Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

Létrehozva:

|

A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.

A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.

Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Advertisement

Zöldinfó

„Otthonunk a természet”: országos természetvédelmi szemléletformáló projekt indul

Három civil szervezet összefogásával országos természetvédelmi szemléletformáló program indul, amely a lakosság, az oktatási intézmények és a települések számára mutat be madár- és természetbarát megoldásokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Három jól ismert civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet az „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amelynek célja a természet iránti felelős gondolkodás és a mindennapokban is alkalmazható, madár- és természetbarát megoldások megismertetése – írja az alternativenergia.hu. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, 700 millió forint Európai Uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével 2026 és 2028 között. A fejlesztés a KEHOP Plusz–3.2.1 Természetvédelmi szemléletformálás című felhívás keretében, KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00044 azonosító számon valósul meg. A projekt megvalósítója a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezette konzorcium, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is részt vesz.

A tervezett tevékenységek között szerepel a hatékonyabb természetvédelmi kommunikáció érdekében végzett országos attitűdvizsgálat, a biodiverzitás-barát kerttervező program, környezeti nevelési programok, e-learning és jelenléti képzési programok és a biodiverzitás-barát település hálózat fejlesztése is. A tevékenységek mindegyike más és más célcsoportokat céloz meg – a laikus lakosságtól a pedagógusokon és gazdálkodókon át az önkormányzatokra és vállalatokra is gondolva, annak érdekében, hogy a természet iránti felelős gondolkodás minden érintett csoportnál erősödjön, és a tudás konkrét cselekvésekben is hasznosuljon.

A fejlesztés országos szinten valósul meg, és szorosan kapcsolódik a kedvezményezettek oktatási és szemléletformáló tevékenységeihez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák