

Zöldinfó
Adó terhelheti a napelemeket?
Az elmúlt években valóságos napelem forradalom zajlott le Magyarországon.
A különböző támogatási programok és a rezsiszabályok átírásának hatására az elmúlt időszakban elképesztő érdeklődés alakult ki a napelemek iránt. Sokan mégis ódzkodnak a rendszerek telepítésétől, mégpedig a napelemadó miatt, amely állítólag ellehetetleníti a megtérülést: az ingatlantulajdonosnak előbb a beruházásért kell nagyobb összeget kifizetniük, majd folyamatosan adóznak a rendszer után. Tényleg létezik ilyen típusú adó? A kérdésnek az ingatlan.com járt utána. A portál szerint a napelemeket már évek óta extra díjak sújtják, amelyek ugyan nem adók, de termék- és teljesítménydíjként így is fizetendők.
A megtérülés ennek dacára folyamatosan gyorsult az utóbbi években, az energiaárak emelkedésének következtében pedig az érintett díjak egyre kevésbé tűnnek jelentősnek. A napelemekhez köthető első összeg a környezetvédelmi termékdíj, amelyet szórakoztatóelektronikai termékekre és más olyan eszközökre vetettek ki, amelyek nagy szennyezést okoznak, újbóli felhasználásuk pedig nehéz vagy lehetetlen. A 2015-ben bevezetett díj először 114 forint volt a modulok egy-egy kilogrammja után, majd ezt 57 forintra módosították. A termékdíj nemcsak itthon, hanem Európa-szerte ismert, igaz, átlagosan jóval alacsonyabb, 15-35 forint.
Fontos tudni, hogy a megvásárolt panelek már tartalmazzák ezt a díjat, ahogyan más adókat, így például az áfát is, vagyis azzal lakossági fogyasztóként más tennivalónk nincs. Az elosztói teljesítménydíj a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekre vonatkozik, de csak abban az esetben, ha 2017. március 31-e után engedélyezték őket, illetve ha 4 kilowattnál nagyobb teljesítményűek. A döntéshozók a teljesítménydíj bevezetésekor azzal érveltek, hogy egy 4 kilowattos rendszer fedezi egy család áramfogyasztását, elektromos energiahasználatát, vagyis az érték felett megtermelt mennyiség már nem a fogyasztást ellensúlyozza.
A szakértők már akkor jelezték, hogy a családi házak a beruházással együtt alaposan átcsoportosítják energiafogyasztási szokásukat. Így például hűtő-fűtő klímát, esetleg elektromos autót szereznek be, ezzel növelve az energiaigényt, amivel akár át is léphetik a 4 kilowattos határt. Az előzetes rendeletben a kiszámítás alapját az inverter adta, egy 6 kilowattos inverter esetében például a különbözet, 2 kilowatt után kellett volna fizetni a szolgáltató felé. A rendelet megjelenése óta viszont a díj mértéke 0 forint per kilowatt, vagyis a napelemtulajdonosoknak most még nem kell számolniuk a díjjal. A későbbiekben nem valószínű, hogy a mértéke néhány ezer forintnál több lenne. Amennyiben tehát tágabban értelmezzük, és termékdíjnak nevezzük a napelemadót, panelenként akár 2000-2500 forintot is fizethetünk. A beruházás mértékét tekintve ez nem számít jelentős összegnek.

Zöldinfó
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak
Az Európában egyedülálló osztatlan természettudomány-környezettan tanárképzésre a végzős diákok mellett gyakorló pedagógusok, természettudományos diplomával rendelkező szakemberek is jelentkezhetnek.

Az ötéves, kifejezetten a Z generációt megszólító Z-szak különlegessége, hogy átfogó képet nyújt a természettudományokról, így a hallgatók nem csupán egy-egy tantárgyi területen szereznek szilárd szakmai tudást, hanem a biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi tananyagok közötti összefüggésekkel is megismerkednek.
Az Európában elsőként bevezetett képzésnek hat egyetem hét képzőhelye is helyet biztosít:
- Budapesten ELTE Természettudományi Kara,
- Debreceni Egyetem,
- az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem,
- a Nyíregyházi Egyetem,
- a Pécsi Tudományegyetem,
- a Szegedi Tudományegyetem,
- és az ELTE szombathelyi Savaria Egyetemi Központja.
A megoldáscentrikus, innovatív szemléletű képzés során a hallgatók a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság szempontjaival is megismerkednek. Nagy hangsúlyt kap a retorikai, művészeti, vizuális kommunikációs készségek fejlesztése is, ami növeli az itt szerzett diploma értékét.
A pedagógiai kompetenciák fejlesztése viszont nem csak a lexikális tudás mélyítésében, hanem a készségek elsajátításában is megmutatkozik. A hallgatók környezetközeli, gyakorlatorientált oktatásban részesülnek, emellett kutatásokban vehetnek részt, valamint nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek. Így az inter- és multidiszciplináris Z-szak segít teljes egységében, átfogóan megérteni a megtapasztalható természetet, ezáltal a jövő pedagógusai könnyeben tudják majd átadni diákjaik számára a természettudományos területek közötti összefüggéseket, feléleszteni bennük a természet szeretetét és erősíteni bennük a tanulmányokhoz elengedhetetlen kíváncsiságot.
A képzésre az érettségizők és a felsőoktatáson belüli szakváltást kereső diákok mellett gyakorló pedagógusokat, illetve természettudományos területeken szerzett mesterfokú diplomával rendelkező, tanítani vágyó szakembereket is várnak. Ebben az esetben a képzés időtartama (1–3 év) az előképzettségtől függ, középpontjában pedig az összevont természettudomány órához kapcsolódó ismeretek állnak. Ezen rövid ciklusú képzések a január végéig megjelenő felvételi póttájékoztatóban fognak először szerepelni.
Átalakuló tudásközpont
A Z-szak osztatlan önálló (szakpárt nem igénylő) tanárképes képzésnek helyet adó hat egyetem összefogása 2022 szeptemberében indította először a gyakorlati oktatásra alapozott képzést. A szakról további információk a megújult zeeszak.hu weboldalon találhatók, a portál betekintést enged a képzésben már részt vevő hallgatók tapasztalataiba is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
A fenntarthatóság, és egyben a fenntartható tanárképzés kulcsa is lehet az egyetemi Z-szak
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik