Zöldinfó

AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten

Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-04

Szerző:

Vanessza

Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.

Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták.

A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.

Zöldinfó

A hőség és a légkondik rekordterhelést hoztak a horvát hálózaton

Rekordot döntött az augusztusi áramfogyasztás Horvátországban.

Létrehozva:

52 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordot döntött augusztusban a villamosenergia-fogyasztás Horvátországban, ahol a nyári csúcsterhelés már meghaladta a télit az utóbbi években, elsősorban a turizmus, a melegebb nyarak és a légkondicionáló berendezések egyre szélesebb körű használata miatt – közölte a Horvát Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító vállalat (HOPS). Augusztusban rekordnak számító 3400,5 megawattórás (MWh) óránkénti terhelést mértek – írja az alternativenergia.hu. Összehasonlításképpen: 2025 telén 3264,2 MWh volt a csúcsérték, míg a nyári maximum 2024-ben 3362,8, 2025-ben pedig 3150,1 MWh-t tett ki. A HOPS szerint az utóbbi években egyértelmű változás figyelhető meg: míg korábban télen volt a legnagyobb az áramigény, a melegebb nyarak és telek, a turisztikai térségek növekvő fogyasztása, valamint a légkondicionálók terjedése miatt egyre inkább nyáron terhelődik meg a rendszer.

Az év első hét hónapjában már harmadik egymást követő évben emelkedett az áramfogyasztás. Január és július között 10,632 millió MWh villamos energiát használtak fel, egy százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában és 1,9 százalékkal többet, mint 2024-ben. Különösen januárban nőtt jelentősen a fogyasztás: 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 10,5 százalékkal a 2024 januárjában mért értéket.

A rendszerirányító szerint a hőhullámok egyértelműen növelik az áramigényt, hatásuk azonban függ egyebek mellett időtartamuktól, a páratartalomtól, a széltől, attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esnek-e, valamint az ünnepnapoktól és akár a nagyobb sporteseményektől is. A nyári fogyasztás növekedésében jelentős szerepe van a légkondicionáló berendezések terjedésének, pontos hatásukat azonban nem lehet meghatározni, mert nincs átfogó adat arról, hány légkondicionáló működik az országban. A turizmus ugyancsak jelentősen megterheli a hálózatot: egyes térségekben a nyári villamosenergia-fogyasztás akár az ötszöröse is lehet a télinek.

A horvát állami áramszolgáltató (HEP) adatai szerint a hálózat terhelése általában este nyolc és tíz óra között a legnagyobb. Napközben a naperőművek termelése mérsékli a hálózati igényt, estére azonban ez a forrás kiesik. Horvátországban az elmúlt években gyorsan nőtt a megújuló energiaforrások szerepe. Az ország mintegy 6300 megawatt beépített villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezik, mintegy 2000 megawattal többel, mint néhány évvel korábban. A megújuló energiaforrások 2025-ben a hazai áramtermelés 74,1 százalékát adták.

A naperőművek beépített kapacitása tavaly elérte az 1500 megawattot, és ezzel első alkalommal meghaladta a szélerőművekét. A napenergia-termelés a 2015-ös 53 ezer MWh-ról 2025-re 1,045 millió MWh-ra nőtt. A HEP elosztóhálózatára 2026 februárjáig mintegy 44 ezer naperőművet csatlakoztattak. A megújuló energiaforrások gyors terjedése ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a villamosenergia-hálózat számára. A termelőkapacitások fejlesztése mintegy háromszor gyorsabb ütemben halad, mint az átviteli és elosztóhálózat bővítése.

A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) arra számít, hogy az ország villamosenergia-igénye a következő években tovább növekszik a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítása, valamint a digitalizáció, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése miatt. A kamara szerint ezért Horvátországnak a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett a hálózat bővítésére és korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére is szüksége lesz.

Tovább olvasom