Zöldinfó
A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók
A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.
A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.
mti
Zöldinfó
Előleg segítené a fagykárt szenvedett gazdákat
Módosulnak a mezőgazdasági kárenyhítés szabályai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében megteremti a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelyet kedden nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A javaslat indoklása emlékeztet: a szélsőséges időjárás már az elmúlt években is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, ez a probléma a klímaváltozás következtében állandósulni látszik, sőt az idén a kilátások tovább romlottak. A tavaszi fagykárral érintett területek nagysága 2026 júniusáig meghaladta az előző évit – írja az alternativenergia.hu.
A módosítás szerint a károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében meg kell teremteni a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét, ezért a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása szükséges. A tervezet kiegészíti a törvényt egy új alcímmel, amely a kárenyhítési előleg törvényi szabályozási szintet igénylő előírásait tartalmazza, továbbá felhatalmazást ad miniszteri rendelet megalkotására a magasabb szabályozási szintet nem igénylő részletszabályok tekintetében.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetése (kárenyhítési előleg) a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló forrás terhére megvalósítható legyen, rögzíti az előleg igénybevételének alapvető feltételeit. Előleg igénylésére az a termelő lesz jogosult, aki a kockázatközösségben tagsággal rendelkezik, az egységes kérelme alapján legalább 1 hektár termő szőlő-, illetve gyümölcsültetvénnyel rendelkezik, és az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kára következett be a tavaszi fagy miatt. A kárenyhítési előleg megállapítására vonatkozó részletszabályokat végrehajtási rendelet határozza meg. A módosítás révén a kárenyhítési hozzájárulás és a krízisbiztosítási hozzájárulás már nemcsak banki átutalással lesz fizethető, hanem online bankkártyás fizetéssel is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
