

Utazás
A világ első űrállomását 50 éve lőtték fel
Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et.
A világűr meghódítása évszázadokon át álomnak tűnt csupán, és számtalan tudományos-fantasztikus regény alapjául szolgált. A rakétarepülés és az űrhajózás elméleti alapjait a 19. század végén az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij fektette le, az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban az amerikai Robert H. Goddard, a világűr elérésére képes első rakétát 1942-ben a német Wernher von Braun (a náci rakétaprogram, majd az amerikai űrprogram vezetője) építette meg.
A hidegháború idején a két nagyhatalom versenyfutása a világűrre is kiterjedt, hiszen az itt elért sikerek óriási propagandagyőzelmet is jelenthettek. Az első meneteket a szovjetek nyerték, hiszen ők lőtték fel 1957-ben az első műholdat, majd éppen hatvan éve, 1961-ben Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a kozmoszban. Az “űrsokk” hatására óriási erőforrásokat mozgósító Egyesült Államok 1969-ben törlesztett, amikor Neil Armstrong első emberként lépett a Holdra.
A szovjetek szerettek volna mihamarabb visszavágni, ezért úgy döntöttek, hogy űrállomást építenek. Ezt már korábban is fontolgatta mindkét űrhatalom, igaz inkább katonai céllal, s mindkét részről készültek tervek is. A szovjetek erre és a már sikeresen berepült Szojuz űrhajókra alapozva építették meg a Szaljutot. A 19 tonnás, 15,8 méter hosszú és 4,2 méter átmérőjű űrállomás három részből – egy kisebb és egy nagyobb munkaterületből és egy dokkoló komponensből – állt, az eredeti Zarja (Hajnalpír) nevet közvetlenül a fellövés előtt változtatták meg.
Az űreszközt 1971. április 19-én indították Bajkonurból Proton hordozórakétával, a dátum Lenin közelgő, április 22-i születésnapja előtti tisztelgés volt. A Szaljut-1 első háromtagú személyzete – Vlagyimir Satalov parancsnok, Alekszej Jeliszejev fedélzeti mérnök és Nyikolaj Rukavisnyikov kutató űrhajós – négy nappal később a Szojuz-10 fedélzetén indult útnak és másnap érkezett meg az űrállomásra. A dokkolás után azonban mechanikai problémák miatt nem tudták kinyitni az átjáró ajtót, így öt és fél órán át tartó közös repülés után dolgavégezetlenül tértek vissza a Földre. Akkor úgy tűnt, hogy balszerencséjük volt, de az ezt követő események fényében akár szerencsésnek is tűnhetnek.
A következő küldetés, az 1971. június 6-án fellőtt Szojuz-11 három utasa, Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev sikeresen dokkolt és át is szállt az űrállomásra, ahol 22 és fél napig dolgoztak, számos tudományos kísérletet végeztek el. A Földre való visszatérés is látszólag rendben történt meg, a kabint kinyitva azonban az űrhajósokat holtan találták. Mint a vizsgálat során kiderült, leszállás közben az űrhajó légnyomás-kiegyenlítő szelepe meghibásodott, a levegő kiszökött és a sportöltözéket viselő asztronauták megfulladtak. Azóta szigorú előírás, hogy az űrhajósoknak a start és a landolás során is viselniük kell a szkafandert.
A programot a tragédia után felfüggesztették, a Szojuz űrhajókat áttervezték. A Szaljut-1 ennyi időt nem bírt ki a világűrben: miután üzemanyaga elfogyott, fékező hajtóműveit 1971. október 11-én, 175 nap után utoljára kapcsolták be, és a Csendes-óceán felett a légkörbe belépve megsemmisült. A szovjet Szaljut-program során összesen hét űrállomást bocsátottak fel, ezeket 1986-ban a moduláris szerkezetű Mir követte, az amerikaiak 1973-ban a Skylabot állították Föld körüli pályára. Az elmúlt években az űrhatalmak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, közösen dolgoznak, Kína a közeljövőben tervezi saját űrállomásának fellövését.

Utazás
Fenntartható utazás: a szándék megvan, a cselekvés még várat magára
A Holiday Barometer szerint a környezettudatos szándékok ellenére a legtöbb utazó még mindig magas kibocsátású közlekedési módot választ.

Bár egyre több turista vallja magát környezettudatosnak, utazási szokásaikban ez kevésbé tükröződik – derül ki az Europ Assistance, a közelmúltban készült, 23 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből (Holiday Barometer). A kutatás szerint az utazók többsége támogatná a fenntartható gyakorlatokat, a nyaralások tervezésekor a környezetvédelmi szempontok mégis háttérbe szorulnak. A magas szén-dioxid-kibocsátással járó autóhasználat és a repülés továbbra is dominál, a légi utazások aránya pedig elérte a négyéves csúcsot: az európaiak fele repülőgéppel utazik. Az utazók elsősorban a természeti katasztrófák sújtotta helyszínek elkerülésére törekednek, saját ökológiai lábnyomuk csökkentése kevésbé jellemző szempont. A nyaralási trendeket vizsgáló Holiday Barometer 24. kiadása szerint, bár az emberek egyre tudatosabbak a környezeti kérdésekben, ennek ellenére az utazások tervezésekor ritkán veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. A turisták nagy része azt állítja, hogy támogatná a fenntartható utazási gyakorlatokat. Az összes régiót figyelembevéve legalább 80 százalékuk előnyben részesítené a helyi gazdaságokat, és kétharmaduk alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módokat, vagy közelebbi úti célokat választana az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Az európia utazók közül tízből nyolcan kerülnék a társadalmilag felelőtlen, vagy a helyi kultúrát, környezetet és állatvilágot nem tisztelő tevékenységeket. Több mint 70 százalékuk szezonon kívül is szívesen utazna, és akár buszokat, vonatokat vagy más helyi tömegközlekedési eszközöket is választana az autók vagy taxik helyett.
A kutatás ugyanakkor rámutat arra, hogy a környezetvédelmi kérdések tekintetében jelentős eltérés van az utazók szándékai és valós cselekedetei között. Bár sokan kifejezik jó szándékukat és hajlandóságukat a fenntartható utazási gyakorlatok iránt, a valóságban ez gyakran nem valósul meg. A környezettudatos elképzelések ellenére a legnépszerűbb közlekedési módok továbbra is nagy szén-dioxid-kibocsátással járnak. A repülőgépek használata ugrásszerű növekedést mutat, Európában (50%) és Észak-Amerikában (52%) az utazók fele a légi közlekedést választja. Emellett, bár egyre kevesebben utaznak autóval, az európaiak 48 százaléka, az észak-amerikaiak 47 százaléka még mindig gépjárművel indul útnak. A vonat népszerűsége is emelkedett az elmúlt évekhez képest, az európai turisták több mint ötöde (22%), az észak-amerikaiak 15 százaléka vasúttal közelítette meg a célállomást, de ez még mindig elmarad a repülés és az autóhasználat arányától.
A Holiday Barometer szerint a közlekedési eszköz kiválasztásánál a környezetvédelem háttérbe szorul, az európai utazók csupán tizede tartja ezt igazán fontos tényezőnek. Ezzel szemben a kényelem a fő szempont, Európában az utazók 57 százaléka, Észak-Ázsiában 61 százalékuk elsősorban ezért választ egy adott közlekedési módot.
A klímával kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor növekednek. Az európaiak közül tízből négyen tartanak az utazás során bekövetkező természeti katasztrófától – ez közel kétszerese a 2022-es adatnak. A turisták tehát inkább a természeti jellegű katasztrófák elkerülésére koncentrálnak, mint a saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére.
A magyar turisták is szívesen utaznak autóval
A hazai Europ Assistance 2025 májusában elkészült, átfogó hazai kutatása rámutat arra, hogy a magyarok körében népszerűek az autós utazások: a háztartások háromnegyedének van saját gépjárműve, mellyel harmaduk külföldi útra is elindul. Az autósok közel 60 százaléka tesz meg legalább negyedévente 100 km-nél hosszabb utakat Magyarországon belül, külföldi útra évente 37 százalékuk indul el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok