Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az elektromos autót vezetők csupán 1 százaléka ülne vissza hagyományos autóba egy kutatás szerint

Az elektromos autót vezetők mindössze 1 százaléka tervezi a hagyományos, benzines vagy dízel üzemű autókhoz visszatérést, és a jelenleg tisztán elektromos autóval közlekedők 4 százaléka választana konnektoros hibridet (PHEV), ha holnap le kellene cserélnie autóját – derült ki egy nemzetközi kutatásból, amelynek eredményét a Magyar Elektromobilitás Egyesület (ELMOB) közölte az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A globális eredménytől egyetlen százalékkal marad el Magyarország abban, hogy 91 százalék választana újra elektromos autót, ha holnap autócserére kerülne sor. Tölthető hibridre is az elektromos autót használók 4 százaléka váltana, benzinesre vagy dízelre azonban a magyarok 2 százaléka lépne vissza, szemben a globális 1 százalékos eredménnyel, és a globális 2 százaléknál magasabb (3 százalék) a bizonytalanok aránya is. A magyar válaszadók 95 százaléka nagyon elégedett vagy elégedett elektromos autójával, és csak 1-1 százalék mondta, hogy elégedetlen vagy különösen elégedetlen. Az elektromos autót vezetők legfontosabb hátrányként a gyorstöltő hálózat rossz lefedettségét jelölték meg, a második legnagyobb problémájuk a töltés nehézkes indítása vagy a töltés kifizetése. Amit legkevésbé éreznek problémának a magyarok, hogy az új technológia megszokást igényel, valamint nem érezik úgy, hogy villanyautóval közlekedni túl sok tervezést igényel – közölték.

A globális eredményekhez hasonlóan Magyarországon is az alacsonyabb üzemeltetési költségek motiválták leginkább a vásárlókat az elektromos autóra váltásban, a második szempont azonban nálunk nem a környezetvédelem, hanem a kisebb helyi zaj- és károsanyag-kibocsátás volt. A magyar villanyautósok 70 százalékban otthon töltenek, amely hajszállal alacsonyabb a globális 72 százalékos eredménynél – közölték.

A felmérést kitöltők 19 százaléka soha nem tapasztal sorakozást a gyorstöltő állomásoknál, ami lényegesen alacsonyabb a globális 28 százalékos eredménynél. A magyarok 46 százaléka ritkán, 23 százalék alkalmanként, 4 százalék pedig gyakran szembesül sorban állással. A kutatást az elektromos autót vezetők világszövetsége (GEVA – Global EV Drivers Alliance, amelynek az ELMOB a tagja) készítette, amelyben 23 000 autóst kérdeztek meg 18 országban.

Advertisement

Zöld Közlekedés

A vidéki megújuló energia hajthatja Budapest buszait – elindult az első Bio-CNG teszt

Tesztüzemre indul Budapesten az első biometánnal működő autóbusz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tesztüzemre indul Budapesten a 132E vonalán az első, biometán (Bio-CNG) megújuló üzemanyaggal működő autóbusz, amelyet hétfőn mutattak be a fővárosban, a Mol székház előtt tartott sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. A Mol Csoport kiemelt stratégiai célja, hogy okos és praktikus megoldásokkal támogassa a zöld átmenetet és a fenntartható városi közösségi közlekedést – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében Halász Ambrus, a Mol Csoport vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette: a csoport üzemanyag-portfóliója folyamatosan bővül olyan elemekkel, amelyek egyszerre támogatják az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a zöld átmenetet. “Fontos mérföldkő az életünkben, hogy október 14-én átadtuk Szarvason az első biometán-operációnkat, így a jövőben képesek leszünk arra is, hogy bio-CNG-vel lássuk el a piacokat” – emelte ki, és üdvözölte, hogy a BKK és a BKV lehetővé tette a biometánnal működő busz tesztüzemét Budapesten.

Ez a pilot projekt azt szeretné bizonyítani, hogy a Magyarországon megtermelt fenntartható energiával el lehet látni budapesti tömegközlekedési célokat is, és a Mol a jövőben egyre nagyobb arányban lesz képes ilyen energiát biztosítani a tömegközlekedés és egyéb felhasználási profilok számára – mondta Horváth Ádám, a Mol Csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jövő üzemanyag-portfóliója sokkal változatosabb lesz, ezért többfajta megoldásra lesz szükség. Bár sokáig a fosszilis üzemanyagok lesznek még a meghatározó energiaforrások, egyre több olyan megoldásra is szükség lesz, amely valós és fenntarthatóbb alternatívát biztosít az energiaszükségletekre – fejtette ki.

“Azért dolgozunk, hogy egyre zöldebbé tegyük a portfóliónkat, és a finomítóban egyre több alternatív alapanyagot dolgozunk be a kőolaj mellé” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalat zöld hidrogénprojektekbe invesztál nem csak Magyarországon, de Horvátországban, és a tervek szerint a jövőben Pozsonyban is. Kiemelte: új irány és stratégiai cél, hogy felépítsenek egy komoly biometán jelenlétet a Mol Csoport keretein belül. Ennek fő motivációi azok az európai uniós szabályozások, amelyek között például a tiszta járművekről szóló irányelv is szerepel. Ez meghatározza, hogy a 2026 és 2030 között beszerzésre kerülő és a tömegközlekedésbe állított buszoknak több mint felének meg kell felelnie a tiszta jármű direktívának.

Advertisement

Ennek a célnak az elektromos meghajtás és a hidrogén mellett a sűrített földgáz is megfelel. A cégcsoport évente hétmillió köbméter biometánt táplál a regionális és országos gázhálózatba – mondta Horváth Ádám, aki azt is kiemelte, hogy a már meglévő infrastruktúrát használva, a gázhálózaton keresztül akár Budapestre is el lehet szállítani a vidéken előállított energiát.

Céljuk továbbá, hogy a biometán bizonyítsa, hogy számos környezeti és gazdasági előnnyel rendelkezik a közösségi közlekedésben is, és valós alternatívának számít a világban. A biometán a teljes életciklus költségeit figyelembe véve versenyképes lehet a dízel meghajtással, emellett alacsonyabb a nitrogénoxid- és a részecske-kibocsátása. Ezen kívül sokkal halkabb üzemmenetet biztosít a dízelmeghajtáshoz képest, miközben hasonló hatótávot biztosít, és tankolási időben is versenyképes.

Advertisement

A Bio-CNG busz november 4-ig fog közlekedni a 132E vonalán – közölte Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. Elmondta, hogy Budapesten még mindig a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás harminc százalékáért, ezen belül a közösségi közlekedés három százalékot tesz ki. A budapestiek többsége ugyan metróval, villamossal, vagy trolival utazik, azonban a 2300 közösségi közlekedési járműből nagyjából 1100 busz, ezeknek a többsége dízel, így ezek elektromos változatra cserélése az egyik legnagyobb kihívás.

Hozzátette, hogy bár az elektromos eszközökre átállás fontos, van más technológia is, amely megoldást jelenthet a fenntartható közlekedés szempontjából. Véleménye szerint nagyjából 300 busz esetében hosszú távon is meg kell tartani a belső égésű motorokat, hogy ellátásbiztonság legyen Budapesten, de kiemelt jelentőségű, hogy kipróbáljanak új technológiákat, vagy már meglévő technológiák legújabb változatait. A BKV-nak 37 darab sűrített földgázzal (CNG-vel) működő busza van, ezeket azonban lassan cserélni kell majd a koruk miatt – fűzte hozzá. A tesztüzemben közlekedő busz a menetrendbe állítva, ingyenesen lesz használható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák