Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja

Idén ünnepli 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy 1973-ban alakult meg az első nemzeti park, a terület egyedülálló természeti, néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített. A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra-rezervátum, a ramsari egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé. Az UNESCO világörökség része az egész terület, amely magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot is.

A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot – az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park az egyik fontos elemévé vált Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek. A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi-mocsarak, valamint a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezenfelül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, valamint gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabad vezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.

A természeti és kulturális örökség megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikósbemutató tartotta fenn. A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállatfajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat – vadlovak, őstulkok – mutatja be. Az Öreg-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág szemléltetésében segít. Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park sok különleges programmal igyekszik megemlékezni a fél évszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségimédia-felületein érhető el – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

Három tonna szemetet hoztak fel horvát búvárok egy nap alatt a tengerfenékről

Több mint negyven búvár merült a víz alá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Több mint negyven búvár egy nap alatt három tonna szeméttől tisztította meg a hétvégén a dél-dalmáciai Krilo Jesenice településhez tartozó tengerparti szakaszt a tisztább Adriai-tengert elnevezésű akció keretében. A búvárokat a hulladék pontos meghatározásában egy fejlett érzékelőkkel és akár 50 méteres mélységig is használható víz alatti drónnal felszerelt hajó segítette. A Faust V névre keresztelt önvezető vízi jármű a legmodernebb 5G hálózatnak és a kifinomult megfigyelőrendszernek köszönhetően valós időben továbbítja a tengerfenék képeit.

Marin Lovric, a Rudjer Boskovic tudományos intézet előadója elmondta: a tengeralatti takarítási művelet során egy speciális felszíni mintavételi hálót, egy úgynevezett planktonhálót is használtak. A háló mikroszkopikus részecskéket von ki a tenger felszínéről, amelyek gyakran szabad szemmel nem láthatók, de szinte mindenhol megtalálhatók: a vízben, a tengeri élőlényekben, sőt még a homokban is – mutatott rá, megjegyezve, hogy a mikroműanyagok mintavételével egy konkrét környezetkutatási módszert mutattak be, és egyben felhívták a figyelmet az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatására. Teo Baucic, az Iglun nevű helyi búvárklub elnöke kiemelte: minden merülés alkalmával szembesül a horvát tenger alatti világ valódi állapotával.

Az olyan kampányokban való részvétel, mint a “Boldog tenger”, lehetőséget ad nekünk arra, hogy konkrét lépéseket tegyünk és hozzájáruljunk a tengeri élővilág védelméhez. Az innovatív technológiák alkalmazásával pedig gyorsabban és pontosabban tudjuk azonosítani és eltávolítani a hulladékot, miközben a gyerekeket és a fiatalokat a környezetvédelem fontosságára is oktatjuk – mondta.

Úgy vélte: az ilyen kampányok nem csupán a tengerfenék megtisztításáról szólnak, hanem fontos lépést jelentenek a tengerek hosszú távú megőrzése és a társadalmi környezettudatosság növelése felé.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák