Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A Terrán több mint 827 millió forintból fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet

A Terrán Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet, a projekt teljes költsége 827,772 millió forint – közölte a társaság kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) 422,478 millió forint támogatással járult hozzá. A közlemény szerint a projekt célja a Terrán tetőcserépbe integrált napelemmodulok továbbfejlesztése és a termékpaletta bővítése, a versenyképesség fenntartása. A fejlesztésekkel a termék jobb jellemzőkkel fog bírni, jobb hatásfokkal fog üzemelni. Terveik között szerepel az eddigi fekete napelemszín mellett a terrakotta színű napelemes tetőcserepek bevezetése, amelyek szélesebb vevőkör igényeit elégítik ki, és bővítik a termék lehetséges felhasználásait. A színes Generon napelemes tetőcserép prototípusa már elkészült, várhatóan idén be is mutatják.

Arra is kitértek, hogy a projektben egy újfajta, modulonkénti mikroinverterrel ellátott okos napelemes tetőcserép kialakítását is tervezik. Ennek az újszerű megoldásnak a lényege, hogy a rendszer egyrészt tetszőlegesen bővíthető utólagosan is, másrészt pedig egy modul meghibásodásánál nem a teljes rendszer energiatermelése szűnik meg. A 2020 novemberében indult kutatás-fejlesztési projekt 2023 november 1-ig tart. A vállalat az MTI érdeklődésére közölte, a Terrán Kft.-nél a gyártási kapacitás évi mintegy 550 000 darab szolár tetőcserép. A Generon napelemes tetőcserepekből a cég 2021-ben 52 000 darabot, tavaly pedig már több mint 100 ezret értékesített, a termékek nagy részét belföldön adták el. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Terrán Kft. a nettó árbevételét 2021-ben 19,351 milliárd forintra  növelte az egy évvel korábban elért 13,186 milliárd forintról. A társaság 2021-ben 2,612 milliárd forint nyereséggel zárt, 2020-ban 1,358 milliárd forint volt az adózott eredménye.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák