Zöld Energia
Az átlagosnál alacsonyabb volt az áramfogyasztás karácsonykor
Az átlagosnál alacsonyabb volt a magyarországi villamosenergia-fogyasztás a karácsonyi időszakban, december legalacsonyabb napi csúcsterhelését karácsony első napján regisztrálta a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tavaly, ahogy tavalyelőtt is.
A rendszerirányító honlapján szerdán közzétett tájékoztatás szerint 2021-ben 5192 megawatt (MW), 2022-ben 4670 MW volt ez az érték, ennél alacsonyabb fogyasztás csak a pünkösdi és az augusztus 20-i ünnepekkor figyelhető meg. Hozzátették, hogy tavaly karácsonykor ráadásul annyira enyhe volt az idő, hogy napi hőmérsékleti rekordok is megdőltek, ebből adódott, hogy a decemberben regisztrált napi csúcsterhelések még a megszokottnál is alacsonyabb értékeket értek el. Volt olyan időszak, amikor mintegy 500-1000 MW-tal is kevesebbet fogyasztott az ország, mint 2021 ugyanazon időszakában.
Az enyhe időjárás másik eredménye a megújulók, különösen a naperőművek nagyobb térnyerése az energiamixben. Ezek részaránya átlagosan 10 százalék körül mozgott a napközbeni időszakban, míg a teljes megújuló termelés 5-20 százalék között váltakozott; ez az arány egy évvel korábban 5-10 százalék volt. Idén az első napokban folytatódott a tendencia. A rendszerterhelés napi csúcsértéke megközelítőleg 200 MW-tal volt alacsonyabb 2023. január elsején, mint 2022 első napján. Az enyhe idő, valamint a meghosszabbított téli és a közigazgatási szünet az idei első héten is jóval alacsonyabb, mintegy 500-600 MW-tal kisebb fogyasztást eredményezett az előző évihez képest. Az időjárásfüggő megújulók, jellemzően a napelemes kapacitások részvétele az energiamixben a déli órákban az új év első napjaiban meghaladta a 20-25 százalékot.
A Mavir jelezte azt is, hogy tavaly év végére az összes napelem és naperőmű beépített teljesítőképessége meghaladta a 4005 MW-ot, ami duplája a Paksi Atomerőmű teljesítőképességének. Az ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége csaknem 700, a háztartási méretű naperőművek együttes kapacitása pedig az előzetes adatok alapján több mint 350 MW-tal, vagyis a napelemes kapacitások együttesen több mint ezer MW-tal gyarapodtak egy év alatt. Ezek a kapacitások azonban este, illetve borús időben nem tudnak termelni.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
