Zöldinfó
Az otthonfelújítási támogatások 41 százalékát energetikai korszerűsítésre fordítják
Az otthonfelújítási támogatások 41 százalékát energetikai korszerűsítésre fordítják – közölte a Duna House hétfőn az MTI-vel.
Az ingatlanközvetítő a jegybank adatait elemezve közleményében hozzátette, a legnagyobb arányban tetőcserére, és -felújításra nyújtottak be támogatási igényt, amelynek a napelemes rendszerek telepítésének előkészítésében is jelentős szerepe van. Napelemre a támogatások 8 százalékát fordították, egyéb fűtési- és melegvíz-rendszer korszerűsítésre az igénylések 6 százaléka jutott, népszerű felújítási cél volt még a homlokzati hőszigetelés és külső nyílászárócsere is. Kiemelték, az idén a harmadik negyedév végén az Magyar Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki, amellyel csaknem 190 ezer lakóingatlan korszerűsítéséhez járult hozzá a támogatás. A társaság közleménye szerint az otthonfelújítási támogatás biztosan 2022. december 31-ig igényelhető, a legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelő családok számára.
A lakhatási körülmények javítása és a magyar lakásállomány megújulásának ösztönzése céljából a felújítási, korszerűsítési költségek felét – maximum 3 millió forintnyi összeget – vállal át az állam, ennek köszönhetően lehetőség nyílik például megújuló energiaforrást használó rendszerek vásárlására – írta közleményében a Duna House. A közlemény idézi Fülöp Krisztiánt, a Duna House európai pénzügyi márkájának, a Credipassnak a magyarországi vezetőjét, aki elmondta: akik az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó, kamattámogatott hitelt is igényelték volna, a jelenlegi ismereteik szerint technikailag már elkéstek.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
