Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten

Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.

Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták. 

A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.

Advertisement

Zöldinfó

A megújuló energia lehet a kulcs az európai szigetek jövőjéhez

Az EU javítana az európai szigeteken és a tengerpart mentén élők életkörülményein és gazdasági lehetőségein.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az uniós szigeteken, valamint a tagországok tengerpartjai mentén élők támogatására a gazdaságra, az összekapcsoltságra, az energiaellátásra, a környezetvédelemre, a demográfiára és a biztonság szavatolására vonatkozóan azzal a céllal, hogy “az e területek és az ott élők előtt álló kihívásokat lehetőségekké és tartós előnyökké alakítsa”. A brüsszeli közleményben a stratégia fontosságát hangsúlyozva az Európai Bizottság mindenekelőtt közölte: az EU-ban 17 millió ember él 16 tagállam több mint 4000 szigetén, emellett 95 millióan vannak olyanok, akik az EU 22 tagállamának összesen 70 ezer kilométert kitevő partvonala mentén, illetve tengerparti területein élnek – írja az alternativenergia.hu.

Kiemelték: az EU legtöbb szigete ugyanazon kihívásokkal néz szembe, amelyek hatással vannak gazdasági fenntarthatóságukra és lakosainak életminőségére. Ilyen a földrajzi elszigeteltség, a korlátozott összeköttetés, a magas szállítási költségek és a hosszas utazási idők, a kis és széttagolt piacok, a turizmustól, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függés, az éghajlatváltozásnak való kitettség, a demográfiai hanyatlás, a vízhiány, az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az elszigeteltség egyéb többletköltségei.

Az európai part menti közösségekre jelentős hatással van a biodiverzitás csökkenése és a tengeri szennyezés, melyek hatással vannak ellenálló képességükre és gazdasági növekedésükre. Gyakran kihívást jelent a megfizethető lakhatás, a gazdasági tevékenység szezonalitása és a korlátozott munkalehetőségek, ami a fiatalok elvándorlásához és gazdasági instabilitáshoz vezet. Felismerve ezeket az összefonódó kihívásokat az EU stratégiája a gazdasági lehetőségek kiaknázására, az életminőség javítására és az ellenállóképesség erősítésére összpontosít. Célja a gazdaságfejlesztés, az összekapcsoltság, a versenyképesség és innováció.

Advertisement

A vállalkozói szellem, a diverzifikált helyi gazdaságok, a fenntartható turizmus és a digitalizáció fellendítése, miközben a szigetek és partmenti területek gazdasági tevékenységét és életét korlátozó hiányosságokat kezeli. Hangsúlyt helyez az energiabiztonságra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Célja a dekarbonizáció felgyorsítása, a megújuló energia alkalmazásának elterjesztése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása és a biológiai sokféleség védelme. A demográfiai mutatók javítása érdekében a stratégia célja a közszolgáltatások, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és a társadalmi befogadás megerősítése az elnéptelenedés visszafordítása és a fiatalok megtartása.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák