Zöldinfó

Bécsi konferencia: okos megoldásokkal tennék versenyképessé az európai vasutat

Július közepén Bécsben találkoztak az európai vasúttársaságok vezetői, hogy állást foglaljanak Ukrajnáról és szándéknyilatkozatot írjanak alá a digitális fejlesztésekről. Okos infrastruktúrával és okos technikával tennék versenyképessé a vasutat a közúttal szemben.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-15

Szerző:

Hell

Harminc európai vasúttársaság vezetője találkozott Bécsben július közepén, hogy megvitassák a vasút jövőjét és tapasztalatot cseréljenek digitalizációs stratégiájukról, prioritásaikról és eddig elért eredményeikről. A társaságok első emberei közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják Ukrajnát – és az ukrajnai vasúttársaságot. A vasúttársaságok vezetői egyetértenek abban, hogy a szektor jövőjének kulcsa a digitalizáció. Az okos megoldások révén a vasút nemcsak versenyképesebb lehet, de ellenállóbbá is válik a kihívásokkal szemben és a digitalizáció jelentősen hozzájárul a környezetvédelmi célok eléréséhez is. A most aláírt nyilatkozat öt területen határoz meg intézkedéseket a közös jövőért.

A kapacitások optimalizálása és a közúttal szembeni versenyképesség növelése érdekében a vasúttársaságok a jövőben együttműködnek a műszaki-technikai területeken. Emellett úgy alakítják át az infrastruktúrát, hogy egyszerűbb legyen az országok között vasúton közlekedni illetve árut szállítani. Határokon átnyúló együttműködések révén pedig harmonizálják mind a személy- mind az áruszállítást. Elkötelezik magukat a CER Ticketing Roadmap – vagyis egységes elektronikus jegyértékesítési megoldások mellett, ami megkönnyíti a nemzetközi jegyek foglalását. Mivel a digitális jövőhöz a munkavállalók is nélkülözhetetlenek, idejekorán el kell kezdeni a humánerőforrás ilyen irányú képzését, amiben az érdekképviseletek segítségére is számítanak. És nem utolsó sorban: az európai vasúttársaságok vezetői nagy mértékben számítanak az Európai Unió elkötelezettségére és támogatására is digitalizációs céljaik megvalósításában.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs közlekedés vasút

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom