Zöldinfó

A Sziget fesztivál nemzetközi környezetvédelmi minősítést kapott

Nemzetközi környezetvédelmi, zöld minősítést kapott a Sziget fesztivál, amely a rangos A Greener Future szervezettől az “ajánlott” besorolást kapta meg a világ fesztiváljai között.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-04

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A londoni Royal Lancasterben rendezett A Greener Future (AGF) díjátadón a Sziget elhozta a Zöldebb Innováció Díjat (Greener Innovations Award) is. Az elismerések tükrözik a fesztivál fenntarthatóság iránti elkötelezettségét, amely a hulladékcsökkentéstől és a megújuló energiaforrások felhasználásától kezdve a befogadás és a felelős étkezés előmozdításáig terjed ki – olvasható az AGF közösségi oldalán. A Greener Future (AGF) nonprofit szervezet, amely az élő események, fesztiválok és rendezvényhelyszínek környezeti fenntarthatóságának javítására összpontosít világszerte. Az AGF 2007-ben alakult, és azóta a világ első és legátfogóbb fenntarthatósági szabványát biztosítja az élő események szektorában. A szervezet idei díjátadóján a Sziget a fenntarthatóság iránti törekvéseiért az “ajánlott” minősítést nyerte el. Mint írták, ez egy jól menedzselhető, környezettudatos rendezvényt jelöl, amely túlmutat az elvárásokon és pozitív változást hoz. A minősítés szerint a Sziget erős elkötelezettséget mutatott a társadalmi befogadás és a fenntarthatóság iránt olyan kezdeményezésekkel, mint például az XS Land, amely a fogyatékkal élők mindennapjainak kihívásaira hívja fel a figyelmet, vagy az egymást elfogadását hirdető Magic Mirror helyszín.

A Sziget Zöld Pontok, a Think for Tomorrow színpad és a Civil Sziget aktívan vonja be a látogatókat egy egyedülálló társadalmi és környezeti kezdeményezések fúziójában, egy élénk és progresszív fesztiválhangulatot teremtve – írta az AGF.

A minősítésben kiemelték a Sziget hulladékcsökkentő kezdeményezéseit, a hosszú ideje működő újrahasznosítási programot, a sátorregisztrációs rendszert és a Sziget útlevél játékot, amely a résztvevőket jutalmazta a fenntartható gyakorlatok megismeréséért. Mint kifejtették, a Sziget kreatívan ötvözi a szórakozást a társadalmi felelősségvállalással, emellett elkötelezettséget mutat a fenntarthatóbb fesztiválozás iránt, a legjobb gyakorlatokra fókuszálva.

Kapcsolódó tartalom:energiaforrás fenntarthatóság hulladék környezetvédelem szemét

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom