Zöldinfó
AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban
Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.
A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.
A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.
Zöldinfó
Téli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
Megújult a RenoPont: személyre szabott javaslatokat ad a megújuló energiával kombinált lakásfelújításhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A téli fűtésszámlák újabb megugrása ismét megmutatta, hogy Magyarország épületállománya energiahatékonysági szempontból rossz állapotban van – írja az alternativenergia.hu. A magas rezsiköltségek mögött nem rendkívüli időjárási helyzet áll, hanem az, hogy magas az elavult, rosszul szigetelt épületek aránya, és sok a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a lakásfelújítás előtt állók érthető, megbízható és személyre szabott információkhoz jussanak. Ezt a célt szolgálja a megújult renopont.hu, ahol az eddigi tudásbázis mellett immár teljes körű útmutatók és könnyen használható, kérdésekre épülő segédletek (úgynevezett “varázslók”) segítik az eligazodást a megújuló energiák világában.
A fűtésszámlák mögött szerkezeti probléma áll
A hivatalos adatok szerint Magyarország végső energiafelhasználásának mintegy 42 százaléka az épületekhez kötődik. Az elmúlt évek fogyasztáscsökkenése elsősorban az enyhe teleknek és a takarékoskodásnak volt köszönhető, nem pedig az energiahatékony felújítások elterjedésének. Ezért amikor hidegebb tél érkezik, a rezsiköltségek ismét megugranak. Szakértői számítások szerint az épületállomány több mint 3 százalékát kellene évente mélyfelújítani, ami nagyjából 140 ezer lakást jelentene évente. Ez piaci alapon nem valósul meg, miközben a halogatás költsége folyamatosan nő: magasabb rezsi, rosszabb levegőminőség, és elmaradó klímacélok.
Nem általános tanács, hanem konkrét helyzetekre szabott javaslatok
A megújult RenoPont egyik legfontosabb újdonsága, hogy a felhasználók egy gyors, végigkattintható kérdéssor után nem általános ajánlásokat, hanem a saját otthonuk adottságaira szabott tanácsot kapnak. Egy tipikus példa: egy családi házban élő tulajdonos szeretné csökkenteni a rezsijét, de megtartaná a meglévő kazánt vagy kályhát, az ingatlan zöldövezetben van, kevés a szabad hely a telken, és minél kisebb átalakítást szeretne. A RenoPont ilyen esetben nem teljes rendszercserét javasol, hanem hibrid megoldásokat mutat be: például egy levegő–víz hőszivattyút a meglévő radiátoros rendszer mellé, vagy egy levegő–levegő hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát), amely helyiségenként segít csökkenteni a gáz- vagy fatüzelésű fűtés használatát. Az oldal mindkét megoldásnál világosan bemutatja az előnyöket, a korlátokat és azokat a szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, mielőtt bárki döntést hozna. Csak ezt követően érhető el az általános tudásanyag és a részletes műszaki háttér.
Megújuló energia: nem létezik univerzális recept, de mindenki számára van megoldás
A RenoPont új megközelítése abból indul ki, hogy nem minden megújuló technológia alkalmas minden épülethez. A hőszivattyú, a napelem vagy a napkollektor lehet jó megoldás – de csak akkor, ha az adott ingatlan adottságaihoz, a lakók élethelyzetéhez és a család pénztárcájához illeszkedik. Az oldalon elérhető útmutatók ezért külön kezelik a családi házas és társasházi helyzeteket, a kis és nagy átalakítással járó megoldásokat, valamint azt is, hogy mikor érdemes egy meglévő fűtési rendszert megtartani és mikor indokolt a csere.
Online tudás és személyes tanácsadás egy rendszerben
Az online tájékozódás után az érdeklődők RenoPont tanácsadói irodákban vagy online konzultáció keretében is személyre szabott segítséget kaphatnak. A tanácsadási folyamat a döntés-előkészítéstől egészen a megvalósításig kíséri végig a felújítást, így elkerülhetők a rossz döntések és a felesleges kiadások. A megújult RenoPont célja, hogy a bizonytalanság helyett kapaszkodót, a találgatás helyett valódi választási lehetőségeket kínáljon azoknak, akik belevágnának a felújításba – akár energiahatékonyságról, akár megújuló energiáról van szó.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
