Zöldinfó
Argentína egyetlen jegesmedvéjéért kampányol Cher
Az Argentína területén élő egyetlen jegesmedve életkörülményeinek javítása érdekében emelt szót az ország elnökénél Cher amerikai énekesnő.
„Nem sírsz érte, Argentína? Nem hullajt könnyeket Cristina Fernández de Kirchner elnök Arturo, a jegesmedve szenvedései miatt? Ha az állat elpusztul, vér fog tapadni az Ön kezéhez” – írta az argentin elnöknek az Oscar-díjas művésznő egy Twitter-üzenetben.
Az elnöknőhöz intézett felhívással Cher csatlakozott állatvédő szervezetekhez, amelyek a múlt év vége óta követelik, hogy az élemedett korú, 28 éves jegesmedvét az argentínai Mendoza állatkertjéből költöztessék a hűvösebb éghajlatú Kanadába.
Arturónak, Argentína egyetlen jegesmedvéjének a kálváriájára december végén figyelt fel a közvélemény, amikor egy hőhullám következtében életveszélybe került.
A Kanadába költöztetés lehetőségét szakemberek elvetették, mondván, hogy egy ilyen idős állat már nehezen viselne el egy ilyen nagy utazást és környezetváltozást; szerintük elég lenne javítani az állatvédők által nyomorúságosnak mondott életfeltételein Mendozában.
Egy szakértői bizottság alapos vizsgálattal azt is megállapította, hogy a korával járó egészségi problémákon túl Arturónak nincs semmi különösebb baja. A jegesmedvék átlagosan 25-30 évig élnek.
Cher felszólította követőit a Twitteren, hogy terjesszék a mendozai jegesmedve „kínzásának” hírét, és más hírességeket is a medvementő kampányhoz való csatlakozásra buzdított.
Buenos Aires-iekben még élénken él az emléke annak, hogy három éve karácsonykor meghalt egy másik jegesmedve, Winner, feltételezések szerint a rossz környezeti feltételek és petárdák robaja miatt.
Zöldinfó
Hosszabb tűzszezon jöhet: egyre nagyobb veszélyben vannak a magyar erdők
Segíthet a korszerű erdőkezelés a tüzek megfékezésében a Nébih erdészeti főfelügyelője szerint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A korszerű erdőkezelési megoldások sokat segíthetnek a tüzek megfékezésében, de továbbra is a lakossági tudatosság és odafigyelés a legfontosabb – mondta az MTI-nek a Nébih erdészeti főfelügyelője. Nagy Dániel szerint a szárazság miatt a belföldi erdőkben egyre nagyobb a tűzkockázat és hosszabb a tűzszezon – írja az alternativenergia.hu. Ma már február végén is kialakulhatnak erdő- és vegetációtüzek, amelyek nem csupán a mediterrán térség problémái, ugyanis hasonló mértékű a Kárpát-medence veszélyeztetettsége is. A rendkívüli aszály és a csapadékhiány miatt az erdők, cserjések és a gyepterületek is kiszáradtak, sok fa már augusztusban lehullatta a lombját, a felgyülemlett éghető anyag pedig kedvez a gyorsan terjedő, intenzív erdő- és vegetációtüzek kialakulásának. Nagyon megnőtt a településkörnyéki területek, nyaralóövezetek tűzkockázata, itt is nagy mennyiségű elszáradt gyep és fás biomassza keletkezett – közölte.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a tüzek nem maguktól keletkeznek, hanem emberek okozzák, amikor cigarettacsikket dobnak el, tábortüzet gyújtanak vagy nem karbantartott munkagépet használnak. A közös odafigyelés azonnal segíthet abban, hogy kevesebb tűz keletkezzen. Ezek terjedését tűzpásztákkal lehet lassítani, segítve a tűzoltást, de az egyre intenzívebb, sokszor koronában terjedő erdőtüzek megfékezéséhez már nem elegendőek a 2-3 méter széles, korábban kialakított biomassza mentes sávok – tette hozzá.
A szakértő hosszabb távon az erdőszerkezet-átalakításban, az átgondolt tájhasználatban látja a megoldást. Magyarországon többek között a Pilisben, a Balaton-felvidéken és az Alföldön találni olyan területeket, ahol őshonos fajokból álló sávok segítik az erdőtüzek megfékezését. A lombos erdők tűzkockázata alacsonyabb, mint a fenyveseké, emellett érdemes figyelembe venni azt is, hogy a kevésbé zárt erdőkben lassabban terjednek a lángok.
Nagy Dániel szerint az erdőátalakítási tevékenységeket meg kell jeleníteni a támogatási rendszerben is, mert az jelenleg csak a hagyományos tűzpászta-kialakításokhoz járul hozzá, és a források nem álltak folyamatosan rendelkezésre. A védekezésben ezen felül segíthetnek az erdőkbe telepíthető víznyerőhelyek, víztartályok, a megelőzésben pedig a kockázati besorolás, a korai észlelési és tűzgyújtási tilalomrendszer, ami azért is fontos, mert az erdőtüzek 99 százalékát okozza emberi tevékenység. Aki a szabályokat nem tartja be, gondoljon arra, hogy odafigyelni másodpercek kérdése csupán, a tűzoltás viszont eltarthat napokig, a környezet helyreállítása pedig 100 évig is – hangsúlyozta.
A főfelügyelő a tapasztalatok alapján úgy látja, hogy az erdőmozaikosság jelentős mértékben segíti az oltást, és sokszor sikerül megfogni a tüzet ott, ahol más szerkezetű, átalakított tudatos erdőkezeléssel érintett erdőhöz ér. Nagyon fontos, hogy a lángok ne érjék el a magasabb kockázatú állományokat, és ne hatalmasodjanak el, mert 50-100 hektáros erdőtüzeket már nagyon nehéz megállítani – hangsúlyozta. Sajnos a vegetációtüzek már belföldön is vezettek halálesetekhez. Kiterjedésük elérte a 12 ezer hektárt, és az, hogy ez nem lett nagyobb, a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhető, amit az erdészeti, természetvédelmi szakemberek és a gazdálkodók is próbálnak minden eszközzel segíteni – fogalmazott.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés