Zöldinfó
AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban
Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.
A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.
A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.
Zöldinfó
Fenntarthatósági projekteket támogat a Föld bajnokai oktatási program
Idén is 25 millió forinttal támogatja az E.ON Föld bajnokai pályázata a legjobb intézményi zöldprojekteket, a felhívásra április 11-ig lehet jelentkezni.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Negyedik alkalommal hirdeti meg az energiavállalat a Föld bajnokai című óvodai és iskolai fenntarthatósági programját, amelynek célja, hogy az oktatási intézmények közösségei, gyerekek, pedagógusok és szülők együtt, kézzelfogható változásokat indítsanak el saját környezetükben – áll az alternativenergia.hu közleményében. A felhívásra az évek során 1200 pályamű érkezett, és 42 intézmény részesült összesen 75 millió forint támogatásban. Idén legalább 10 óvoda és iskola csatlakozhat a nyertesek táborához, amelyekről öttagú szakmai zsűri dönt, egy győztesről pedig idén is a közönség szavazhat. A szakmai zsűri elnöke Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, aki mellett olyan fenntarthatósági szakértők döntenek a pályázatokról, mint Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő.
A zsűri a korábbiakhoz hasonlóan kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, valamint a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény. A korábbi nyertes ötletek közt Szekszárdon egy lakótelepet tettek a gyerekek virágültetéssel és rovarhotelekkel beporzóbarátabb hellyé, Bajnán szabadtéri tanterem született, de épült mezítlábas ösvény és szenzoros kert is. Budapesten komposztfűtéses melegház bizonyítja, hogy a hulladékból lehet erőforrás, egy budaörsi gimnáziumban pedig közösségi kemencével és közös kenyérsütéssel igyekeznek összekovácsolni immár a gimnazistákat.
Visegrádon a programnak köszönhetően monitorozó állomás épül a védett denevérek megóvására, Vácon az ország első intézményi szivacskertje segíti a csapadékvíz helyben tartását, Decsen ovis tyúkfarm és mintagazdaság indult, Kunpeszéren pedig a település lakosságszámával megegyező facsemetéből ültetnek klímabarát erdőt.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
