Zöldinfó
Az otthonfelújítási támogatások 41 százalékát energetikai korszerűsítésre fordítják
Az otthonfelújítási támogatások 41 százalékát energetikai korszerűsítésre fordítják – közölte a Duna House hétfőn az MTI-vel.
Az ingatlanközvetítő a jegybank adatait elemezve közleményében hozzátette, a legnagyobb arányban tetőcserére, és -felújításra nyújtottak be támogatási igényt, amelynek a napelemes rendszerek telepítésének előkészítésében is jelentős szerepe van. Napelemre a támogatások 8 százalékát fordították, egyéb fűtési- és melegvíz-rendszer korszerűsítésre az igénylések 6 százaléka jutott, népszerű felújítási cél volt még a homlokzati hőszigetelés és külső nyílászárócsere is. Kiemelték, az idén a harmadik negyedév végén az Magyar Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki, amellyel csaknem 190 ezer lakóingatlan korszerűsítéséhez járult hozzá a támogatás. A társaság közleménye szerint az otthonfelújítási támogatás biztosan 2022. december 31-ig igényelhető, a legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelő családok számára.
A lakhatási körülmények javítása és a magyar lakásállomány megújulásának ösztönzése céljából a felújítási, korszerűsítési költségek felét – maximum 3 millió forintnyi összeget – vállal át az állam, ennek köszönhetően lehetőség nyílik például megújuló energiaforrást használó rendszerek vásárlására – írta közleményében a Duna House. A közlemény idézi Fülöp Krisztiánt, a Duna House európai pénzügyi márkájának, a Credipassnak a magyarországi vezetőjét, aki elmondta: akik az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó, kamattámogatott hitelt is igényelték volna, a jelenlegi ismereteik szerint technikailag már elkéstek.
Zöldinfó
Gyógynövények, hagyományok, fenntarthatóság: élő tudás a mai világban
Népi hagyományok a fenntarthatóság szolgálatában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szentendrei Skanzenben kiállítás mutatja be, miként szolgálhatják a népi hagyományok a fenntarthatóságot – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagyné Batári Zsuzsannával, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettesével beszélgetett a kiállításról – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János elmondta: a fenntarthatósági klímahéttel egy időben nyílik meg kiállítás, amely azt mutatja be, hogyan lehetne könnyben elérni az ősi tudásra, népi bölcsességre, hagyományokra támaszkodva az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt. A főigazgató-helyettes elmondta: a skanzen őrzi a paraszti tudást, amelyből ma is lehet tanulni. A kiállítás ezeket a ma is használható gyakorlati ismereteket mutatja be. A sorozat a háztól indulva a használati tárgyakon át az ott élő embert, közösséget mutatja be. Jövőre is folytatódik a kiállítás, ami iskolások számára is fontos a szemléletformálásuk miatt – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy őseink a paraszti kultúrában egy sokkal természetközelibb életmód szerint éltek, jobban ismerték a saját környezetüket, például, hogy mi az, ami helyben legjobban megterem, milyen növényeket hasznosíthatnak, ismerték a gyógynövények pozitív hatását. A skanzen területén több mint 120 féle gyógynövénnyel találkozhatnak a látogatók. Áder János szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz, a környezetünkhöz való megfelelő viszonyhoz. Hozzátette, Magyarországon van gyógynövény-kutatóintézet, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a növények nagyobb szerepet tölthessenek be a gyógyításban. Például a maszlag, amely fájdalomcsillapító, a farkasalma, amely sebkezelésre jó, az ördögcsáklya, amely gyulladáscsökkentő hatású, az útifű köhögés ellen, a kakukkfű pedig torokgyulladásra.
A kiállítás egyik része a fenntartható fejlődéssel összefüggésben a burgonyával is foglalkozik – tette hozzá. Áder János kifejtette, a burgonyát 8000 ezer éve ismerjük, Európában az 1500-as években, Magyarországon az 1700-as években terjedt el, ma egymilliárd embernek az alapélelmiszere, számos fajtája van, kicsi a vízigénye, energiadús, vitaminokban gazdag, gluténmentes, Magyarországon a második legfontosabb élelmiszernövény. A paraszti kultúra, hagyományok integrálása főként a skanzenekben látható. A világ 54 százaléka városokban él, 2050-re már 75 százalék városlakó lesz, egyre kevésbé kapcsolódunk a paraszti kultúrához, elszakadtunk a hagyományoktól, ám fontos ezek fenntartása. A szentendrei kiállítás hasznos ötleteket ad ehhez a városlakóknak – tette hozzá a volt államfő.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
