítása, az évad során első lépésként külsős szakértővel ESG felmérést végeztettek. Az elemzés a fenntarthatósági témákat a működésre gyakorolt pénzügyi hatásuk és a környezetre gyakorolt külső hatásuk szerint értékelte. “A beazonosított jógyakorlatok erősítéséhez és kockázatok csökkentéséhez szükséges cselekvési terv kidolgozását nagyban elősegítheti a pályázat révén megvalósuló nemzetközi tapasztalatcsere” – hangsúlyozta. A projekt az Európai Színházi Konvenció a Collaboration Development Grants: Sustainable Theatre program részeként valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák