Zöld Energia
A szomszédban már pénz jár az otthoni akkumulátorokra
Az új osztrák akkumulátoros pályázat összesített kerete 15 millió euró.
Hiába terjednek számos országban rohamosan a lakossági erőművek, így a napelemek, a hálózat sokszor nem alkalmas az energia befogadására – ennek hatásait tapasztalhattuk meg Magyarországon is, ahol tavaly ősszel felfüggesztették a napelemek betáplálási lehetőségét a hálózat elmaradottsága miatt. Erre a problémára jelenthetnek megoldást az akkumulátorok, amelyekkel az adott háztartás elraktározhatja későbbi felhasználásra az áramot, a technológia terjedésének azonban komoly gátat szabnak a költségek.
Ezt próbálják orvosolni Ausztriában egy új, kifejezetten a lakossági akkumulátorok számára bevezetett támogatási rendszerrel – számol be a PV Magazine. A Klímapolitikai és Energiaügyi Minisztérium összesen 15 millió euróval (mintegy 5,6 milliárd forinttal) támogatja az új tárolórendszerek telepítését és a megújuló energiával kombinálva használt meglévő rendszerek bővítését.
A programba a 4 és 50 kilowattóra közötti tárolókapacitású eszközökkel lehet bekapcsolódni. Az átalánytámogatás mértéke 200 euró (nagyjából 75 ezer forint) kilowattóránkénti hasznos tárolókapacitás után. Az érdeklődőknek először regisztrálniuk kell a pályázatra az osztrák Éghajlat- és Energiaügyi Alap honlapján, majd be kell nyújtaniuk az építési engedélyeket. Az érintett akkumulátoros rendszerek a regisztráció előtt nem rendelhetők meg és nem telepíthetőek, a résztvevőknek 24 hónap áll rendelkezésükre az adott projekt megvalósítására.
A program kiírása kimondja, hogy a rendszereket teljes egészében az erre felhatalmazott telepítőknek kell kiépíteniük, és a felhasználható tárolókapacitás arányának legalább 0,5 kilowattórának kell lennie a telepített megújulóenergia-kapacitás egységére vetítve. Az akkumulátoros rendszereket minimum tíz évig kell üzemeltetnie a pályázati nyertesnek.
„Ausztriában már vannak olyan technológiailag kiforrott tárolási megoldások, amelyek széles körben bevezethetőek” – mondta Bernd Vogl, az Éghajlat- és Energiaügyi Alap ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a finanszírozással sikerülhet ezeket a technológiákat a rendszerbe integrálni, és javítani az áramellátást azokban a térségekben, ahol a hálózatok nem eléggé fejlettek, vagy ahol lényegesen több megújuló energiát termelnek, mint amennyit helyben felhasználnak.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
