Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.

A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.

A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?

Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák