Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szennyvíz, mint evolúciós olvasztótégely – így maradnak aktívak az antibiotikum-rezisztens mikrobák

Antibiotikum rezisztencia gének (ARG-k) előfordulását és kifejeződési mintázatait vizsgálták a szegedi szennyvíztisztító üzemben.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mikrobák antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját biztosító gének alapvetően ősi eredetűek, azonban az emberi tevékenység, például az antibiotikumok széles körű alkalmazása, szelekciós nyomást jelent, és hozzájárul a rezisztens mikrobák terjedéséhez – adta hírül az alternativenergia.hu. Ennek következtében az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók által jelentett kockázat folyamatosan növekszik. A városi szennyvíztisztító telepek, amelyek az aktivált iszap és az anaerob lebontás kombinációját alkalmazzák, nemcsak a szennyvíz tisztítását szolgálják, hanem olyan eljárást is biztosítanak, amely csökkenti a kórokozó baktériumok mennyiségét, miközben fenntartható energiahordozót, biometánt termelnek. A szerves anyagok lebontása időigényes folyamat, és közben a mikrobaközösségekben a megbetegedést okozó és nem patogén populációk között antibiotikum-rezisztencia gének átadása is megtörténhet. Az összetett mikrobiomokban élő mikrobák vizsgálatát nehezíti, hogy a legtöbb mikroba nem képes elkülönülten életben maradni, hanem komplex közösségi interakciókra támaszkodik. Ennek következtében az ARG-hordozók azonosítása speciális módszereket igényel.

A rangos Water Research folyóiratban ismertetett kutatás során Wirth Roland és munkatársai a Szeged városi szennyvíztisztító telep mintáiból rekonstruálták a mikrobák genomjait, azonosították az általuk hordozott ARG-ket, és vizsgálták azok kifejeződését a különböző kezelési szakaszok során. Vizsgálatuk során nemcsak az ARG-ek jelenlétét, hanem azok tényleges aktivitását és a klinikum számára potenciális kockázatát is felmérték. Az eredmények szerint a szennyvíztisztításra jellemző mikrobiomok komplex, többféle forrásból származó mikroorganizmusból állnak. Az emberi megbetegedést okozó mikrobák aránya a szennyvízkezelés során jelentősen csökkent, míg a környezeti populációk száma nőtt, ami arra utal, hogy a szennyvízkezelés során kialakul egy sajátos mikrobiom, amely génbankként is funkcionálhat.

A tanulmány rámutat, hogy a szennyvíztisztítás – különösen az anaerob kezelés – hatékonyan csökkenti az emberi eredetű, potenciálisan patogén mikroba populációkat és a legmagasabb kockázatú ARG-ket, ugyanakkor egyes kulcsfontosságú rezisztencia gének – köztük egy széles spektrumú antibiotikum-csoporttal, a fluoroquinolonnal szemben rezisztenciát eredményező gének – továbbra is aktívak maradhatnak. A szakemberek cikkükben hangsúlyozták, hogy a közegészségügyi kockázatok felméréséhez nem elegendő csupán a gének jelenlétét vizsgálni, hanem figyelembe kell venni azok kifejeződését, a mobilis genetikai elemek szerepét, valamint a patogén mikrobák jelenlétét és eredetét a szennyvíztisztító rendszerben.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák