Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az elektromos autót vezetők csupán 1 százaléka ülne vissza hagyományos autóba egy kutatás szerint

Az elektromos autót vezetők mindössze 1 százaléka tervezi a hagyományos, benzines vagy dízel üzemű autókhoz visszatérést, és a jelenleg tisztán elektromos autóval közlekedők 4 százaléka választana konnektoros hibridet (PHEV), ha holnap le kellene cserélnie autóját – derült ki egy nemzetközi kutatásból, amelynek eredményét a Magyar Elektromobilitás Egyesület (ELMOB) közölte az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A globális eredménytől egyetlen százalékkal marad el Magyarország abban, hogy 91 százalék választana újra elektromos autót, ha holnap autócserére kerülne sor. Tölthető hibridre is az elektromos autót használók 4 százaléka váltana, benzinesre vagy dízelre azonban a magyarok 2 százaléka lépne vissza, szemben a globális 1 százalékos eredménnyel, és a globális 2 százaléknál magasabb (3 százalék) a bizonytalanok aránya is. A magyar válaszadók 95 százaléka nagyon elégedett vagy elégedett elektromos autójával, és csak 1-1 százalék mondta, hogy elégedetlen vagy különösen elégedetlen. Az elektromos autót vezetők legfontosabb hátrányként a gyorstöltő hálózat rossz lefedettségét jelölték meg, a második legnagyobb problémájuk a töltés nehézkes indítása vagy a töltés kifizetése. Amit legkevésbé éreznek problémának a magyarok, hogy az új technológia megszokást igényel, valamint nem érezik úgy, hogy villanyautóval közlekedni túl sok tervezést igényel – közölték.

A globális eredményekhez hasonlóan Magyarországon is az alacsonyabb üzemeltetési költségek motiválták leginkább a vásárlókat az elektromos autóra váltásban, a második szempont azonban nálunk nem a környezetvédelem, hanem a kisebb helyi zaj- és károsanyag-kibocsátás volt. A magyar villanyautósok 70 százalékban otthon töltenek, amely hajszállal alacsonyabb a globális 72 százalékos eredménynél – közölték.

A felmérést kitöltők 19 százaléka soha nem tapasztal sorakozást a gyorstöltő állomásoknál, ami lényegesen alacsonyabb a globális 28 százalékos eredménynél. A magyarok 46 százaléka ritkán, 23 százalék alkalmanként, 4 százalék pedig gyakran szembesül sorban állással. A kutatást az elektromos autót vezetők világszövetsége (GEVA – Global EV Drivers Alliance, amelynek az ELMOB a tagja) készítette, amelyben 23 000 autóst kérdeztek meg 18 országban.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását

Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.

Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.

Advertisement

A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák