Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

Létrehozva:

|

A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.

A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.

Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Advertisement

Zöldinfó

Nagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón

Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója európai uniós támogatással, a hárommilliárd forintos beruházás 2028 tavaszára készül el – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a beruházás célja, hogy visszaállítsák a Nagyér-csatorna és az Ardicsi mellékág vízszállító képességét. A két csatorna Makó természetes vízgyűjtője és csapadékvízelvezető-hálózatának fontos eleme. A két évig tartó munkálatok eredményeként a csatorna alkalmassá válik a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló eső miatt összegyűlő víz elvezetésére a magas talajvízállású, belvíz által veszélyeztetett lakott területekről. Ahol a lakóingatlanok közelsége, a szemétlerakás, a gyors feliszapolódás szükségessé teszi, átalakítják a csatornamedret részben burkolt, részben zárt vezetésűre. Kicserélik a vízszállító képességet korlátozó átereszeket, a földmedrű szakaszokon, több mint 4,5 kilométeren kotrással állítják helyre az eredeti fenékszintet.

A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék befogadására tározót alakítanak ki a Nagyér-csatorna tehermentesítésére, ezáltal védve a lakott területeket a csapadékvíz okozta vízkároktól. A tározóhoz kapcsolódik a Nagyér-csatornából a többletvizet elvezető átemelő, nyomóvezeték és egy tolózár. A tározó ellentétes oldalán túlfolyót alakítanak ki, amely átemelőn és nyomóvezetéken keresztül szállítja a vizet a Maroshoz közvetlenül csatlakozó befogadó csatornába. A fejlesztés részeként kitisztítják a Maros előtti befogadó csatornát, illetve a nyomócső-bevezetés burkolását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák