Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten

Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.

Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták. 

A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordalacsony vízállás okozott gondot Budapesten: be kellett avatkozni a Lágymányosi-öbölben

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Kelenföldi erőmű vízellátását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Veolia Csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőművének vízellátását, a válsághelyzet megelőzésére 20 millió forintot fordítottak – közölte az alternativenergia.hu. Felidézték: az erőmű szakemberei rekordgyorsasággal, 2 nap alatt előkészítették és augusztus első hetében a Lágymányosi-öböl 50 méteres partszakaszán kotrással, 50-100 centiméterrel mélyítették a medret, a megfelelő technológia mellett, jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kitermelt 300-400 köbméternyi hordalékot a partélen terítették szét a tájékoztatás szerint. Az erőmű több mint 110 éves történetében még nem volt arra példa, hogy az üzemvitel biztonsága és az öböl élővilágának megtartása érdekében kotrást kelljen alkalmazni.

A Kelenföldi Erőmű a villamosáram-termeléshez szükséges vizet a Lágymányosi-öbölből kapja, berendezéseinek biztonságos és zavartalan működéséhez elengedhetetlen a folyamatos hűtő-és nyersvíz utánpótlása, ennek hiányában súlyos üzemzavarok léphetnének fel, ami a termelést is veszélyeztetheti. Kettős kihívást kellett az erőmű szakembereinek rövid idő alatt megoldaniuk: egyrészt a Duna rekordalacsony vízszintje miatt kialakuló üzembiztonsági vészhelyzetet elhárítani, másrészt biztosítani a folyamatos villamosenergiatermelést, hiszen az extrém kánikula miatt az országos energiaigény is megugrott – írták.

Az erőmű Budapest legrégebbi városi erőműve. Nyáron közel 41 ezer lakás és 1800 közület számára biztosít használati melegvizet, télen pedig a távfűtésért is felel. A nyári időszakban a lakossági melegvíz-ellátás teljesen zavartalan maradt, és a munkavégzés idején arra is figyeltek, hogy a munka zaja ne zavarja a környéken élőket és dolgozókat.

Advertisement

Közölték, hogy az üzemi vészhelyzet megelőzése az energiatermelés mellett az élővilág túlélését is támogatta, mert a vízkivétel folyamatos áramlást biztosít, így mesterségesen cseréli és oxigénnel dúsítja az álló vizet, ami segít megóvni és fenntartani az öböl élővilágát.

A Veolia Magyarország a magyarországi energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 ezer távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák