Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!

Az Országgyűlés döntése nyomán akár milliós nagyságrendű támogatást is kaphatnak a háztartások födémszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésre – pályázat és önerő nélkül.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új távlatokat nyithat a lakossági energiahatékonysági felújítások előtt a nemrég elfogadott törvénymódosítás: az Országgyűlés április végén átalakította az energiahatékonyságról szóló jogszabályt, ezzel új lendületet adva az ingyenes födémszigetelési programoknak és más lakossági energetikai korszerűsítéseknek. A szakemberek szerint akár a tavalyi, 40 ezer ingatlanra kiterjedő szigetelési kampányt is túlszárnyalhatja az idei év második felének várható beruházási hulláma. A törvénymódosítás egyik kulcseleme, hogy megerősíti az úgynevezett EKR-t, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Ennek lényege, hogy a kötelezett energiaszolgáltatóknak, üzemanyag-forgalmazóknak és más piaci szereplőknek minden évben meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük, vagy azt bírság formájában pénzben kell megváltaniuk. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a mostani módosítás „üzemanyagot tölt a rendszerbe”, hiszen a kötelező megtakarítási szintet a következő 2,5 évre megduplázták, ráadásul a HEM-ek – azaz a Hitelesített Energia Megtakarítások – 75 százalékát már lakossági projektekből kell biztosítaniuk a cégeknek, írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatók számára most már valóban megéri támogatni a lakossági korszerűsítéseket, például az ingyenes födémszigetelést, a kedvezményes homlokzatszigetelést vagy a nyílászárócserét.

A HEM egy különleges értékpapír, amely energia-megtakarítást testesít meg, és kereskedni is lehet vele az erre szakosodott platformokon. Az ára változó, tavaly 5 és 12 ezer forint között mozgott gigajoule-onként. A kötelezettek ezen a piacon vásárolhatnak HEM-eket, ha saját projektjeik nem hoznak elég megtakarítást – vagy saját beruházásokat indítanak a lakosság körében, és így maguk termelik meg a HEM-et. A födémszigetelés különösen kedvelt, mert kis költséggel hoz nagy megtakarítást, így sok HEM-et lehet vele „termelni”.

Indulásra készen: már csak a végrehajtási rendelet hiányzik

Advertisement

A rendszer beindításához már csak a végrehajtási rendelet és a kapcsolódó katalógus hiányzik. Utóbbi részletesen leírja majd, hogy egy-egy beruházás – például 1 m² födémszigetelés – mekkora megtakarításként számolható el, vagyis mennyi HEM-et ér. Ez az alapja annak, hogy a támogatók – legyen az egy energiacég, kivitelező, önkormányzat vagy építőanyag-kereskedő pontosan kiszámolják, mennyi támogatást tudnak adni egy-egy projektben. Juhász szerint amint ez az útmutató napvilágot lát, indulhat a felújítási roham, amelyben akár többféle korszerűsítés is kombinálható: a födém mellett a homlokzat, a nyílászárók vagy a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet.

Markovich: „Ez lehet az év meglepetésprogramja”

Advertisement

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKR-alapú támogatásokról még mindig nagyon kevesen tudnak, pedig ez lehet 2025 egyik legjelentősebb lakossági lehetősége. Nem kell hozzá pályázat, jövedelemvizsgálat, életkori vagy családi állapothoz kötött feltétel, és az önerő sem feltétlenül szükséges.

„Padlásfödém-szigetelésnél akár 100 százalékos finanszírozás is elérhető, míg homlokzatszigetelésnél vagy nyílászárócserénél jellemzően 30–40 százalékos a támogatási arány” – mondta. Hozzátette, aki kombinálja az EKR-t a 0 százalékos energetikai hitellel vagy a vidéki felújítási támogatással, akár 6–7 millió forintos beruházást is megvalósíthat minimális saját forrással.

Advertisement

Időben lépni kulcsfontosságú

A szakértők egyetértenek abban, hogy érdemes már most elindítani a tervezést. Az év második felében ugyanis az építőanyagárak emelkedésére és kivitelezői kapacitáshiányra lehet számítani. Aki időben lép, az nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem elkerülheti a torlódásokat és a hosszú várakozási időket is. A lakosság számára most minden adott ahhoz, hogy valóban rezsicsökkentő, komfortnövelő, és hosszú távon megtérülő felújításokat valósítson meg. Az EKR új szabályai révén az energiahatékonyság nemcsak elérhető, hanem egyre inkább megéri is – anyagilag, környezetvédelmi szempontból és az otthonok értékállóságának növelésében egyaránt.

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák