Zöld Közlekedés
A világ első hidrogénmeghajtású személyszállító vonata már tesztelés alatt
A Railshow Csehországban és Szlovákiában mutatta be a világ első, személyszállításban kipróbált Coradia iLint hidrogénmeghajtású motorvonatot.
Az Alstom, az intelligens és fenntartható mobilitás globális vezetője május 17. és 24. között Railshow keretében mutatta be Csehországban és Szlovákiában a Coradia iLintet. A világ első hidrogénmeghajtású személyszállító vonata Németországból érkezett Csehországba, és két képzett mozdonyvezető üzemeltetésével egy hét alatt számos állomást érintve tartott bemutatót a két országban.
A Coradia iLint az Alstom sikeres Coradia Lint platformján alapul, amelyet 2016 szeptemberében az InnoTrans közlekedéstechnika és vasútipari nemzetközi vásáron mutattak be. Az első tesztüzemeket 2017-ben a csehországi Velimben, a VUZ tesztpályán végezték. 2018 óta kereskedelmi forgalomban közlekedik Németországban, Ausztriában személyszállítási forgalomban, Hollandiában tesztüzemben is kipróbálták. A Coradia iLint-et Németországban és Franciaországban fejlesztették ki, és főként a németországi Salzgitterben gyártják. Németroszág, Olaszország és Franciaország is már adott le megrendelést hidrogénvonatokra. A Coradia iLint vonat ideális megoldás lehet a nem villamosított vonalakon, amilyen a magyarországi vasútvonalak mintegy 60%-a is.
Az Alstom a magyarországi vasúti közlekedésben is megnyitotta a hidrogén fejezetét. Tavaly decemberben szándéknyilatkozatot írt alá a MOL-lal a hidrogéntechnológia vasúti közlekedésben való alkalmazásának vizsgálatára irányuló együttműködésről. A nyilatkozat aláírásával a felek óriási lépést tettek a magyar vasúti közlekedés szén-dioxid-mentesítésének elősegítése felé.
Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungary vezérigazgatója a fejlesztéssel és a hazai törekvésekkel kapcsolatban elmondta: “Határozottan hiszem, hogy Magyarország jó érzékkel szállt be a hidrogénnel kapcsolatos vitába, és az Alstom erős helyi partner nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos közép-kelet-európai országokban is. Ami a gyártás lokalizációját illeti, fontos szerepe lehet benne az összes Európában gyártott vasúti járművünk, így a Coradia vonatok forgóváz-kereteit is gyártó mátranováki üzemünknek. Amennyiben az ITM és a MÁV úgy dönt, hogy hidrogén üzemű vonatokat szerez be, akkor ezek forgóváz-kereteit Magyarországon gyártjuk majd.”
A vontatási rendszer üzemanyagcellákat használ, amelyek hidrogén és oxigén vízzé történő egyesítésével állítanak elő villamos energiát. Az üzemanyagcellák által működtetett rendszer csupán gőzt és kondenzált vizet bocsát ki, miközben alacsony zajszinttel működik. Gyorsulási és fékezési teljesítménye a hagyományos Coradia Lintéhez hasonló, maximális sebessége 140 km/h, hatótávolsága pedig 1000 km. A vonat utasterének kapacitása 150 ülőhely, alacsony padlóbejárattal rendelkezik (620 vagy 810 mm). Az ezen a téren közel 6 éves tapasztalattal rendelkező Alstom már számos fejlesztést hajtott végre. Az új tartályelrendezések 25%-kal növelték a hatótávolságot. Az üzemanyagcella-összetétel optimális felépítése az aktív alkatrészek 30%-os csökkentését eredményezte.
Zöld Közlekedés
11 százalékos visszaesés egy év alatt: komoly gondok a magyar vasúti áruszállításban
A vasúti áruszállítás versenyképessége jelentős kihívásokkal küzd.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vasúti árufuvarozás a gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, azonban a vasúti áruszállítás versenyképessége a közúti fuvarozással szemben továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Ezek közé tartozik az energiaárak ingadozása, az infrastruktúra állapota – írja az alternativenergia.hu. Tavaly a vasúti áruszállítás teljesítménye tovább csökkent, ezért új irányt kell vennie a magyar vasútnak – közölte a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület az MTI-vel. Rámutattak, hogy a vasúti áruszállítás lemaradásának oka többek között a folyamatosan növekvő költségszint: az energiaárak ingadozása, a pályahasználati díjak emelkedése, valamint a munkaerőköltségek növekedése, amelyek rontják a vasúti fuvarozók jövedelmezőségét. Az infrastruktúra állapota és a gyakori pályazárak, korlátozások is csökkentik a szolgáltatás megbízhatóságát és versenyképességét. A keresleti oldalon tavaly látványosan csökkent a külkereskedelem volumene, miközben a szállításigényes ágazatok – különösen az építőipar és a nehézipar – teljesítménye is visszaesett. Ez közvetlenül mérsékelte a fuvarozási igényeket, ami érzékenyen érintette a vasúti áruszállítást.
A 2025-ös vasúti árufuvarozási költségindex eredményei alapján jelezték, 2025 egészében a vasúti áruszállítás teljesítménye – árutonnakilométerben mérve – a korábbi évek mérséklődése után további 11 százalékkal csökkent. Ez már nem csupán ciklikus visszaesés, hanem strukturális problémákra is utal.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2025 egészét tekintve tavaly egy tonna áru egy kilométeren történő szállításának költsége 11,8 százalékkal volt magasabb a vasúti fuvarozó vállalatok számára, mint 2024-ben, miközben a fajlagos bevételek csak 2 százalékkal emelkedtek, így a költségnövekedés kompenzálásához további 9,8 százalékos díjemelésre lett volna szükség tavaly. A díjnövekedést azonban a vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni, így jövedelmezőségük drámaian romlott. A helyzetet tovább rontja, hogy tavaly jelentősen csökkent a vasúti árufuvarozás rendelésállománya. A vasúti áruszállítás csökkenésének megállításához, a gazdaságilag is fenntartható szolgáltatáshoz kormányzati intézkedések, támogatások szükségesek – hangsúlyozta közleményében az egyesület.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia15 óra telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
