Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az atomerőművek újraindítása mellett állt ki a japán gazdasági miniszter

A Japánban lévő atomerőművek újraindítása mellett állt ki a szigetország gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztere kedden, aláhúzva, hogy egy ilyen döntés enyhítené a gyengülő jen okozta károkat is.

Létrehozva:

|

Minden egyes újraindított reaktorral egymillió tonnányi cseppfolyósított gáz importját lehetne kiváltani – szögezte le sajtótájékoztatóján Nisimura Jaszutosi, hozzátéve, hogy az ország energia tekintetében akár önellátóvá is válhat. A szigetország energiaellátásának 94 százaléka importból származik. A japán jen 32 éves mélypontra süllyedt az amerikai dollárral szemben, a tárcavezető pedig azt mondta, az export növelésével enyhítenék a gyengülő jen okozta károkat. A 2011-es fukusimai katasztrófát követően Japán legtöbb atomerőművét lekapcsolták. Kisida Fumio japán miniszterelnök – a téli felkészülése jegyében – kilenc reaktor újraindítására tett ígéretet. A miniszter már szeptemberben azt hangoztatta, hogy a reaktorok újraindítása lehet a karbonsemlegesség gyorsabb elérése és az ország energiabiztonsága felé vezető út.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák