Zöldinfó
AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten
Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel.
Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.
Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták.
A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.
Zöldinfó
Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.
A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.
Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.
A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.
Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
