Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai korszerűsítés kezdődik nyolc egészségügyi intézményben

Nyolc kórház energetikai fejlesztésére nyílik lehetőség 31,5 milliárd forint uniós forrásból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Steiner Attila, aki a 3. sz. választókerület fideszes képviselőjelölt is, az Észak-budai Szent János Centrumkórház előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyolc intézményből négy budapesti – írja az alternativenergia.hu. Részesül a fejlesztési pénzből a Szent János kórház is, ahol két épület újul meg 6,8 milliárd forintból – tette hozzá. Steiner Attila úgy fogalmazott: “ez nagy eredmény a nagy ellenszélben” és emlékeztetett arra, hogy tavaly 85 milliárd forintot sikerült lehívni, ebből 70 kórház és húsz mentőállomás újul meg szerte az országban. Ez a program folytatódik most a 31,5 milliárd forintos keretből, az intézmények között van állami és egyházi fenntartású is – mondta.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti frakcióvezetője azt mondta, az Egészséges Budapest Program (EBP) keretén belül a kormány folyamatosan fejlesztette a budapesti és a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátást. Mint mondta, az EBP-ben 133 milliárd forint értékben újultak és újulnak meg egészségügyi intézmények.

Ralovich Zsolt, a kórház főigazgatója azt mondta, a most bejelentett fejlesztés egy újabb mérföldkő a kórház életében, és a gyermekellátás fejlesztése mindannyiunk számára fontos. Mint mondta, 2020 óta folyamatos a Szent János kórház fejlesztése, 2020-2022 között több mint 35 ezer négyzetméter újult meg, 2023-2024-ben a Kútvölgyi tömböt újították meg kívül-belül, és 2024-ben megtörtént a budai traumatológiai centrum korszerűsítése is. A Szent János kórház a budai oldalon az egyetlen komplex gyermekellátó intézmény, tavaly 134 ezer gyermeket láttak el járóbetegként, 10 ezer gyermeket kezeltek fekvőbetegként és több mint 1600 műtétet végeztek – ismertette.

Advertisement

A felújításról elmondta, a két épület megújításával 21. századi feltételekkel látják majd el a gyerekeket. Kőnig Róbert gyermeksebész, traumatológus, miniszterelnöki biztos arról beszélt, Steiner Attilával több hónapja dolgoznak azon, hogy elindítsák a budai oldal és Közép-Magyarország északi része gyermekellátásának modernizációját. A János kórház nagy forgalmú intézmény, fontos, hogy egy modern gyermekellátás legyen az intézményben – emelte ki. Steiner Attila ismertetése szerint a most bejelentett uniós forrásból részesül még a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház, a pomázi Boldog Gellért Szakkórház, a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrum és a Bátor Tábor Alapítvány hatvani telephelye.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák