Zöldinfó
Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül
Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.
A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.
Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.
„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”
A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.
Zöldinfó
Terjed a szőlőket veszélyeztető fertőzés Magyarországon
Új eszközzel segíti a Nébih az aranyszínű sárgaság elleni védekezést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Segíti az aranyszínű sárgaság elleni hatékonyabb védekezést a szőlőültetvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) interaktív térképes alkalmazása – közölte az alternativenergia.hu. Az oldalon pontosan követhető a legsúlyosabb növényegészségügyi fenyegetésnek számító, komoly károkat okozó betegség terjedése, ami hasznos lehet a védekezési stratégiák megtervezésében. A térkép támogatja a helyspecifikus döntéseket, a szőlőtermő területek és borvidékek megjelenítése pedig pontos képet ad a kockázati környezetről. Megjeleníthetők rajta a korábbi kitörések, a fertőzési helyzet, a fertőzött térségek és a pufferzónák, ezért a hivatal arra kéri a szőlősgazdákat, hogy figyeljék a honlapon megjelenő adatokat.
A közlemény szerint az aranyszínű sárgaság az egyik legsúlyosabb növényegészségügyi probléma, amely nagy gazdasági károkat okozhat a belföldi szőlőtermesztésben. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai eddig 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolták a kórokozó jelenlétét. Visszaszorításában kulcsfontosságú a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni összehangolt védekezés, ám ennek időpontja térségenként eltérhet, ezért a növényvédelmi intézkedéseket a területi felhívásokhoz időzítve kell végrehajtani – írták. A Nébih a térképet, valamint a funkcióiról és a használatáról szóló bemutatót a honlapján tette elérhetővé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
