Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A somoskői vár tövében található kirándulóközpont lett a természetjárók idei kedvence

A Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetjárók szavazatai alapján a Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza 2025-ben, a Nógrád vármegyei győztes szálláshelyet a helyszínen hirdették ki – írja az alternativenergia.hu. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Úgy fogalmazott, a Somoskői Kirándulóközpont olyan természeti környezetben van, és olyan magas színvonalú szolgáltatást ad, amit példaként lehet felmutatni, láttatni, hogy milyen egy modern turistaház. Kifejtette, az erdő társadalmi funkciója nagyon sokat változott az elmúlt években, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központnak pedig az a feladata, hogy segítse a természetjárást. Az erdőben nem digitális élmény, nem virtuális valóság van, valóságos, kézzelfogható élményeket találni ott, az erdőjárás segít kiszakadni a mindennapokból – tette hozzá.

Ahhoz, hogy minél többen mehessenek az erdőkbe, szükség van arra, hogy az állami erdőgazdaságok megteremtsék ehhez a körülményeket – mondta, kiemelve a Somoskői Kirándulóközpontot üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. tevékenységét, hiszen 2021-ben már az Év erdei kerékpárútja címét is elnyerték, a Somoskőújfalu és Eresztvény között futó szakasszal. Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy Magyarországon kétmillió hektár erdő van, ennek fele állami, és üzemeltetőinek, az állami erdőgazdaságoknak elsődleges feladatukká vált az elmúlt másfél évtizedben, hogy a jóléti társadalom immateriális igényeit kielégítsék. Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője jó döntésnek nevezte, hogy az év turistaháza lett a gyönyörű környezetben fekvő Somoskői Kirándulóközpont, amelynek teraszáról Salgó és Somoskő várát is látni lehet.

Mint mondta, 2010 után érzékelhető változás történt a szálláshelyfejlesztés területén is, kelet-Nógrádba az utóbbi 15 évben több mint 17 milliárd forint érkezett turisztikai fejlesztésekre. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy vármegyei önkormányzat mindig támogatni fogja a turisztikai beruházásokat, és beszámolt arról, hogy fejlesztéseket terveznek a Novográd-Nógrád Geopark területén. Kitért arra is, hogy Nógrád az ország legerdősültebb megyéje, területe 40 százalékát erdő borítja. Kreicsi Bálint (Fidesz-KDNP-Hajrá, Salgótarján! Egyesület), Salgótarján polgármestere úgy fogalmazott, hogy a térség sokat tud adni az aktív turizmust kedvelőknek, mert bővelkedik turisztikai célpontokban. Az Év Turistaháza pályázatot idén hatodik alkalommal hirdette meg az Aktív Magyarország és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ. A nagyközönség öt erdei szálláshelyre adhatta le voksát, ezek között volt a Somoskői Kirándulóközpont is. A Medves-fennsík peremén fekvő szálláshely mögött második helyen a Mecsekben található Büdöskúti Kulcsosház végzett, harmadik a Börzsönyben lévő Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont lett. A somoskői vártól néhány száz méterre fekvő, rendkívüli panorámával rendelkező Somoskői Kirándulóközpont hét szobában összesen 45 fő részére kínál pihenési lehetőséget, kibővített épületét 2021 őszén adták át.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák