Zöld Energia
A Terrán több mint 827 millió forintból fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet
A Terrán Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve fejleszti tovább a Generon napelemes tetőcserepet, a projekt teljes költsége 827,772 millió forint – közölte a társaság kedden az MTI-vel.
A fejlesztéshez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) 422,478 millió forint támogatással járult hozzá. A közlemény szerint a projekt célja a Terrán tetőcserépbe integrált napelemmodulok továbbfejlesztése és a termékpaletta bővítése, a versenyképesség fenntartása. A fejlesztésekkel a termék jobb jellemzőkkel fog bírni, jobb hatásfokkal fog üzemelni. Terveik között szerepel az eddigi fekete napelemszín mellett a terrakotta színű napelemes tetőcserepek bevezetése, amelyek szélesebb vevőkör igényeit elégítik ki, és bővítik a termék lehetséges felhasználásait. A színes Generon napelemes tetőcserép prototípusa már elkészült, várhatóan idén be is mutatják.
Arra is kitértek, hogy a projektben egy újfajta, modulonkénti mikroinverterrel ellátott okos napelemes tetőcserép kialakítását is tervezik. Ennek az újszerű megoldásnak a lényege, hogy a rendszer egyrészt tetszőlegesen bővíthető utólagosan is, másrészt pedig egy modul meghibásodásánál nem a teljes rendszer energiatermelése szűnik meg. A 2020 novemberében indult kutatás-fejlesztési projekt 2023 november 1-ig tart. A vállalat az MTI érdeklődésére közölte, a Terrán Kft.-nél a gyártási kapacitás évi mintegy 550 000 darab szolár tetőcserép. A Generon napelemes tetőcserepekből a cég 2021-ben 52 000 darabot, tavaly pedig már több mint 100 ezret értékesített, a termékek nagy részét belföldön adták el. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Terrán Kft. a nettó árbevételét 2021-ben 19,351 milliárd forintra növelte az egy évvel korábban elért 13,186 milliárd forintról. A társaság 2021-ben 2,612 milliárd forint nyereséggel zárt, 2020-ban 1,358 milliárd forint volt az adózott eredménye.
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia8 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
