Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A Biodóm új fejezete: négy évszakos élménytér nyílt Budapest szívében

Megnyílt kedden a budapesti “Biodóm városi oázis”, amely a trópusi és szubtrópusi növények mellett különleges állatfajokat is bemutat a nagyközönségnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közösségi térként is funkcionáló Biodóm négy évszakos helyszín, ahol az egzotikus növények mellett többféle állatot, köztük a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat, bali seregélyeket és sarkantyús teknősöket is bemutatnak – mondta el Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón. A természet- és környezetvédelem, az állatjólét fontosságára hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. Kiemelte: a kormánynak nagy a felelőssége, hogy amit vállalt, megtegye, és erős környezetvédelmi tárca jöjjön létre. Elmondta: állatjóléttel eddig ilyen szinten még sosem foglalkoztak, helyettes államtitkársághoz fog tartozni ez a terület – írja az alternativenergia.hu. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium elnevezés arra utal, hogy az egész bolygó, az egész élő környezet fontos – hangsúlyozta Gajdos László, hozzátéve: a kisgyermekek pedig elsősorban állatkertben találkoznak először a biodiverzitással, itt tanulhatják meg, hogy mindezt meg kell becsülni.

Magyarországon 13 állatkert van önkormányzati kézben és 50 magánkézben, és több mint 4 millió látogató jut el évente állatkertbe – mutatott rá, hozzátéve: ezen intézmények funkciója sokrétű, mivel a rekreáció és a turizmus segítése mellett a tudományos háttérmunka is feladatuk. Szimbólumnak nevezte a Biodómot Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a jövő dönti majd el, hogy a jó vagy a rossz szimbóluma lesz-e. A főpolgármester felidézte, hogy 2019-ben szembesült először a Biodóm helyzetével, többek között a nem megfelelően előkészített tervezéssel. Karácsony Gergely megköszönte az állatkert munkatársainak, hogy a rossz helyzet ellenére sem adták fel, hanem elképesztő energiát és elköteleződést beletéve létrehozták a városi oázist.

A Biodóm központi csarnokában állandó látnivalóként megnyíló városi oázist a látogatók szerdától vehetik birtokba, a helyszínen vízesés, egzotikus növények és őslények mozgó rekonstrukciói is láthatók. A Biodóm építése 2018-ban kezdődött meg, a saját ökoszisztémájú és ezáltal számos egzotikus faj tartására is alkalmas grandiózus épületnek a tervek szerint 2021-re kellett volna elkészülnie. A Biodóm a főváros és a kormány közötti viták, a sok éven át tartó bizonytalanság után végül 2024-ben nyitotta meg először a kapuit, és azóta több nagyobb rendezvénynek és időszaki kiállításnak adott otthont.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák