Zöldinfó

AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.

A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.

A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

Diákok építik újjá az olajszennyezésben elpusztult szigetszentmiklósi úszólápot

A szigetszentmiklósi úszóláp rehabilitációjáért adták át elsőként a Természet Bajnokai díjat.

Létrehozva:

24 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szigetszentmiklósi úszóláp rehabilitációjáért a Batthyány Kázmér Gimnázium kapta meg elsőként a Természet Bajnokai díjat, amelyet a WWF Magyarország és a Coca-Cola HBC Magyarország az idén alapított – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A díjat csütörtökön adták át az élő környezetért felelős miniszter részvételével Szigetszentmiklóson. Gajdos László a rendezvényen emlékeztetett: hat évvel ezelőtt súlyos olajszennyezés pusztította el a Ráckevei-Duna-ág egyik védett úszólápját. A víz olajos lett, a növényzet elpusztult, és ott maradt a természet egy darabja, amely nem volt többé olyan, ahogy addig ismertük – fogalmazott. A szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai és tanárai azonban úgy döntöttek, hogy ezen változtatnak – folytatta. Nem írtak róla stratégiai dokumentumot, nem hoztak létre három munkacsoportot, hanem kimentek és elkezdtek úszólápot építeni – fűzte hozzá a miniszter.

“A díjat ugyan mi adjuk át, de valójában a jutalmat a természettől kapják. A természet ajándéka egy visszatérő madár, egy új hajtás, a megtisztuló víz vagy egy úszóláp, amely egy olyan helyen kezd újra élni, ahol hat évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy valamit végleg elveszítettünk” – fogalmazott a miniszter. Köszönetet mondott a díjazottaknak, akik “megmutatják, a természetvédelemhez néha nagy tudás kell, néha nagy bátorság, de meglepően sokszor egyszerűen csak fel kell húzni a gumicsizmát”. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója azt mondta, a díjra olyan jelölteket kerestek, akik nemcsak beszélnek a természet védelméről, hanem cselekszenek is és képesek másokat is cselekvésre bírni. Éppen olyanokat, mint a gimnázium tanárai, Sete Krisztina és Czita Zoltán, akik felkarolták diákjaik kezdeményezését. Megmutatták, hogy a természetvédelem nem távoli, elvont dolog, hanem gyakran helyben kíván cselekvést.

Kovács Ágnes a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hisznek abban, hogy a WWF Magyarország szakmai támogatása és a pénzügyi források is fontosak a kezdeményezés fenntartásához és fejlesztéséhez. “Különösen inspiráló látni, hogy pedagógusok, diákok és szakemberek együttműködésével egy kis kezdeményezésből milyen fantasztikus projekt jöhet létre”, ami mások számára is példaértékű – fűzte hozzá az igazgató. A Természet Bajnokai díjat Vetier Márta, a WWF Magyarország igazgatója adta át.

Tovább olvasom