Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Argentína egyetlen jegesmedvéjéért kampányol Cher

Létrehozva:

|

Az Argentína területén élő egyetlen jegesmedve életkörülményeinek javítása érdekében emelt szót az ország elnökénél Cher amerikai énekesnő.

„Nem sírsz érte, Argentína? Nem hullajt könnyeket Cristina Fernández de Kirchner elnök Arturo, a jegesmedve szenvedései miatt? Ha az állat elpusztul, vér fog tapadni az Ön kezéhez” – írta az argentin elnöknek az Oscar-díjas művésznő egy Twitter-üzenetben.

Az elnöknőhöz intézett felhívással Cher csatlakozott állatvédő szervezetekhez, amelyek a múlt év vége óta követelik, hogy az élemedett korú, 28 éves jegesmedvét az argentínai Mendoza állatkertjéből költöztessék a hűvösebb éghajlatú Kanadába.

Arturónak, Argentína egyetlen jegesmedvéjének a kálváriájára december végén figyelt fel a közvélemény, amikor egy hőhullám következtében életveszélybe került.
A Kanadába költöztetés lehetőségét szakemberek elvetették, mondván, hogy egy ilyen idős állat már nehezen viselne el egy ilyen nagy utazást és környezetváltozást; szerintük elég lenne javítani az állatvédők által nyomorúságosnak mondott életfeltételein Mendozában.

Advertisement

Egy szakértői bizottság alapos vizsgálattal azt is megállapította, hogy a korával járó egészségi problémákon túl Arturónak nincs semmi különösebb baja. A jegesmedvék átlagosan 25-30 évig élnek.

Cher felszólította követőit a Twitteren, hogy terjesszék a mendozai jegesmedve „kínzásának” hírét, és más hírességeket is a medvementő kampányhoz való csatlakozásra buzdított.

Advertisement

Buenos Aires-iekben még élénken él az emléke annak, hogy három éve karácsonykor meghalt egy másik jegesmedve, Winner, feltételezések szerint a rossz környezeti feltételek és petárdák robaja miatt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák