Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az Ibériai-félszigetről évi kétmillió tonna hidrogén érkezhet az uniós piacra a H2MED zöldenergia-folyosón

Az Európai Unió éves szükségleteinek 10 százaléka, mintegy kétmillió tonna zöld hidrogén érkezhet az Ibériai-félszigetről Franciaországba, és így az európai energiapiacra az évtized végére felépülő H2MED nevű vezetéken keresztül – ismertette spanyol kormányfő a tervezett projekt részleteit pénteken Alicantéban.

Létrehozva:

|

A Spanyolország, Portugália és Franciaország között létrejött megállapodás szerint a projektben két vezetéket építenek fel: egyet a portugál Celorico da Beira és a spanyol Zamora között 248 kilométer hosszan, 48 hónap alatt 350 millió eurós költséggel. Egy másik vezetékkel kötnék össze a spanyolországi Barcelonát a francia Marseille városával. Utóbbi 455 kilométer hosszan futna a tenger alatt, 56 hónap alatt épülne meg és 2,5 milliárd euróba kerülne. “Ez lesz az Európai Unió első nagy hidrogénfolyosója” – fogalmazott Pedro Sánchez, hangsúlyozva, hogy ezzel a projekttel megerősítik az unió energiabiztonságát, stratégiai autonómiáját és klímasemlegesség melletti elkötelezettségét. Az Európai Unió kilenc déli országának részvételével zajló alicantei csúcstalálkozó keretében a spanyol és a portugál miniszterelnök, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke külön találkozón véglegesítette a projekt részleteit, amelyet a jövő héten mutatnak be Brüsszelben, hogy az EU számára közös érdekű projektnek nyilvánítsák, és így közösségi finanszírozásra számíthasson.

“Az Ibériai-félsziget az Európai Unió egyik fő energiaközpontjává válik” – jelentette ki Ursula von der Leyen a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a vezeték összekapcsolhatja az egész régió hidrogénellátását. Emlékeztetett: az Európai Bizottság célja, hogy a közösség 2030-ra 10 millió tonna zöld hidrogén előállítására legyen képes, és további 10 millió tonnát tudjon importálni különböző forrásokból.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák