Zöldinfó

A Sziget fesztivál nemzetközi környezetvédelmi minősítést kapott

Nemzetközi környezetvédelmi, zöld minősítést kapott a Sziget fesztivál, amely a rangos A Greener Future szervezettől az “ajánlott” besorolást kapta meg a világ fesztiváljai között.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-03-04

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A londoni Royal Lancasterben rendezett A Greener Future (AGF) díjátadón a Sziget elhozta a Zöldebb Innováció Díjat (Greener Innovations Award) is. Az elismerések tükrözik a fesztivál fenntarthatóság iránti elkötelezettségét, amely a hulladékcsökkentéstől és a megújuló energiaforrások felhasználásától kezdve a befogadás és a felelős étkezés előmozdításáig terjed ki – olvasható az AGF közösségi oldalán. A Greener Future (AGF) nonprofit szervezet, amely az élő események, fesztiválok és rendezvényhelyszínek környezeti fenntarthatóságának javítására összpontosít világszerte. Az AGF 2007-ben alakult, és azóta a világ első és legátfogóbb fenntarthatósági szabványát biztosítja az élő események szektorában. A szervezet idei díjátadóján a Sziget a fenntarthatóság iránti törekvéseiért az “ajánlott” minősítést nyerte el. Mint írták, ez egy jól menedzselhető, környezettudatos rendezvényt jelöl, amely túlmutat az elvárásokon és pozitív változást hoz. A minősítés szerint a Sziget erős elkötelezettséget mutatott a társadalmi befogadás és a fenntarthatóság iránt olyan kezdeményezésekkel, mint például az XS Land, amely a fogyatékkal élők mindennapjainak kihívásaira hívja fel a figyelmet, vagy az egymást elfogadását hirdető Magic Mirror helyszín.

A Sziget Zöld Pontok, a Think for Tomorrow színpad és a Civil Sziget aktívan vonja be a látogatókat egy egyedülálló társadalmi és környezeti kezdeményezések fúziójában, egy élénk és progresszív fesztiválhangulatot teremtve – írta az AGF.

A minősítésben kiemelték a Sziget hulladékcsökkentő kezdeményezéseit, a hosszú ideje működő újrahasznosítási programot, a sátorregisztrációs rendszert és a Sziget útlevél játékot, amely a résztvevőket jutalmazta a fenntartható gyakorlatok megismeréséért. Mint kifejtették, a Sziget kreatívan ötvözi a szórakozást a társadalmi felelősségvállalással, emellett elkötelezettséget mutat a fenntarthatóbb fesztiválozás iránt, a legjobb gyakorlatokra fókuszálva.

Kapcsolódó tartalom:energiaforrás fenntarthatóság hulladék környezetvédelem szemét

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Tovább olvasom