Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

Létrehozva:

|

A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.

A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.

Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Advertisement

Zöld Energia

Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?

A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.

A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.

A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.

Advertisement

A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.

Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.

Advertisement

A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák