Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Argentína egyetlen jegesmedvéjéért kampányol Cher

Létrehozva:

|

Az Argentína területén élő egyetlen jegesmedve életkörülményeinek javítása érdekében emelt szót az ország elnökénél Cher amerikai énekesnő.

„Nem sírsz érte, Argentína? Nem hullajt könnyeket Cristina Fernández de Kirchner elnök Arturo, a jegesmedve szenvedései miatt? Ha az állat elpusztul, vér fog tapadni az Ön kezéhez” – írta az argentin elnöknek az Oscar-díjas művésznő egy Twitter-üzenetben.

Az elnöknőhöz intézett felhívással Cher csatlakozott állatvédő szervezetekhez, amelyek a múlt év vége óta követelik, hogy az élemedett korú, 28 éves jegesmedvét az argentínai Mendoza állatkertjéből költöztessék a hűvösebb éghajlatú Kanadába.

Arturónak, Argentína egyetlen jegesmedvéjének a kálváriájára december végén figyelt fel a közvélemény, amikor egy hőhullám következtében életveszélybe került.
A Kanadába költöztetés lehetőségét szakemberek elvetették, mondván, hogy egy ilyen idős állat már nehezen viselne el egy ilyen nagy utazást és környezetváltozást; szerintük elég lenne javítani az állatvédők által nyomorúságosnak mondott életfeltételein Mendozában.

Advertisement

Egy szakértői bizottság alapos vizsgálattal azt is megállapította, hogy a korával járó egészségi problémákon túl Arturónak nincs semmi különösebb baja. A jegesmedvék átlagosan 25-30 évig élnek.

Cher felszólította követőit a Twitteren, hogy terjesszék a mendozai jegesmedve „kínzásának” hírét, és más hírességeket is a medvementő kampányhoz való csatlakozásra buzdított.

Advertisement

Buenos Aires-iekben még élénken él az emléke annak, hogy három éve karácsonykor meghalt egy másik jegesmedve, Winner, feltételezések szerint a rossz környezeti feltételek és petárdák robaja miatt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák