Zöld Közlekedés
A Toyota európai tevékenységében is fontos szerepet szán a hidrogénnek
A hidrogén, mint a jövő abszolút zöld erőforrása régóta kiemelt szerepet tölt be a Toyota fejlesztéseiben és jövőképében, a japán autógyártó a Hidrogén Tanács tagjaként aktívan dolgozik a hidrogén alapú társadalom alapjainak megteremtéséért.
A hidrogén üzemanyagcellás elektromos és hidrogén belsőégésű technológiák vezető fejlesztőjeként a japán autógyártó a zéró emissziós, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó járművektől (targonca, hajó, vonat, busz, teherautó és személyautó) az épületenergetikán át számos területen kínál ügyfeleinek környezettudatos megoldást. A vállalat most bejelentette, hogy a hidrogén üzletágért felelős Toyota Hydrogen Factory Europe tovább növeli a Toyota hidrogénes üzletágát, szélesebb körben terjesztve a hidrogénes ökoszisztémákat és fejlesztve az infrastruktúrát Európában. A vállalat fontos szerepet szán a hidrogénnek abban is, elérje célját és a teljes üzleti modellje (a gyártástól a logisztikán, az adminisztratív funkciókon és a beszállítók tevékenységén át a járművek lokális emissziójáig) karbonsemlegesként működjön Európában 2040-re. A Toyota üzemanyagcellás rendszereit már most mobilitási megoldások széles köre veszi át, a személyautóktól kezdve a kis- és nagyméretű haszongépjárműveken át egészen a buszokig és hajókig, a következő generációs Toyota üzemanyagcellás technológia pedig 2026-ban kerül kereskedelmi forgalomba, még hosszabb életciklust, fokozott hatótávot és jelentős mértékben csökkentett költségeket kínálva.
A Toyota Európa új helyi vállalatot alapít Toyota Hydrogen Factory Europe néven, amely a hidrogénes technológia és rendszerek kereskedelmi koordinációjáért felel majd, a fejlesztéstől és a gyártástól kezdve egészen az értékesítésig és az aftersales megoldásokig. A Hydrogen Factory felelősségi körébe tartozik majd az üzemanyagcellás rendszerek folyamatosan bővülő mértékű gyártása, az egyre bővülő kereskedelmi kapcsolatok támogatása, mindezt pedig annak érdekében teszi, hogy a vállalat a stratégiai célkitűzésének megfelelve elérje Európában a karbonsemlességet 2040-re, tíz évvel a Toyota globális karbonsemlegesség elérése előtt. A Toyota várakozásai szerint Európa lesz a világ egyik legnagyobb hidrogén üzemanyagcellás piaca 2030-ra, a különböző mobilitási és energiahasznosítási lehetőségek folyamatos bővülésével. A növekvő mértékű befektetések és a jogi előírások elősegítik a fejlesztést és a piac növekedését. Mindez magában foglal egy 45 milliárd eurós befektetést az Európai Bizottság Green Deal tervének értelmében 2027-ig, valamint az EU szállítási infrastruktúra alapjának 284 millió eurós támogatását hidrogén töltőállomások létrehozására, amely a büdzsé mintegy egyharmadát teszi ki. A Megújuló Energia Direktíva (REDIII) legújabb verziója szerint 42 százalékos hidrogénfelhasználási részarányra van szükség az európai iparban, hogy 2030-ra fenntartható forrásokból dolgozhassunk. Azzal, hogy a tervek szerint legalább 200 kilométeres gyakorisággal szeretne hidrogén töltőállomásokat létrehozni a régió TEN-T (transzeurópai szállítási hálózatának) folyosóin, Európa egyértelműen a hidrogéntechnológia központjaként pozícionálja magát.
„Európa magabiztos a hidrogén hosszú távú használatával kapcsolatban és mi is így vélekedünk. Folytatjuk az üzemanyagcellás személyautók és kishaszongépjárművek fejlesztését, miközben kibővítettük a fejlesztéseket a nagyméretű szállítmányozó eszközökre is, hogy megvalósítható módon elősegítsük a hidrogén infrastruktúra épülését. Szeretnénk tovább fejlődni és tanulni a saját és partnereink hálózatán történő teszteléssel, akik osztoznak a hozzáállásunkon.” – fogalmaz Thiebault Paquet, a Toyota európai alelnöke és az üzemanyagcellás ágazat vezetője.
Folyamatosan szélesedő mobilitási felhasználási kör
A Toyota 2015-ben mutatta be a világ első sorozatgyártású, hidrogén üzemanyagcellás szedánját, a Mirait. A második generációs üzemanyagcellás technológia a Mirai 2020-ban bemutatott következő generációjában kapott helyet és az idei év elején a vadonatúj Toyota Crown-ban is bemutatkozott Japánban, megerősítve a vállalat elkötelezettségét a hidrogénnel hajtott személyautók iránt. Az üzemanyagcellás személyautók előnyei közé tartozik a nagy hatótáv és a gyors tankolás lehetősége, ezt kihasználva pedig a Toyota szeretné tovább szélesíteni a kisméretű, hidrogénes haszongépjárműben rejlő lehetőségeket. Az idei évben már bemutatkozott az első hidrogénes Hilux FCEV Prototype pickup. A Toyota által vezetett brit konzorcium prototípusa megmutatja, hogy az üzemanyagcellás hajtás miként valósítható meg egy pickup esetében. Mivel a hidrogénes hajtás könnyű, a többi zéró emissziós alternatívához képest a vele szerelt haszongépjármű FCEV modelleknek nagyobb a terhelhetősége és a vontatási kapacitása. A Toyota jó pár éve dolgozik az üzemanyagcellás technológiájának nagyméretű szállítóeszközökben történő hasznosításán is, nemrégiben pedig belépett az európai teherautó piacra is a francia Hyliko és a holland VDL Groep hidrogén hajtású modelljei révén. A Toyota hidrogénes hajtású VDL teherautók révén segíti elő saját logisztikai működésének karbonsemlegesítését. A vállalat a norvég Corvusszal partneri viszonyban bővíti a hajózással is a felhasználási kört. Emellett a francia GCK mobilitási vállalat is a Toyota üzemanyagcellás moduljai segítségével alakítja át a dízelmotoros buszokat zéró emissziós, hidrogénes járművekké.
A következő generáció
Saját, átfogó tapasztalatára építve a Toyota már dolgozik a következő generációs hidrogén üzemanyagcellás technológián, amely hosszabb életciklusokkal és csökkentett költségekkel kínál piacvezető teljesítményt. Az új üzemanyagcellás technológia forgalmazása 2026-ban kezdődik, a megoldás pedig nagyobb teljesítménysűrűséget kínál. Az új üzemanyagcellás rendszer várhatóan 20 százalékkal nagyobb hatótávot nyújt, miközben a műszaki előrelépések és a megnövelt gyártási mennyiség elősegíti a költségek legalább egyharmados csökkentését. További kutatások vizsgálják a különböző teljesítményű, szabadon méretezhető, komplex alakú, ezáltal pedig szélesebb körben felhasználható üzemanyagtartállyal rendelkező modulokban rejlő potenciált.
Forrás: Toyota Central Europe – Hungary Kft.
Zöld Közlekedés
Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron
Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.
A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.
A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.
A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.
Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.
A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyagválság sújtja Kubát: az Air France is felfüggeszti járatait
