Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!

Az Országgyűlés döntése nyomán akár milliós nagyságrendű támogatást is kaphatnak a háztartások födémszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésre – pályázat és önerő nélkül.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új távlatokat nyithat a lakossági energiahatékonysági felújítások előtt a nemrég elfogadott törvénymódosítás: az Országgyűlés április végén átalakította az energiahatékonyságról szóló jogszabályt, ezzel új lendületet adva az ingyenes födémszigetelési programoknak és más lakossági energetikai korszerűsítéseknek. A szakemberek szerint akár a tavalyi, 40 ezer ingatlanra kiterjedő szigetelési kampányt is túlszárnyalhatja az idei év második felének várható beruházási hulláma. A törvénymódosítás egyik kulcseleme, hogy megerősíti az úgynevezett EKR-t, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Ennek lényege, hogy a kötelezett energiaszolgáltatóknak, üzemanyag-forgalmazóknak és más piaci szereplőknek minden évben meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük, vagy azt bírság formájában pénzben kell megváltaniuk. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a mostani módosítás „üzemanyagot tölt a rendszerbe”, hiszen a kötelező megtakarítási szintet a következő 2,5 évre megduplázták, ráadásul a HEM-ek – azaz a Hitelesített Energia Megtakarítások – 75 százalékát már lakossági projektekből kell biztosítaniuk a cégeknek, írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatók számára most már valóban megéri támogatni a lakossági korszerűsítéseket, például az ingyenes födémszigetelést, a kedvezményes homlokzatszigetelést vagy a nyílászárócserét.

A HEM egy különleges értékpapír, amely energia-megtakarítást testesít meg, és kereskedni is lehet vele az erre szakosodott platformokon. Az ára változó, tavaly 5 és 12 ezer forint között mozgott gigajoule-onként. A kötelezettek ezen a piacon vásárolhatnak HEM-eket, ha saját projektjeik nem hoznak elég megtakarítást – vagy saját beruházásokat indítanak a lakosság körében, és így maguk termelik meg a HEM-et. A födémszigetelés különösen kedvelt, mert kis költséggel hoz nagy megtakarítást, így sok HEM-et lehet vele „termelni”.

Indulásra készen: már csak a végrehajtási rendelet hiányzik

Advertisement

A rendszer beindításához már csak a végrehajtási rendelet és a kapcsolódó katalógus hiányzik. Utóbbi részletesen leírja majd, hogy egy-egy beruházás – például 1 m² födémszigetelés – mekkora megtakarításként számolható el, vagyis mennyi HEM-et ér. Ez az alapja annak, hogy a támogatók – legyen az egy energiacég, kivitelező, önkormányzat vagy építőanyag-kereskedő pontosan kiszámolják, mennyi támogatást tudnak adni egy-egy projektben. Juhász szerint amint ez az útmutató napvilágot lát, indulhat a felújítási roham, amelyben akár többféle korszerűsítés is kombinálható: a födém mellett a homlokzat, a nyílászárók vagy a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet.

Markovich: „Ez lehet az év meglepetésprogramja”

Advertisement

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKR-alapú támogatásokról még mindig nagyon kevesen tudnak, pedig ez lehet 2025 egyik legjelentősebb lakossági lehetősége. Nem kell hozzá pályázat, jövedelemvizsgálat, életkori vagy családi állapothoz kötött feltétel, és az önerő sem feltétlenül szükséges.

„Padlásfödém-szigetelésnél akár 100 százalékos finanszírozás is elérhető, míg homlokzatszigetelésnél vagy nyílászárócserénél jellemzően 30–40 százalékos a támogatási arány” – mondta. Hozzátette, aki kombinálja az EKR-t a 0 százalékos energetikai hitellel vagy a vidéki felújítási támogatással, akár 6–7 millió forintos beruházást is megvalósíthat minimális saját forrással.

Advertisement

Időben lépni kulcsfontosságú

A szakértők egyetértenek abban, hogy érdemes már most elindítani a tervezést. Az év második felében ugyanis az építőanyagárak emelkedésére és kivitelezői kapacitáshiányra lehet számítani. Aki időben lép, az nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem elkerülheti a torlódásokat és a hosszú várakozási időket is. A lakosság számára most minden adott ahhoz, hogy valóban rezsicsökkentő, komfortnövelő, és hosszú távon megtérülő felújításokat valósítson meg. Az EKR új szabályai révén az energiahatékonyság nemcsak elérhető, hanem egyre inkább megéri is – anyagilag, környezetvédelmi szempontból és az otthonok értékállóságának növelésében egyaránt.

Advertisement

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák