Zöldinfó
AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja
Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Újraindíthatják a több mint egy évtizede leállított olajfinomítót
Újraindíthatják a 14 éve leállított észak-macedóniai olajfinomítót.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megvizsgálja az észak-macedóniai kormány a 2012 óta nem működő OKTA olajfinomító újraindításának lehetőségét, hogy az ország ismét saját maga állíthasson elő dízelüzemanyagot, és csökkenthesse az importfüggőségét – közölte Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök. A kormányfő tájékoztatása szerint felkérték a finomító tulajdonosait, hogy mérjék fel a létesítmény műszaki állapotát, és vizsgálják meg, milyen feltételekkel, illetve mennyi idő alatt lehetne újraindítani a termelést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Szkopje közelében található üzem 2012 óta nem dolgoz fel kőolajat, jelenleg elsősorban üzemanyagok tárolására és elosztására használják. Az újraindítás lehetőségét az teszi időszerűvé, hogy az idén ismét üzembe helyezték a görögországi Szaloniki kikötőjét az észak-macedóniai finomítóval összekötő vezetéket.
Ez lehetővé teheti, hogy a létesítménybe ismét nyersolajat szállítsanak, amelyből helyben állíthatnának elő dízelüzemanyagot. Sanja Bozsinovszka északmacedón energiaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elképzelés egyelőre kezdeti szakaszban van. A finomító újraindításáról csak részletes műszaki és gazdaságossági vizsgálat után lehet dönteni. Egyebek mellett azt kell megállapítani, hogy a hazai feldolgozás versenyképesebb lenne-e a kész üzemanyagok importjánál.
Az OKTA a görög HELLENiQ Energy energetikai vállalat tulajdonában van. A társaság 1999-ben vásárolta meg a finomítót, amely a termelés leállítása óta üzemanyag-kereskedelmi és logisztikai központként működik. Az északmacedón kormány a nemzetközi energiapiaci bizonytalansággal és a dízelüzemanyag-ellátás esetleges zavaraival indokolta az újraindítás lehetőségének vizsgálatát. A miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy az ország üzemanyag-ellátása jelenleg stabil. A legnagyobb üzemanyag-kereskedőkkel folytatott egyeztetések alapján az év végéig nem kell hiánytól tartani, és a vállalatok a jövő évre sem jeleztek ellátási problémákat.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
