Zöldinfó

Az atomerőművek újraindítása mellett állt ki a japán gazdasági miniszter

A Japánban lévő atomerőművek újraindítása mellett állt ki a szigetország gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztere kedden, aláhúzva, hogy egy ilyen döntés enyhítené a gyengülő jen okozta károkat is.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-26

Szerző:

Hell

Minden egyes újraindított reaktorral egymillió tonnányi cseppfolyósított gáz importját lehetne kiváltani – szögezte le sajtótájékoztatóján Nisimura Jaszutosi, hozzátéve, hogy az ország energia tekintetében akár önellátóvá is válhat. A szigetország energiaellátásának 94 százaléka importból származik. A japán jen 32 éves mélypontra süllyedt az amerikai dollárral szemben, a tárcavezető pedig azt mondta, az export növelésével enyhítenék a gyengülő jen okozta károkat. A 2011-es fukusimai katasztrófát követően Japán legtöbb atomerőművét lekapcsolták. Kisida Fumio japán miniszterelnök – a téli felkészülése jegyében – kilenc reaktor újraindítására tett ígéretet. A miniszter már szeptemberben azt hangoztatta, hogy a reaktorok újraindítása lehet a karbonsemlegesség gyorsabb elérése és az ország energiabiztonsága felé vezető út.

mti

Kapcsolódó tartalom:atomerőmű japán újraindítás

Zöldinfó

3. Ismét erősödik a farkasállomány Szlovéniaban

Jelentős farkas- és barnamedve-populáció él Szlovéniában, a legfrissebb felmérések szerint mindkét vad stabil és számottevő állománnyal van jelen az országban.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A genetikai felmérés adatai szerint a farkasállomány az utóbbi években ismét növekedett. – írja az alternativenergia.hu. A 2024-2025-ös megfigyelési időszakban 16 farkasfalka jelenlétét mutatták ki, a teljes állományt mintegy 147 egyedre becsülik, amelyek közül 113-at azonosítottak. A falkák elsősorban az ország erdős és dombvidéki térségeiben – többek között a Pokljuka, Jelovica, Trnovski Gozd, Nanos, Bloke, Vremscica, a Javorniki és a Kocevje környéki területeken – élnek, de a legutóbbi megfigyelési időszakban a Pohorje térségében is kimutatták jelenlétüket, ahol évtizedek óta nem volt állandó a faj jelenléte. Szaporodást 11 falkában igazoltak, öt esetben pedig nem tudták meghatározni a státuszt. A falkák területén kívül további 32 egyedet észleltek. A megfigyelési időszakban nem találtak bizonyítékot farkas és házi kutya közötti kereszteződésre. A genetikai mintákat 2024 augusztusa és 2025 júniusa között gyűjtötték, és a becslések elkészítésénél korábbi szlovéniai, olaszországi és horvátországi kutatások adatait is figyelembe vették.

A legfrissebb adatok szerint a barnamedve-populáció is számottevő Szlovéniában. A számítások alapján 2023 tavaszán mintegy 954 egyed élhetett az országban, ami az eddigi legmagasabb becsült érték, míg őszre számuk 737-re csökkent. A korábbi, 2007-es és 2015-ös felmérésekkel összevetve az eredmények azt mutatják, hogy a medveállomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. A nemek aránya stabil maradt: az egyedek mintegy 40 százaléka hím, 60 százaléka nőstény. A medvék terjedése lassú, a Ljubljanát Koperrel összekötő autópálya pedig jelentős akadályt jelent a mozgásukban. A nőstényekből álló magpopuláció főként az ország déli részén, valamint nyugat- és közép-szlovéniai területeken él.

A természeti erőforrások minisztériuma szerint a medveállomány 2022 óta csökken, ami a populáció tervezett, fokozatos mérséklésének eredménye. A cél a tavaszi állomány mintegy 800 egyed körüli szinten tartása. A medvék pusztulásának többsége engedélyezett kilövéshez köthető, az illegális elejtések ritkák.

Tovább olvasom