Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A Terrán több mint 827 millió forintból fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet

A Terrán Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet, a projekt teljes költsége 827,772 millió forint – közölte a társaság kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) 422,478 millió forint támogatással járult hozzá. A közlemény szerint a projekt célja a Terrán tetőcserépbe integrált napelemmodulok továbbfejlesztése és a termékpaletta bővítése, a versenyképesség fenntartása. A fejlesztésekkel a termék jobb jellemzőkkel fog bírni, jobb hatásfokkal fog üzemelni. Terveik között szerepel az eddigi fekete napelemszín mellett a terrakotta színű napelemes tetőcserepek bevezetése, amelyek szélesebb vevőkör igényeit elégítik ki, és bővítik a termék lehetséges felhasználásait. A színes Generon napelemes tetőcserép prototípusa már elkészült, várhatóan idén be is mutatják.

Arra is kitértek, hogy a projektben egy újfajta, modulonkénti mikroinverterrel ellátott okos napelemes tetőcserép kialakítását is tervezik. Ennek az újszerű megoldásnak a lényege, hogy a rendszer egyrészt tetszőlegesen bővíthető utólagosan is, másrészt pedig egy modul meghibásodásánál nem a teljes rendszer energiatermelése szűnik meg. A 2020 novemberében indult kutatás-fejlesztési projekt 2023 november 1-ig tart. A vállalat az MTI érdeklődésére közölte, a Terrán Kft.-nél a gyártási kapacitás évi mintegy 550 000 darab szolár tetőcserép. A Generon napelemes tetőcserepekből a cég 2021-ben 52 000 darabot, tavaly pedig már több mint 100 ezret értékesített, a termékek nagy részét belföldön adták el. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Terrán Kft. a nettó árbevételét 2021-ben 19,351 milliárd forintra  növelte az egy évvel korábban elért 13,186 milliárd forintról. A társaság 2021-ben 2,612 milliárd forint nyereséggel zárt, 2020-ban 1,358 milliárd forint volt az adózott eredménye.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák