Zöld Energia
Az energia szolgáltatás forradalmát hozhatja el a holland startup cég
Érdekes kísérletben kezdett egy holland startup, amely lehetővé teszi, hogy extrém esetben akár a szomszédtól vásároljanak a felhasználók áramot, kizárva a körből a közműveket. Egyre több területen terjeszkedik a közösségi gazdaság, Hollandiában például már az elektromos művek vezetése is elkezdheti vakarni a fejét, ugyanis egy startup ezt a szolgáltatást vette célba.
„Jött egy nagyon egyszerű ötlet: miért nem vásárolhatok áramot mondjuk egy olyan gazdálkodótól, akinek szélturbinája van?” – mesélt a kezdetekről a Vandebron négy alapítójának egyike, Remco Wilcke.
„Utánanéztünk a dolognak és kiderült, hogy az ötlet ugyan egyszerű, a megvalósítás ennél már kissé összetettebb” – tette hozzá a holland férfi.
A dolog lényege, hogy a fogyasztó regisztrál az oldalon, bejelöli, milyen típusú szerződést szeretne kötni (egy és három éves között lehet választani), és mennyi áramra van szüksége, majd választhat az előállítók közül, akik természetesen a bemutatkozó oldalukon minden fontos részletet feltüntetnek magukról.
Bernard és Karin Kadijk például Hollandia északi részén élnek. Egyetlen szélturbinájuk van, ami 600 háztartásnak elegendő áramot termel. Jelenleg kilowattóránként 69 forintért árulják. Ha szeretnénk velük üzletet kötni, megadjuk a nevünket, címünket, és az üzlet két percen belül megköttetik.
A Vandebron szerint az üzleten az előállító és a fogyasztó is nyer, előbbi azért, mert magasabb árat kérhet, hiszen nincs rászorulva a közművekre, amelyek értelemszerűen megpróbálják leszorítani a felvásárlási árakat, a fogyasztók pedig azért, mert nem kell egy csomó, a közművek által beépített járulékos költséget kifizetniük. Az oldal nem számít fel az eladott mennyiség után külön díjat, csak egy havi kb. 3000 forintos előfizetési díjat mindkét fél részére.
„Mindez azt jelenti, hogy elérhetőbb lett a megújuló energia, és érdemesebb is befektetni” – mondta egy másik alapító, Aart van Veller, aki társaival együtt úgy véli, a közműszolgáltatók abban érdekeltek, hogy minél több egységet adjanak el és számlázzanak ki, ami rontja az energiahatékonyságot. Ezzel szemben a Vandebronnak az az érdeke, hogy a fogyasztók minél több energiát és pénzt spóroljanak, mert így több lesz a felhasználójuk.
Jelenleg 12 termelő regisztrált az oldalra, ők összesen mintegy 20 ezer háztartást képesek ellátni árammal, de Aart van Veller úgy véli, ez a szám akár egymillióra is nőhet. A dolognak van közösségi vonatkozása is, hiszen a vevők személyhez tudják kötni a vásárlást. Nemrégiben Bernard és Karin Kadijk például nyílt napot tartott, ahol mintegy 100 vásárlójuk jelent meg. Kicsit olyan ez, mint amikor az ember a kedvenc sarki zöldségeséhez megy, ott is kialakul bizonyos kapcsolat egy idő után.
Hollandul tudók előnyben:
A nagy kérdés persze az, hogy megjelenhetnek-e máshol is a Vandebronhoz hasonló startupok. Hollandia abból a szempontból mindenképpen előnyben van, hogy az energiapiacon erős a dereguláció, azaz könnyebb belépni a kisebb függetleneknek is.
Ugyanakkor egy jó példa és működőképes modell miért ne terjedhetne el máshol is?
forrás: kozossegereje.blog.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

Grego
2015-01-11 at 10:34
Hogyan jut el a fogyasztóig a villamos energia a meglévő villamos hálózat bevonása nélkül? Direktbe bekábelezik, ezt ésszerűtlennek tartom. A villamosenergia előállító fizet a megtermelt kW/h óra arányában hálózatterhelési díjat azon szolgáltatónak aki eljuttatja a villamos energiát az ügyfelei részére? Ez valahogy kimaradt a cikkből.