Zöld Energia
A szomszédban már pénz jár az otthoni akkumulátorokra
Az új osztrák akkumulátoros pályázat összesített kerete 15 millió euró.
Hiába terjednek számos országban rohamosan a lakossági erőművek, így a napelemek, a hálózat sokszor nem alkalmas az energia befogadására – ennek hatásait tapasztalhattuk meg Magyarországon is, ahol tavaly ősszel felfüggesztették a napelemek betáplálási lehetőségét a hálózat elmaradottsága miatt. Erre a problémára jelenthetnek megoldást az akkumulátorok, amelyekkel az adott háztartás elraktározhatja későbbi felhasználásra az áramot, a technológia terjedésének azonban komoly gátat szabnak a költségek.
Ezt próbálják orvosolni Ausztriában egy új, kifejezetten a lakossági akkumulátorok számára bevezetett támogatási rendszerrel – számol be a PV Magazine. A Klímapolitikai és Energiaügyi Minisztérium összesen 15 millió euróval (mintegy 5,6 milliárd forinttal) támogatja az új tárolórendszerek telepítését és a megújuló energiával kombinálva használt meglévő rendszerek bővítését.
A programba a 4 és 50 kilowattóra közötti tárolókapacitású eszközökkel lehet bekapcsolódni. Az átalánytámogatás mértéke 200 euró (nagyjából 75 ezer forint) kilowattóránkénti hasznos tárolókapacitás után. Az érdeklődőknek először regisztrálniuk kell a pályázatra az osztrák Éghajlat- és Energiaügyi Alap honlapján, majd be kell nyújtaniuk az építési engedélyeket. Az érintett akkumulátoros rendszerek a regisztráció előtt nem rendelhetők meg és nem telepíthetőek, a résztvevőknek 24 hónap áll rendelkezésükre az adott projekt megvalósítására.
A program kiírása kimondja, hogy a rendszereket teljes egészében az erre felhatalmazott telepítőknek kell kiépíteniük, és a felhasználható tárolókapacitás arányának legalább 0,5 kilowattórának kell lennie a telepített megújulóenergia-kapacitás egységére vetítve. Az akkumulátoros rendszereket minimum tíz évig kell üzemeltetnie a pályázati nyertesnek.
„Ausztriában már vannak olyan technológiailag kiforrott tárolási megoldások, amelyek széles körben bevezethetőek” – mondta Bernd Vogl, az Éghajlat- és Energiaügyi Alap ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a finanszírozással sikerülhet ezeket a technológiákat a rendszerbe integrálni, és javítani az áramellátást azokban a térségekben, ahol a hálózatok nem eléggé fejlettek, vagy ahol lényegesen több megújuló energiát termelnek, mint amennyit helyben felhasználnak.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
