Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.

A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.

A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Megújult a 130 éves múltra visszatekintő erdészeti kiállítás

Megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult erdészeti kiállítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdő a jövőnk záloga címmel szerdán megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult, reprezentatív állandó erdészeti kiállítása – írja az alternativenergia.hu. A tárlat rendszerezi az erdőgazdálkodási munkaműveleteket, megjelenítve a természetvédelem, a közjólét és a rekreáció elveit, és interaktív, érzékletes formában mutatja be a hazai erdők kincseit. Emellett a kiállításon hangsúlyosan szerepel a kutatás és a társadalmi szerepvállalás témaköre is – hangzott el a szerdai kiállításmegnyitón. “Régen az erdő a mindennapi túlélés, az élelemszerzés terepe volt, ma pedig a klímavédelem, a vízbiztonság, a talajbiztonság és a jövő generációinak életminőségét meghatározó stratégiai erőforrás” – hangsúlyozta Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára.

“Az elmúlt évek közvéleménykutatásai világosan megmutatták, hogy a magyar társadalom számára a környezet ügye az egyik legfontosabb kérdéssé vált. (…) Ez az igény találkozott a kormányzati szándékkal, létrejött az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium, mely felel Magyarország élő környezetének fenntartható szabályozásáért, kezeléséért és fejlesztéséért” – emelte ki Ferencz Zoltán. A helyettes államtitkár a jövő erdőinek fenntartható működési keretei közé sorolta az ökológiai stabilitás és ellenállóképesség, valamint a víz- és a talajbiztonság kérdését, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság témakörét, a folyamatos társadalmi kommunikációt, illetve a tudomány, a szakma és a civil szervezetek képviselői által közösen kialakított szabályozási rendszer kialakítását.

“A világ, amelyben az erdők élnek, gyorsabban változik, mint valaha. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság: hosszabb aszályok, szélsőségesebb időjárás, új kártevők, átalakuló élőhelyek a jellemzők. Az erdő csendje ma már nemcsak békét hordoz, hanem figyelmeztetést is” – szögezte le Ferencz Zoltán. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója felidézte: az 1896-ban alapított városligeti intézményben annak megalakulása óta, 130 éve van erdészeti kiállítás, amelyhez a vadászat témája is kapcsolódik. Az állandó erdészeti tárlat legutóbb az 1980-as években újult meg – tette hozzá.

Advertisement

Estók János tájékoztatása szerint a Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel, valamint Gajdos Lászlóval, az élő környezetért felelős miniszterrel való egyeztetése során kiderült: mindkét tárcavezető fontosnak tartja a jövőt illetően, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum továbbvigye feladatát, és bemutassa a magyarországi erdők, mezők világát az élelmiszerfeldolgozással egyetemben. Kitért arra is, hogy a kiállítás megújulását kiemelten segítették az állami erdőgazdaságok fényképekkel, mozgóképekkel és különböző tárgyakkal.

Gáspár László, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, a tárlat kurátora elmondta: a megújult kiállítás a korábbi tárlathoz képest világosabb, áttekinthetőbb, és kiemelt hangsúllyal mutat be olyan fontos jelenségeket, mint a globális felmelegedés, az állandósult csapadékhiány vagy a társadalom fokozódó igénye az erdőben való tartózkodásra. Szintén kiemelten jelenik meg a kiállításon a közjóléti turizmus témaköre, valamint az erdőgazdálkodási munka műveleteinek bemutatása – tette hozzá Gáspár László, aki arról is beszámolt, hogy a tárlaton több mint kétszáz tárgy látható, köztük 122 fotó, valamint 15 állati preparátum is.v

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák