Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az űrbe telepítenének napelemeket

Az űrbéli napelemek elvileg folyamatosan termelhetnék az áramot.

Létrehozva:

|

A napelemek egyik komoly hátránya, hogy rossz időben jelentősen lecsökken a termelésük. Ha sikerülne a felhőzet fölé, például az űrbe elhelyezni paneleket, azok állandóan generálhatnák az áramot. Kérdés persze, hogy az energiát miként juttathatnánk el a Földre.

Japán és a Japán Űrügynökség (JAXA) évtizedek óta próbálkozik azzal, hogy az űrből bolygónkra tudják sugározni a napenergiát. 2015-ben az ázsiai ország áttörést ért el, amikor a JAXA tudósai sikeresen bocsátottak 1,8 kilowattnyi áramot több mint 50 méteres távolságba egy vezeték nélküli vevőegységbe – ennyi energia elegendő egy vízforraló működtetéséhez. Most Japán arra készül, hogy egy lépéssel közelebb vigye a technológiát a megvalósításhoz – számol be az Engadget.

Sajtóértesülések szerint egy, a japán köz- és magánszféra között megvalósuló partnerség keretében már 2025-ben megkísérlik a napelemek energiájának lesugárzását az űrből. A projektben, amelyet Sinohara Naoki, a Kiotói Egyetem professzora vezet, egy sor kis műholdat akarnak pályára állítani. Ezek aztán az összegyűjtött energiát földi állomásokra továbbíthatják majd. Naoki a technológia úttörője, 2009 óta foglalkozik azzal, hogy miként lehetne megvalósítani a módszert.

Már 1968-ban felmerült, hogy bolygónk körül keringő napelemek és mikrohullámú sugárzás révén energiát lehetne a Földre juttatni. Azóta néhány ország, köztük Kína és az Egyesült Államok rengeteg energiát, pénzt és időt fordított az ötlet gyakorlatba ültetésére. A technológia azért vonzó, mert a keringő fotovoltaikus panelek potenciálisan korlátlan megújuló energiaforrást jelentenek.

Az űrben a napelemek a napszakoktól függetlenül képesek áramot termelni, és mivel az általuk előállított energiát mikrohullámok segítségével sugároznák haza, a felhők sem jelentenének gondot. Azonban még ha Japán sikeresen telepít is egy sor űrbéli napelemet, a technológia még mindig közelebb állna a sci-fihez, mint a valósághoz. 1 gigawattnyi energiát előállító, vagyis körülbelül egy atomreaktor teljesítményét elérő tömb létrehozása ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal körülbelül 7 milliárd dollárba kerülne.

Advertisement

Zöld Energia

Otthoni akkumulátort mutatott be a Huawei

A LUNA S1-et háztartási napelemes rendszerek számára dolgozták ki.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Huawei cégről a többség egészen biztosan az okostelefonokra asszociál, a kínai gyártó ugyanakkor más technológiákkal, termékekkel is foglalkozik. A vállalat a közelmúltban egy új, lakossági napelemes rendszerek számára kidolgozott, minden egyben akkumulátorcsaládról rántotta le a leplet – számol be a PV Magazin. A berendezés három változatban, egy, két vagy három akkumulátormodullal érhető el, amelyek 6,9 kilowattórától 20,7 kilowattóráig terjedő felhasználható energiát kínálnak.

A tetőre telepített fotovoltaikus rendszerekkel kombinálható akkumulátor a LUNA S1 nevet viseli. A gyártó szerint a termék továbbviszi a Huawei egyedülálló Module+ architektúráját, amely beépített energiaoptimalizálóval rendelkezik, és a szektorban először használja a vezető nagyméretű akkumulátorcellát (280 amperóra), amely messze meghaladja az iparági szintet. „Az akkumulátorcsomag szintjén történő optimalizálással több mint 40 százalékkal nagyobb energiaátbocsátást biztosít az élettartam alatt, és magas minőségével és megbízhatóságával iparágvezető, 15 éves korlátozott garanciát ér el, így hosszabb élettartamot és kiváló befektetési megtérülést kínál a felhasználóknak” – olvasható a vállalat közleményében.

A Luna2000-7/14/21-S1 energiatároló-rendszer három változatban kapható, egy, két vagy három akkumulátor-modullal és 6,9-20,7 kilowattóra hasznosítható energiával. A berendezés maximális töltési és kisütési teljesítménye 3,5 kilowatt és 1,05 kilowatt között mozog, míg az üzemi feszültségtartomány 350 volt és 560 volt között van egyfázisú rendszerek esetében, illetve 600 volt és 980 volt között háromfázisú rendszereknél.

Az egymodulos változat mérete 590-szer 255-ször 510 milliméter, tömege 80 kilogramm, míg a hárommodulos rendszer mérete 590-szer 255-ször 1230 milliméter, súlya pedig 216 kilogramm. Az új tárolórendszerek működési hőmérséklettartománya mínusz 20 Celsius-foktól plusz 55 Celsius-fokig terjed, és IP66-os védettségűek.

A Huawei LUNA S1 ötrétegű biztonsági védelmi mechanizmussal rendelkezik, beleértve a cellaszintű, elektromos, szerkezeti, aktív és vészhelyzeti védelmet. Az akkumulátor számos biztonsági tanúsítványt elért, mint például a VDE 2510-50, IEC 62169, ISO 13849, IEC 63056, IEC 62040-1, IEC 62477 és UN 38.3.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!