Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

Létrehozva:

|

A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.

A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.

Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Advertisement

Zöldinfó

Tudomány és természetfotózás találkozik az akadémia jubileumi eseményein

Megkezdődött a biológiai tudományok osztályának ünnepi hónapja az MTA-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat részeként megnyílt a Biológiai Tudományok Osztályának ünnepi hónapja – írja az alternativenergia.hu. Az április végéig tartó rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, valamint a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket. Az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztályának rendezvénysorozata a biológiai kutatás sokszínűségét és nemzetközi beágyazottságát mutatja be változatos tudományos és ismeretterjesztő programokon keresztül. A rendezvények központi helyszíne az MTA Székháza – tájékoztatta az MTA az MTI-t.

Közleményük szerint a szerdai nyitórendezvényen tartott tudományos konferencián neves hazai és külföldi szaktekintélyek adtak elő. Sabeeha Merchant, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora az algák fotoszintetikus anyagcseréjéről, Buzsáki György agykutató, biológus (New York-i Egyetem) az emléknyomok rögzüléséről, Kondorosi Éva (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) pedig a növénytudomány fenntarthatósági szerepéről tartott referátumot. Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem professzora az mRNS-vakcinák legújabb fejlesztéseit ismertette, míg a tanácskozást Szathmáry Eörs evolúcióbiológus (Eötvös Loránd Tudományegyetem; HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet) előadása zárta.

A szakmai programot követően adták át a “Natura Mirabilis” természetfotó-pályázat elismeréseit. A naturArt szakmai támogatásával megvalósult pályázat fődíját Palcsek István Egyenletes eloszlás című alkotása nyerte el. A díjnyertes képekből összeállított tárlat június végéig tekinthető meg az MTA székházának aulájában és harmadik emeletén. Az ünnepi hónap során április végéig számos további szimpóziumot rendeznek, többek között a neurobiológia, a jövőkutatás, az őssejt- és tumorsejtkutatás, a mesterséges intelligencia és az immunológia témakörében. Április 29-én Szentágothai János korábbi akadémiai elnök tiszteletére rendeznek emlékülést, a hónapot pedig a Kondorosi Ádám emlékére szervezett nemzetközi szimpózium zárja április 30-án.

Advertisement

A programok látogatása előzetes regisztrációhoz kötött. További információ az áprilisi programokról az MTA honlapján olvasható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák