Zöldinfó
AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban
Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.
A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.
A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.
Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.
Zöldinfó
Csendes segítők a mezőkön: baglyok tízmilliós nagyságrendben irtják a kártevőket
Közel húszezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos lakossági felmérésének összesítése szerint közel húszezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel. A szervezet január végén a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok felméréséhez – ismertette az alternativenergia.hu. Az adatok alapján az akció ismét sikeres volt: a számlálás idején az ország legalább 592 településén, 1386 helyszínen 19 503 erdei fülesbagoly telelt – írták. A szakemberek tájékoztatása szerint a felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, továbbá a nemzeti parki igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, civil szervezetek, valamint oktatási intézmények is részt vettek. Legalább 415 felmérő közreműködésével Magyarország valamennyi megyéjéből és a fővárosból is érkeztek adatok.
A több éve ismétlődő felmérések bővülő adatsorai számos következtetés levonását teszik lehetővé. Az idei eredmények alapján különösen jelentős a baglyok mezőgazdaságban betöltött szerepe: egy erdei fülesbagoly naponta átlagosan legalább 2,5 kisrágcsálót fogyaszt. A mintegy 150 napos telelési időszak alatt a most megfigyelt állomány így legalább 7 313 625 mezőgazdasági károkat okozó rágcsálót pusztíthat el. Ez a mennyiség mintegy 183 tonna össztömegű mezei pocok méretű zsákmányállatnak felel meg. Mindez jelentős segítséget jelent a gazdálkodóknak, mivel a baglyok természetes módon, vegyszerek használata nélkül csökkentik a kártevők számát – hívták fel a figyelmet a sajtóanyagban. Az MME hangsúlyozta: az felmérés eredményei is alátámasztják a baglyok védelmének és költésük támogatásának fontosságát.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
