Zöldinfó

A szennyvíziszap hasznosításának lehetőségeit vizsgálták szegedi kutatók

A szennyvíziszap és a biogázüzemekben keletkező fermentációs maradék hasznosításának lehetőségeit vizsgálták egy uniós projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a debreceni TÁRS-95 Kft.-vel együttműködve olyan reaktor prototípusát készítették el, amelyben ilyen alapanyagokból energiahordozók állíthatók elő.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-26

Szerző:

Hell

A közlemény szerint Magyarországon növekvő mennyiségű, jelenleg évente mintegy 200 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik több mint nyolcszáz szennyvíztelepen. A TÁRS-95 Kft. munkatársai a szegedi és a miskolci egyetem, valamint Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereivel a mintegy 1,8 milliárd forintos összköltségű projekt során a hidrotermális karbonizáció (HTC) alkalmazásának lehetőségét vizsgálták nedves – jellemzően magas szénhidráttartalmú – biomassza kezelésére. A folyamat során metántartalmú gáz, kondenzálható szénhidrogének és szilárd bioszén jellegű anyag képződik. Az energiahordozóként hasznosítható termékek képződésének aránya a reakció körülményeitől függ. A 2017 végén indult, és idén augusztusban befejeződött, 1,213 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult kutatás-fejlesztési projektben Szegeden megépült egy tízliteres termokémiai reaktort, mely normál nyomáson 500 Celsius fokon vagy 30 bar nyomáson 300 Celsius fokon alkalmas a szennyvíziszap vagy más biomassza kezelésére. A szakemberek ezt követően Debrecenben egy nagyobb, hasonló célú reaktort is építettek. A kidolgozott technológia alkalmas lehet szennyvíziszapok, nagyobb nedvességtartalmú biomassza hulladékok – a többi közt biogázüzemek fermentációs maradékának – helyi energetikai hasznosítására – áll a közleményben. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1995-ben alapított, családi tulajdonban álló, elsősorban acélszerkezet-gyártással és építőipari generálkivitelezéssel foglalkozó TÁRS-95 Kft. 190 alkalmazottnak ad munkát, értékesítésből származó nettó árbevétele 2020-ban 5,864 milliárd, tavaly 6,9 milliárd forint volt. A cég 2020-ban 678 millió, tavaly 378 millió forint adózott eredményt ért el.

mti

Kapcsolódó tartalom:beruházás szennyvíz tudomány

Zöldinfó

3. Ismét erősödik a farkasállomány Szlovéniaban

Jelentős farkas- és barnamedve-populáció él Szlovéniában, a legfrissebb felmérések szerint mindkét vad stabil és számottevő állománnyal van jelen az országban.

Létrehozva:

27 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A genetikai felmérés adatai szerint a farkasállomány az utóbbi években ismét növekedett. – írja az alternativenergia.hu. A 2024-2025-ös megfigyelési időszakban 16 farkasfalka jelenlétét mutatták ki, a teljes állományt mintegy 147 egyedre becsülik, amelyek közül 113-at azonosítottak. A falkák elsősorban az ország erdős és dombvidéki térségeiben – többek között a Pokljuka, Jelovica, Trnovski Gozd, Nanos, Bloke, Vremscica, a Javorniki és a Kocevje környéki területeken – élnek, de a legutóbbi megfigyelési időszakban a Pohorje térségében is kimutatták jelenlétüket, ahol évtizedek óta nem volt állandó a faj jelenléte. Szaporodást 11 falkában igazoltak, öt esetben pedig nem tudták meghatározni a státuszt. A falkák területén kívül további 32 egyedet észleltek. A megfigyelési időszakban nem találtak bizonyítékot farkas és házi kutya közötti kereszteződésre. A genetikai mintákat 2024 augusztusa és 2025 júniusa között gyűjtötték, és a becslések elkészítésénél korábbi szlovéniai, olaszországi és horvátországi kutatások adatait is figyelembe vették.

A legfrissebb adatok szerint a barnamedve-populáció is számottevő Szlovéniában. A számítások alapján 2023 tavaszán mintegy 954 egyed élhetett az országban, ami az eddigi legmagasabb becsült érték, míg őszre számuk 737-re csökkent. A korábbi, 2007-es és 2015-ös felmérésekkel összevetve az eredmények azt mutatják, hogy a medveállomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. A nemek aránya stabil maradt: az egyedek mintegy 40 százaléka hím, 60 százaléka nőstény. A medvék terjedése lassú, a Ljubljanát Koperrel összekötő autópálya pedig jelentős akadályt jelent a mozgásukban. A nőstényekből álló magpopuláció főként az ország déli részén, valamint nyugat- és közép-szlovéniai területeken él.

A természeti erőforrások minisztériuma szerint a medveállomány 2022 óta csökken, ami a populáció tervezett, fokozatos mérséklésének eredménye. A cél a tavaszi állomány mintegy 800 egyed körüli szinten tartása. A medvék pusztulásának többsége engedélyezett kilövéshez köthető, az illegális elejtések ritkák.

Tovább olvasom