Zöldinfó

Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül

Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Vanessza

A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.

Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.

„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”

A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom