Zöldinfó
AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja
Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.
A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.
A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Jelentős lemaradásban a körforgásos gazdaság
A hulladékgazdálkodás teljes felülvizsgálatát szorgalmazzák.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – mondta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban az élő környezetért felelős miniszter. Kijelentette, fel kell számolni a múlt környezetvédelmi adósságát. Gajdos László leszögezte: Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: Magyarország lemaradása jelentős a körforgásos gazdaságban, és nem pusztán egy szerződés vagy intézmény szorul változtatásra, hanem minden, ami nem működik elég jól. Több hulladékudvarra, hatékonyabb hulladékkezelésre, korszerűbb technológiákra, hasznosítható anyagú termékekre van szükség, a lakossági szelektív gyűjtést pedig egyszerűsíteni kell – mondta a politikus.
Jó példaként említette a visszaváltási rendszert, de hiányolta a hatékony megoldást a papír-, a textil-, a műanyag- és főképp a biohulladék kezelésében. Magyarországon majdnem 900 hulladéklerakó bezárt, de még mindig több száz vár rekultivációra országszerte, nagy részük műszaki védelem híján veszélyes a talajra és a talajvízre – mondta, megjegyezve: 2024-ben a települési hulladék harmada hasznosult, 53 százaléka lerakókba került.
Az uniós cél 2035-re a 65 százalékos újrahasználati és újrafeldolgozási arány, eszerint legfeljebb a hulladék 10 százalékát lehet elhelyezni lerakókban – hangsúlyozta Gajdos László. Ezek az értékek a mostani működéssel nem teljesülhetnek, és a helyzet megoldásához az állam kevés, nélkülözhetetlen a fejlesztői és a vállalkozói szerepvállalás, mert a környezetvédelmi problémák jelentős része megoldásra váró mérnöki feladat, amit tudás és innováció oldhat meg – hívta fel a figyelmet.
Megoldást lehet vásárolni másoktól is, ám az országnak lehetőleg úgy kell közelítenie az uniós célokhoz, hogy a felzárkózás minél nagyobb mértékben támaszkodjon magyar fejlesztésű, nemzetközi szinten is hasznosítható technológiákra – jegyezte meg a miniszter. A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban péntekig látogatható az Environtech 2026 környezetipari szakkiállítás, amelyen 12 ország 80 kiállítója mutat be vízgazdálkodási, szennyvízkezelési, levegőtisztasági, energiahatékonysági, környezetvédelmi és újrahasznosítási megoldásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
