Zöldinfó

Bécsi konferencia: okos megoldásokkal tennék versenyképessé az európai vasutat

Július közepén Bécsben találkoztak az európai vasúttársaságok vezetői, hogy állást foglaljanak Ukrajnáról és szándéknyilatkozatot írjanak alá a digitális fejlesztésekről. Okos infrastruktúrával és okos technikával tennék versenyképessé a vasutat a közúttal szemben.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-15

Szerző:

Hell

Harminc európai vasúttársaság vezetője találkozott Bécsben július közepén, hogy megvitassák a vasút jövőjét és tapasztalatot cseréljenek digitalizációs stratégiájukról, prioritásaikról és eddig elért eredményeikről. A társaságok első emberei közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják Ukrajnát – és az ukrajnai vasúttársaságot. A vasúttársaságok vezetői egyetértenek abban, hogy a szektor jövőjének kulcsa a digitalizáció. Az okos megoldások révén a vasút nemcsak versenyképesebb lehet, de ellenállóbbá is válik a kihívásokkal szemben és a digitalizáció jelentősen hozzájárul a környezetvédelmi célok eléréséhez is. A most aláírt nyilatkozat öt területen határoz meg intézkedéseket a közös jövőért.

A kapacitások optimalizálása és a közúttal szembeni versenyképesség növelése érdekében a vasúttársaságok a jövőben együttműködnek a műszaki-technikai területeken. Emellett úgy alakítják át az infrastruktúrát, hogy egyszerűbb legyen az országok között vasúton közlekedni illetve árut szállítani. Határokon átnyúló együttműködések révén pedig harmonizálják mind a személy- mind az áruszállítást. Elkötelezik magukat a CER Ticketing Roadmap – vagyis egységes elektronikus jegyértékesítési megoldások mellett, ami megkönnyíti a nemzetközi jegyek foglalását. Mivel a digitális jövőhöz a munkavállalók is nélkülözhetetlenek, idejekorán el kell kezdeni a humánerőforrás ilyen irányú képzését, amiben az érdekképviseletek segítségére is számítanak. És nem utolsó sorban: az európai vasúttársaságok vezetői nagy mértékben számítanak az Európai Unió elkötelezettségére és támogatására is digitalizációs céljaik megvalósításában.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs közlekedés vasút

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom