Zöld Közlekedés

A Toyota európai tevékenységében is fontos szerepet szán a hidrogénnek

A hidrogén, mint a jövő abszolút zöld erőforrása régóta kiemelt szerepet tölt be a Toyota fejlesztéseiben és jövőképében, a japán autógyártó a Hidrogén Tanács tagjaként aktívan dolgozik a hidrogén alapú társadalom alapjainak megteremtéséért.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-30

Szerző:

Vanessza

A hidrogén üzemanyagcellás elektromos és hidrogén belsőégésű technológiák vezető fejlesztőjeként a japán autógyártó a zéró emissziós, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó járművektől (targonca, hajó, vonat, busz, teherautó és személyautó) az épületenergetikán át számos területen kínál ügyfeleinek környezettudatos megoldást. A vállalat most bejelentette, hogy a hidrogén üzletágért felelős Toyota Hydrogen Factory Europe tovább növeli a Toyota hidrogénes üzletágát, szélesebb körben terjesztve a hidrogénes ökoszisztémákat és fejlesztve az infrastruktúrát Európában. A vállalat fontos szerepet szán a hidrogénnek abban is, elérje célját és a teljes üzleti modellje (a gyártástól a logisztikán, az adminisztratív funkciókon és a beszállítók tevékenységén át a járművek lokális emissziójáig) karbonsemlegesként működjön Európában 2040-re. A Toyota üzemanyagcellás rendszereit már most mobilitási megoldások széles köre veszi át, a személyautóktól kezdve a kis- és nagyméretű haszongépjárműveken át egészen a buszokig és hajókig, a következő generációs Toyota üzemanyagcellás technológia pedig 2026-ban kerül kereskedelmi forgalomba, még hosszabb életciklust, fokozott hatótávot és jelentős mértékben csökkentett költségeket kínálva.

A Toyota Európa új helyi vállalatot alapít Toyota Hydrogen Factory Europe néven, amely a hidrogénes technológia és rendszerek kereskedelmi koordinációjáért felel majd, a fejlesztéstől és a gyártástól kezdve egészen az értékesítésig és az aftersales megoldásokig. A Hydrogen Factory felelősségi körébe tartozik majd az üzemanyagcellás rendszerek folyamatosan bővülő mértékű gyártása, az egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok támogatása, mindezt pedig annak érdekében teszi, hogy a vállalat a stratégiai célkitűzésének megfelelve elérje Európában a karbonsemlességet 2040-re, tíz évvel a Toyota globális karbonsemlegesség elérése előtt. A Toyota várakozásai szerint Európa lesz a világ egyik legnagyobb hidrogén üzemanyagcellás piaca 2030-ra, a különböző mobilitási és energiahasznosítási lehetőségek folyamatos bővülésével. A növekvő mértékű befektetések és a jogi előírások elősegítik a fejlesztést és a piac növekedését. Mindez magában foglal egy 45 milliárd eurós befektetést az Európai Bizottság Green Deal tervének értelmében 2027-ig, valamint az EU szállítási infrastruktúra alapjának 284 millió eurós támogatását hidrogén töltőállomások létrehozására, amely a büdzsé mintegy egyharmadát teszi ki. A Megújuló Energia Direktíva (REDIII) legújabb verziója szerint 42 százalékos hidrogénfelhasználási részarányra van szükség az európai iparban, hogy 2030-ra fenntartható forrásokból dolgozhassunk. Azzal, hogy a tervek szerint legalább 200 kilométeres gyakorisággal szeretne hidrogén töltőállomásokat létrehozni a régió TEN-T (transzeurópai szállítási hálózatának) folyosóin, Európa egyértelműen a hidrogéntechnológia központjaként pozícionálja magát.

„Európa magabiztos a hidrogén hosszú távú használatával kapcsolatban és mi is így vélekedünk. Folytatjuk az üzemanyagcellás személyautók és kishaszongépjárművek fejlesztését, miközben kibővítettük a fejlesztéseket a nagyméretű szállítmányozó eszközökre is, hogy megvalósítható módon elősegítsük a hidrogén infrastruktúra épülését. Szeretnénk tovább fejlődni és tanulni a saját és partnereink hálózatán történő teszteléssel, akik osztoznak a hozzáállásunkon.” – fogalmaz Thiebault Paquet, a Toyota európai alelnöke és az üzemanyagcellás ágazat vezetője.

Folyamatosan szélesedő mobilitási felhasználási kör

A Toyota 2015-ben mutatta be a világ első sorozatgyártású, hidrogén üzemanyagcellás szedánját, a Mirait. A második generációs üzemanyagcellás technológia a Mirai 2020-ban bemutatott következő generációjában kapott helyet és az idei év elején a vadonatúj Toyota Crown-ban is bemutatkozott Japánban, megerősítve a vállalat elkötelezettségét a hidrogénnel hajtott személyautók iránt. Az üzemanyagcellás személyautók előnyei közé tartozik a nagy hatótáv és a gyors tankolás lehetősége, ezt kihasználva pedig a Toyota szeretné tovább szélesíteni a kisméretű, hidrogénes haszongépjárműben rejlő lehetőségeket. Az idei évben már bemutatkozott az első hidrogénes Hilux FCEV Prototype pickup. A Toyota által vezetett brit konzorcium prototípusa megmutatja, hogy az üzemanyagcellás hajtás miként valósítható meg egy pickup esetében. Mivel a hidrogénes hajtás könnyű, a többi zéró emissziós alternatívához képest a vele szerelt haszongépjármű FCEV modelleknek nagyobb a terhelhetősége és a vontatási kapacitása. A Toyota jó pár éve dolgozik az üzemanyagcellás technológiájának nagyméretű szállítóeszközökben történő hasznosításán is, nemrégiben pedig belépett az európai teherautó piacra is a francia Hyliko és a holland VDL Groep hidrogén hajtású modelljei révén. A Toyota hidrogénes hajtású VDL teherautók révén segíti elő saját logisztikai működésének karbonsemlegesítését. A vállalat a norvég Corvusszal partneri viszonyban bővíti a hajózással is a felhasználási kört. Emellett a francia GCK mobilitási vállalat is a Toyota üzemanyagcellás moduljai segítségével alakítja át a dízelmotoros buszokat zéró emissziós, hidrogénes járművekké.

A következő generáció

Saját, átfogó tapasztalatára építve a Toyota már dolgozik a következő generációs hidrogén üzemanyagcellás technológián, amely hosszabb életciklusokkal és csökkentett költségekkel kínál piacvezető teljesítményt. Az új üzemanyagcellás technológia forgalmazása 2026-ban kezdődik, a megoldás pedig nagyobb teljesítménysűrűséget kínál. Az új üzemanyagcellás rendszer várhatóan 20 százalékkal nagyobb hatótávot nyújt, miközben a műszaki előrelépések és a megnövelt gyártási mennyiség elősegíti a költségek legalább egyharmados csökkentését. További kutatások vizsgálják a különböző teljesítményű, szabadon méretezhető, komplex alakú, ezáltal pedig szélesebb körben felhasználható üzemanyagtartállyal rendelkező modulokban rejlő potenciált.

Forrás: Toyota Central Europe – Hungary Kft.

Zöld Közlekedés

Egyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is

Az elektromos autók és töltőpontok gyors terjedése miatt a parkolóházak és mélygarázsok tűzvédelmében egyre nagyobb szerepet kapnak a korai hőérzékelésre épülő intelligens rendszerek.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elektromos mobilitás növekedése Magyarországon már közvetlen hatással van az épületek energetikai és üzemeltetési rendszereire – írja az alternativenergia.hu. Az EAFO adatai szerint 2025 végére a tisztán elektromos autók száma meghaladta a 100 000-et, miközben az új autó-értékesítésekben a BEV-ek aránya már 8,5%-ot ért el. Magyarországon a nyilvános töltőinfrastruktúra is dinamikusan bővül az elektromos járművek számának növekedésével párhuzamosan. A MEKH legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4.227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte, amelyek döntő része váltakozó áramú (AC) töltő, mellettük egyre több egyenáramú (DC) gyorstöltő. Az előző évhez képest ez nagyságrendileg több mint 30%-os bővülést jelent, ugyanakkor a növekedés szerkezete is jól kirajzolódik: míg az AC töltők továbbra is stabilan bővülnek, a fejlődés egyre inkább a nagy teljesítményű DC gyorstöltők irányába tolódik el. Ez a trend különösen fontos az átmeneti és célzott töltési igények kiszolgálásában, valamint az olyan helyszíneken, ahol a rövid tartózkodási idő alatt történő töltés kulcsfontosságú, mint például autópályák, kereskedelmi egységek, parkolóházak.

