Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Agrárminisztérium: több ezer sorfa ültetése kezdődött meg a VárosFa Programban

A MOL-Új Európa Alapítvány Neked Zöldül programsorozatának célja környezetünkben és közösségünkben a fenntartható jövő feltételeinek megteremtése. A VárosFa Program elnevezésű kezdeményezés az Agrárminisztérium, a Megyei Jogú Városok Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület közreműködésével indult el 2022 tavaszán – idézte fel szerdai közleményében az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Április 27-ig lehetett regisztrálni a 10 ezer lakosúnál nagyobb településeknek az alapítvány első fenntarthatósági pályázatára, amire összesen 111 regisztráció érkezett. A program két fázisában idén összesen 7000 fát ültetnek el a városok országszerte. A programhoz csatlakozó települések 16 fafajból választhattak. A sorfákhoz támasztókarót, takarómulcsot, védőrácsot is biztosít a program, ezek az igényelt fákkal együtt kerülnek a helyszínekre. A választáshoz az Országos Erdészeti Egyesület nyújtott szakmai támogatást. A települések “egységcsomagot” kapnak, amely tartalmazza a belterületi fásításra alkalmas nagyméretű sorfákat és az ültetéshez szükséges kiegészítőket, valamint útmutatót és szakmai tanácsadást. A programban az állami erdőgazdaságok is részt vesznek. A minisztérium emlékeztet: az elmúlt két évben nagy sikerrel zajlott az Agrárminisztérium által indított Településfásítási Program, melynek keretében a 10 ezresnél kevesebb lakosságszámú települések ültettek el 1350 helyszínen 36 ezer sorfát. Ez a kezdeményezés a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási program, amely az ország környezeti állapotának javulását, a települések zöldítését és az erdőtelepítések népszerűsítését egyaránt szolgálja.

A VárosFa Programban az őszi időszakban az ültetést, majd azt követően az utógondozást a települések közösségi program keretében végzik el. Eddig több, mint 20 település ültette el az igényelt fákat, sokszor egy-egy óvodai vagy iskolai csoport bevonásával. A nyertes városok közül 84 település a facsemeték mellett edukációs programban is részesül, melynek célja, hogy a városok fiatal lakóinál kialakuljon, fejlődjön a fenntarthatósággal, a fák és az erdők fontosságával kapcsolatos tudatos szemléletmód. Az Országos Erdészeti Egyesület által biztosított edukációs program minden településen az önkormányzat által megjelölt oktatási intézményben zajlik. A támogatott települések kötelezettséget vállaltak az adományozott fák legalább hét évig tartó gondozására, szükség esetén pótlására – közölte az Agrárminisztérium.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A jövő épületei már nemcsak fenntarthatóak lesznek, hanem a környezetet is regenerálhatják

Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában – írja az alternativenergia.hu.

A 2026-os nyár szélsőséges hőhullámai ismét rámutattak arra, hogy az épített környezet és a klímaváltozás kérdése ma már elválaszthatatlan egymástól. A következő évtizedek építészetének nem csupán az energiafelhasználást kell csökkentenie és a változó körülményekhez alkalmazkodnia: olyan épületekre és városokra van szükségünk, amelyek képesek pozitívan hatni a környezetünkre, támogatni a természeti rendszereket és javítani az életminőségünket. Ezt foglalja magában a regeneratív építészet, amely az épületet és a várost társadalmi-ökológiai rendszerként kezeli, és amelynek képesnek kell lennie az élő rendszerek megújulását támogatni. A „regeneratív” nem csupán egy címke, hanem a fenntarthatósági gyakorlat helyalapú, kölcsönös és mérhető továbbfejlesztésének az iránya. Dr. Reith András egyetemi tanári kinevezése a regeneratív építészet és a fenntartható városfejlesztés hazai térnyerésének fontos mérföldköve.

Közel harminc éve a fenntartható építészet szolgálatában
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) oktató építész-kutató 1998 óta foglalkozik a fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel. Szakmai pályája az épületszerkezeti és homlokzati kutatásoktól fokozatosan vezetett az energiahatékonyság, a fenntartható építészet, majd a regeneratív épület- és várostervezés felé. Munkásságának egyik meghatározó eleme a különböző léptékek mérhető összekapcsolása: az épületszerkezetektől és -homlokzatoktól az épületen át a városrészekig és a teljes városi rendszerekig vizsgálja, hogyan alakítható az épített környezet energia- és erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és élhetőbbé. Kutatási fókusza ma elsősorban a regeneratív várostervezéshez kapcsolódik, ezen belül a digitális ikerpárok, a pozitív energiamérlegű városrészek, az energiaközösségek és a természetalapú megoldások kutatásához. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását több nemzetközi K+F projekt is segíti: Reith András összesen 25 hazai, európai uniós és nemzetközi finanszírozású kutatási projektet vezetett vagy vezet jelenleg is. Emellett építésztervezőként is aktívan hozzájárult számos hazai és külföldi épület és városfejlesztési projekthez az elmúlt évtizedekben. Ezekben az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és a komplex rendszerszemlélet már a tervezés korai szakaszában meghatározó szerepet kapott.

Advertisement

Az egyetemi térben válhat rendszerszintűvé a fenntarthatósági tudás
„A fenntartható építészet nem egy szűk szakmai terület ügye. Az épületeink, a városaink egyszerre hatnak az erőforrásaink felhasználására, vagy a klímára, a természeti rendszerekre és ezen keresztül az emberek életminőségére. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a következő építészgenerációk már rendszerszinten gondolkodjanak ezekről a kérdésekről” – véli a PTE frissen kinevezett egyetemi tanára. A fenntartható és regeneratív építészet mind határozottabban jelenik meg a hazai akadémiai gondolkodásban, és mind nagyobb szerepet kaphat abban is, hogy milyen épületeket, városokat és közösségeket tervezünk a következő generációk számára. Az épített környezet előtt álló kihívások egyre összetettebbé válásával elengedhetetlen a regeneratív szemlélet rendszerszintű gondolkodásmódja, így az egyetemi oktatásban való megerősödése hosszú távú jelentőséggel bír. Ennek elsajátításával a következő generációk építészei, mérnökei és várostervezői már olyan tudással lépnek majd a pályára, amelyben a fenntarthatóság nem kiegészítő szempont, hanem a tervezés alapvetése. Dr. Reith András egyetemi tanárrá való kinevezésével a fenntartható és regeneratív építészet egy olyan professzori szintű szakmai és tudományos képviseletet kap a Pécsi Tudományegyetemen, amely egyszerre épít a kutatásra, az oktatásra és a gyakorlati tapasztalatra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák