Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az otthonfelújítási támogatások 41 százalékát energetikai korszerűsítésre fordítják

Létrehozva:

|

Az otthonfelújítási támogatások 41 százalékát energetikai korszerűsítésre fordítják – közölte a Duna House hétfőn az MTI-vel.

Az ingatlanközvetítő a jegybank adatait elemezve közleményében hozzátette, a legnagyobb arányban tetőcserére, és -felújításra nyújtottak be támogatási igényt, amelynek a napelemes rendszerek telepítésének előkészítésében is jelentős szerepe van. Napelemre a támogatások 8 százalékát fordították, egyéb fűtési- és melegvíz-rendszer korszerűsítésre az igénylések 6 százaléka jutott, népszerű felújítási cél volt még a homlokzati hőszigetelés és külső nyílászárócsere is. Kiemelték, az idén a harmadik negyedév végén az Magyar Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki, amellyel csaknem 190 ezer lakóingatlan korszerűsítéséhez járult hozzá a támogatás. A társaság közleménye szerint az otthonfelújítási támogatás biztosan 2022. december 31-ig igényelhető, a legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelő családok számára.

A lakhatási körülmények javítása és a magyar lakásállomány megújulásának ösztönzése céljából a felújítási, korszerűsítési költségek felét – maximum 3 millió forintnyi összeget – vállal át az állam, ennek köszönhetően lehetőség nyílik például megújuló energiaforrást használó rendszerek vásárlására – írta közleményében a Duna House. A közlemény idézi Fülöp Krisztiánt, a Duna House európai pénzügyi márkájának, a Credipassnak a magyarországi vezetőjét, aki elmondta: akik az otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódó, kamattámogatott hitelt is igényelték volna, a jelenlegi ismereteik szerint technikailag már elkéstek.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák