Zöldinfó
AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban
Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.
A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.
A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.
Zöldinfó
Regionális összefogás indult az illegális hulladéklerakás ellen
Öt település fogott össze az illegális hulladéklerakás ellen.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Együttműködési megállapodást írt alá Gyálon öt település vezetője annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel az illegális hulladéklerakás visszaszorítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Gyál, Soroksár, Felsőpakony, Vecsés és Alsónémedi polgármesterei látták el kézjegyükkel. Együttműködési megállapodást írt alá Gyálon öt település vezetője annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel az illegális hulladéklerakás visszaszorítása érdekében. A megállapodást Gyál, Soroksár, Felsőpakony, Vecsés és Alsónémedi polgármesterei látták el kézjegyükkel. A kezdeményezés célja, hogy a térség települései összehangoltan lépjenek fel az illegális hulladéklerakás ellen, és egymással együttműködve hatékonyabban kezeljék a problémát. A felek egyetértettek abban, hogy az illegális hulladéklerakás nem áll meg a települések határainál, ezért a jelenség visszaszorítása csak közös fellépéssel lehet eredményes.
Az együttműködés keretében a települések vállalták, hogy rendszeresen megosztják egymással az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos információkat és tapasztalatokat, segítik egymás munkáját a lerakók felderítésében és felszámolásában, valamint összehangolják kommunikációs és szemléletformáló tevékenységüket. A megállapodás részeként a felek kiemelt figyelmet fordítanak a lakosság tájékoztatására, a megelőzés erősítésére, valamint arra, hogy a jövőben közös kezdeményezésekkel és akciókkal hívják fel a figyelmet a környezet védelmének fontosságára. A polgármesterek hangsúlyozták: az együttműködés célja, hogy a térség települései tisztább, rendezettebb környezetet biztosítsanak az itt élők számára, és hatékonyabban lépjenek fel az illegális hulladéklerakás ellen.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
