Zöld Energia
A szomszédban már pénz jár az otthoni akkumulátorokra
Az új osztrák akkumulátoros pályázat összesített kerete 15 millió euró.
Hiába terjednek számos országban rohamosan a lakossági erőművek, így a napelemek, a hálózat sokszor nem alkalmas az energia befogadására – ennek hatásait tapasztalhattuk meg Magyarországon is, ahol tavaly ősszel felfüggesztették a napelemek betáplálási lehetőségét a hálózat elmaradottsága miatt. Erre a problémára jelenthetnek megoldást az akkumulátorok, amelyekkel az adott háztartás elraktározhatja későbbi felhasználásra az áramot, a technológia terjedésének azonban komoly gátat szabnak a költségek.
Ezt próbálják orvosolni Ausztriában egy új, kifejezetten a lakossági akkumulátorok számára bevezetett támogatási rendszerrel – számol be a PV Magazine. A Klímapolitikai és Energiaügyi Minisztérium összesen 15 millió euróval (mintegy 5,6 milliárd forinttal) támogatja az új tárolórendszerek telepítését és a megújuló energiával kombinálva használt meglévő rendszerek bővítését.
A programba a 4 és 50 kilowattóra közötti tárolókapacitású eszközökkel lehet bekapcsolódni. Az átalánytámogatás mértéke 200 euró (nagyjából 75 ezer forint) kilowattóránkénti hasznos tárolókapacitás után. Az érdeklődőknek először regisztrálniuk kell a pályázatra az osztrák Éghajlat- és Energiaügyi Alap honlapján, majd be kell nyújtaniuk az építési engedélyeket. Az érintett akkumulátoros rendszerek a regisztráció előtt nem rendelhetők meg és nem telepíthetőek, a résztvevőknek 24 hónap áll rendelkezésükre az adott projekt megvalósítására.
A program kiírása kimondja, hogy a rendszereket teljes egészében az erre felhatalmazott telepítőknek kell kiépíteniük, és a felhasználható tárolókapacitás arányának legalább 0,5 kilowattórának kell lennie a telepített megújulóenergia-kapacitás egységére vetítve. Az akkumulátoros rendszereket minimum tíz évig kell üzemeltetnie a pályázati nyertesnek.
„Ausztriában már vannak olyan technológiailag kiforrott tárolási megoldások, amelyek széles körben bevezethetőek” – mondta Bernd Vogl, az Éghajlat- és Energiaügyi Alap ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a finanszírozással sikerülhet ezeket a technológiákat a rendszerbe integrálni, és javítani az áramellátást azokban a térségekben, ahol a hálózatok nem eléggé fejlettek, vagy ahol lényegesen több megújuló energiát termelnek, mint amennyit helyben felhasználnak.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
