Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Argentína egyetlen jegesmedvéjéért kampányol Cher

Létrehozva:

|

Az Argentína területén élő egyetlen jegesmedve életkörülményeinek javítása érdekében emelt szót az ország elnökénél Cher amerikai énekesnő.

„Nem sírsz érte, Argentína? Nem hullajt könnyeket Cristina Fernández de Kirchner elnök Arturo, a jegesmedve szenvedései miatt? Ha az állat elpusztul, vér fog tapadni az Ön kezéhez” – írta az argentin elnöknek az Oscar-díjas művésznő egy Twitter-üzenetben.

Az elnöknőhöz intézett felhívással Cher csatlakozott állatvédő szervezetekhez, amelyek a múlt év vége óta követelik, hogy az élemedett korú, 28 éves jegesmedvét az argentínai Mendoza állatkertjéből költöztessék a hűvösebb éghajlatú Kanadába.

Arturónak, Argentína egyetlen jegesmedvéjének a kálváriájára december végén figyelt fel a közvélemény, amikor egy hőhullám következtében életveszélybe került.
A Kanadába költöztetés lehetőségét szakemberek elvetették, mondván, hogy egy ilyen idős állat már nehezen viselne el egy ilyen nagy utazást és környezetváltozást; szerintük elég lenne javítani az állatvédők által nyomorúságosnak mondott életfeltételein Mendozában.

Advertisement

Egy szakértői bizottság alapos vizsgálattal azt is megállapította, hogy a korával járó egészségi problémákon túl Arturónak nincs semmi különösebb baja. A jegesmedvék átlagosan 25-30 évig élnek.

Cher felszólította követőit a Twitteren, hogy terjesszék a mendozai jegesmedve „kínzásának” hírét, és más hírességeket is a medvementő kampányhoz való csatlakozásra buzdított.

Advertisement

Buenos Aires-iekben még élénken él az emléke annak, hogy három éve karácsonykor meghalt egy másik jegesmedve, Winner, feltételezések szerint a rossz környezeti feltételek és petárdák robaja miatt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nemzetközi összefogással védik a farkasokat, medvéket és hiúzokat

Lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét szolgáló nemzetközi projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét célzó Interreg LECA projekt, amelyben hat ország tizenegy szervezete, köztük a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vett részt – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a 2023 áprilisában indult, hároméves program elsődleges célja a Kárpát-régió nagyragadozóinak, így a szürke farkas, az eurázsiai hiúz és a barna medve állományának védelme, valamint a határokon átnyúló természetvédelmi együttműködés megerősítése volt. A projekt keretében Magyarországon a kutatók az Északi-középhegység területén száz vadkamerával végeztek folyamatos megfigyelést. A mintegy kétmillió órányi felvétel alapvető információkkal szolgál a hazai nagyragadozókról és prédafajaikról. A közleményben idézik Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki elmondta: a hazai kamerák összesen 587 alkalommal rögzítettek valamilyen nagyragadozót, döntő többségben farkast. Medvéről 23 felvétel készült, viszont hiúzt nem észleltek a vizsgált magyar területeken. Kitért arra is, hogy a projekt ideje alatt hat farkas ember által elpusztított teteme került elő, további két állat elpusztulásának körülményeit pedig jelenleg is vizsgálják a szakemberek.

A projekt során gyűjtött adatok alapján Magyarországon a haszonállatokban okozott károk továbbra is ritkák. Az érintett gazdálkodók azonban a megelőző eszközökkel szemben gyakran bizalmatlanok, és nem rendelkeznek a kiépítésükhöz szükséges forrásokkal sem – írták. Az adatok alapján az ember-nagyragadozó konfliktusok Magyarországon is jelen vannak, amit egyrészt az illegális elejtések jeleznek, másrészt az, hogy az északi országrészben jelenleg is számos olyan terület akad, amely ugyan alkalmas lenne a nagyragadozók számára, mégis betöltetlen. A projekt keretében Észak-Magyarországon kiemelt figyelmet fordítottak az ember és a vadvilág közötti konfliktusok kezelésére. A gazdák ragadozóbiztos villanypásztor-rendszereket kaptak, amelyek összesen több mint 800 haszonállat védelméhez járulnak hozzá. Emellett egy állattartó két kuvasszal egészíthette ki nyája védelmét.

Hangsúlyozták: a nagyragadozók hosszú távú fennmaradásának biztosítása a Kárpátokban az egész térségre kiterjedő összefogást igényel. Bár ezen fajok jogi védelem alatt állnak, az orvvadászat, az élőhelyek feldarabolódása, a közúti gázolások, az intenzív földhasználat, valamint az ember és a vadvilág közötti konfliktusok továbbra is komoly veszélyt jelentenek. A szakemberek rámutattak, hogy a megfigyelési módszerek országonkénti eltérése nehezíti az adatok összehasonlítását. A projekt középpontjában ezért a konfliktusmegelőzés és a védett fajok elleni bűncselekmények visszaszorítása mellett az egységes monitoringmódszerek kidolgozása állt. Magyarországról a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes jogú partnerként, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) pedig társult partnerként vett részt a projektben.

Advertisement

“A nagyragadozók nem ismernek határokat, hatékony védelmük érdekében az érintett államok és a különféle szereplők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra van szükség” – emelte ki a közleményben Sütő Dávid. A projekt teljes, hat országot érintő területén összesen több mint 560 kameracsapdát helyeztek ki 37 ezer négyzetkilométernyi területen. A kutatók 108 állatot azonosítottak egyedileg, közülük 27-re telemetriás nyakörvet helyeztek fel, ami értékes adatokat szolgáltatott mozgásukról, territóriumaikról és viselkedésükről. A vadkamera-felvételekből készült válogatás megtekinthető a WWF Magyarország YouTube-csatornáján.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák