Zöldinfó

Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül

Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Vanessza

A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.

Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.

„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”

A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Tovább olvasom