A szállodák, bevásárlóközpontok, irodaházak, lakóparkok számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elektromosautó-töltés rövid idő alatt vált opcionális szolgáltatásból alapelvárássá. A változás azonban nem áll meg a kényelmi szempontoknál. A mélygarázsokban megjelenő töltőpontokkal együtt egy olyan tűzbiztonsági kockázat is bekerült az épületekbe, amely működésében alapvetően eltér a hagyományos járműtüzekétől. Az elektromos járművekhez kapcsolódó események egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem a látható pillanatnál kezdődnek. Egy akkumulátorhibát megelőző folyamat sok esetben hosszú ideig észrevétlen marad: lokális hőtermeléssel indul, amely sem füstöt, sem lángot nem okoz, így a klasszikus érzékelési logika számára gyakorlatilag „láthatatlan”. A szakirodalom ezt a jelenséget termikus elszabadulásként írja le, amely egy kritikus pont után gyors, önfenntartó reakcióvá válik. Amikor ez a folyamat láthatóvá válik, a beavatkozási lehetőségek már erősen korlátozottak.

A kockázat azonban nem kizárólag az akkumulátorban rejlik. A töltési infrastruktúra ugyanúgy a rendszer része, és a tapasztalatok szerint sok esetben innen indul a probléma. Egy nem megfelelő csatlakozás, egy fokozatosan romló kontaktus vagy egy túlterhelt töltőberendezés mind olyan helyzetet teremthet, amely lokális túlmelegedéssel indul, és végső soron ugyanabba a folyamatba torkollik. „A legtöbb esetben a tűz nem egy látványos meghibásodás következtében alakul ki, hanem egy lassan kialakuló hőterheléssel kezdődik, amit sem a személyzet, sem egy hagyományos rendszer nem veszi észre időben” – mondja Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója. „A probléma gyökere az, hogy ezek a folyamatok nem illeszkednek a klasszikus tűzvédelmi logikába, ezért sok épület, illetve annak tűzvédelmi rendszere, egyszerűen nincs felkészítve rájuk.”

A jelenlegi épületbiztonsági – tűzjelző – rendszerek többsége, leginkább füst- vagy lángérzékelésre épül. Ez a megközelítés jól működik „hagyományos” tüzek esetében, de az elektromos járművekhez kapcsolódó eseményeknél késői jelzést ad, illetve adhat. Egy akkumulátor tűz esetén, mire a füst, mint az égést kísérő jelenség megjelenik, a folyamat már jellemzően túlhaladt azon a ponton, ahol egyszerű beavatkozással megállítható lenne. A védekezés ezért egyre inkább a korai állapotok felismerésére épül. A hangsúly nem az égés detektálásán, hanem a hőmérséklet-változások értelmezésén van. Azok a megoldások, amelyek képesek a környezeti hőmintázatok folyamatos figyelésére, egy teljesen más időpillanatban adnak visszajelzést: akkor, amikor a folyamat még jó eséllyel kontrollálható vagy megállítható. Ez különösen fontos olyan helyeken, ahol a töltési folyamat folyamatos, és az eltérések nem feltétlenül járnak azonnali, szemmel látható jelekkel.

„A parkolóházak és mélygarázsok üzemeltetőinek ma már nem az a legfontosabb kérdésük, hogy mi történik egy tűz keletkezése után (hogyan korlátozható, illetve kontrollálható a tűz terjedés), hanem az, hogy mikor tudnak még időben beavatkozni” – fogalmaz Móró Tibor. „Az elektromos töltés megjelenésével a hangsúly egyértelműen a megelőzésre helyeződik át.” A hőkamerás megfigyelés alapvetően nem az égés jól és könnyen detektálható jellemzőit – füstöt vagy lángot – érzékeli, hanem a környezeti, felületi hőmérséklet értékeket, illetve a hőmérsékletváltozásokat detektálja és analizálja (a normál CCD elemmel kiegészített hőkamerák, a füst és lángjellemzőket is képesek detektálni ezzel kiegészítve, „megerősítve” a thermokamera által szolgáltatott jelzést).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a thermokamera, már egy kezdeti túlmelegedést is észlelni képes, különbséget tud tenni a „normál” és a „rendellenes” hőmérsékletértékek között és így riasztást adni még a kritikus (hőmérsékleti) állapot előtt. „Az általunk javasolt rendszerek egyik legfontosabb eleme az automatizmus: ha a rendszer veszélyes hőmérséklet-emelkedést érzékel, képes közvetlenül beavatkozni is akár – pl. automatikusan lekapcsolni a töltést. Ez az a pont, ahol folyamat megszakítható, így biztosítva, hogy a beavatkozás még a kritikus állapot kialakulása előtt megtörténjen, ezáltal jelentősen csökkentve a tovaterjedő káresemények kockázatát.”

Tovább olvasom