Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Sziget fesztivál nemzetközi környezetvédelmi minősítést kapott

Nemzetközi környezetvédelmi, zöld minősítést kapott a Sziget fesztivál, amely a rangos A Greener Future szervezettől az “ajánlott” besorolást kapta meg a világ fesztiváljai között.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A londoni Royal Lancasterben rendezett A Greener Future (AGF) díjátadón a Sziget elhozta a Zöldebb Innováció Díjat (Greener Innovations Award) is. Az elismerések tükrözik a fesztivál fenntarthatóság iránti elkötelezettségét, amely a hulladékcsökkentéstől és a megújuló energiaforrások felhasználásától kezdve a befogadás és a felelős étkezés előmozdításáig terjed ki – olvasható az AGF közösségi oldalán. A Greener Future (AGF) nonprofit szervezet, amely az élő események, fesztiválok és rendezvényhelyszínek környezeti fenntarthatóságának javítására összpontosít világszerte. Az AGF 2007-ben alakult, és azóta a világ első és legátfogóbb fenntarthatósági szabványát biztosítja az élő események szektorában. A szervezet idei díjátadóján a Sziget a fenntarthatóság iránti törekvéseiért az “ajánlott” minősítést nyerte el. Mint írták, ez egy jól menedzselhető, környezettudatos rendezvényt jelöl, amely túlmutat az elvárásokon és pozitív változást hoz. A minősítés szerint a Sziget erős elkötelezettséget mutatott a társadalmi befogadás és a fenntarthatóság iránt olyan kezdeményezésekkel, mint például az XS Land, amely a fogyatékkal élők mindennapjainak kihívásaira hívja fel a figyelmet, vagy az egymást elfogadását hirdető Magic Mirror helyszín.

A Sziget Zöld Pontok, a Think for Tomorrow színpad és a Civil Sziget aktívan vonja be a látogatókat egy egyedülálló társadalmi és környezeti kezdeményezések fúziójában, egy élénk és progresszív fesztiválhangulatot teremtve – írta az AGF.

A minősítésben kiemelték a Sziget hulladékcsökkentő kezdeményezéseit, a hosszú ideje működő újrahasznosítási programot, a sátorregisztrációs rendszert és a Sziget útlevél játékot, amely a résztvevőket jutalmazta a fenntartható gyakorlatok megismeréséért. Mint kifejtették, a Sziget kreatívan ötvözi a szórakozást a társadalmi felelősségvállalással, emellett elkötelezettséget mutat a fenntarthatóbb fesztiválozás iránt, a legjobb gyakorlatokra fókuszálva.

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák