Zöldinfó

AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten

Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-04

Szerző:

Vanessza

Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.

Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták.

A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.

Zöldinfó

Nincs ok az aggodalomra: továbbra is tiszta a horvát tenger

Szakértők szerint nem romlott érdemben a horvát tengervíz minősége.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Horvátország jelentősen visszaesett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fürdővízminőségi rangsorában, szakértők szerint azonban a helyezés romlása nem jelenti azt, hogy a horvát tengervíz minősége érdemben romlott volna – írja az alternativenergia.hu. Az idei jelentés szerint a horvátországi fürdővizek 86,2 százaléka kapott kiváló minősítést, miközben ez az arány az elmúlt években rendszerint meghaladta a 95 százalékot. Horvátország így a korábbi ötödik helyről a tizenkettedikre csúszott vissza az európai rangsorban, bár továbbra is az uniós átlag fölött teljesít. Horvát szakértők szerint a visszaesést részben az magyarázza, hogy az összesítés nem kizárólag a tengerparti strandok adatait tartalmazza, hanem az édesvízi fürdőhelyekét is. A két kategória között jelentős a különbség: Horvátország a tengerparti fürdővizek alapján a tizennegyedik, az édesvízi fürdőhelyek alapján viszont csak a huszonkettedik helyen áll a vizsgált országok között.

A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet (IOR) szakértői szerint a horvátországi tengervíz nagy arányban továbbra is kiváló minőségű, ezért a fürdőzőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengébb összesített helyezés szerintük elsősorban a számítási módszertanból következik. A fürdési idény kezdetével a teljes horvát partvidéken rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végeznek. Zára (Zadar) megyében például 192 strandnál vesznek mintát kéthetente. A mintavétel szigorú előírások alapján történik, figyelembe véve a strand típusát, a parttól mért távolságot és a mintavétel mélységét.

A laboratóriumi vizsgálatokban elsősorban a szennyvíz-szennyezésre utaló mikrobiológiai mutatókat, köztük az Escherichia coli és az enterococcus baktériumok jelenlétét ellenőrzik. A mintavételkor mérik a tenger hőmérsékletét és sótartalmát, valamint rögzítik az időjárási körülményeket és a víz látható állapotát is. Európai összesítésben a fürdőhelyek mintegy 85 százaléka felelt meg a legszigorúbb, kiváló kategória követelményeinek, 96 százalékuk pedig legalább a minimális minőségi előírásokat teljesítette. A rangsort Ciprus vezeti, ahol valamennyi vizsgált fürdővíz kiváló minősítést kapott, az utolsó helyen pedig Albánia áll.

Tovább olvasom