Zöldinfó
Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül
Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.
A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.
Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.
„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”
A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.
Zöldinfó
Energetikai fejlesztéssel hasznosítják a termálvíz hőjét Szigetváron
Termálhővel fűthetnek középületeket Szigetváron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Termálvíz hulladékhőjének felhasználásával fűthetnek több középületet Szigetváron a városi gyógyfürdő mintegy 241 millió forintos, várhatóan jövő év végére befejeződő energetikai fejlesztésének köszönhetően – tájékoztatta a Szigetvári Gyógyfürdő Üzemeltető és Humán Szolgáltató Kft., közleményben az MTI-t. Azt írták: az európai uniós támogatást élvező beruházás ötletét az adta, hogy a fürdő területén óránként 35 köbméter 31-35 Celsius-fokos termálvíz folyik el anélkül, hogy azt energetikai szempontból hasznosítanák – írja az alternativenergia.hu. A projekt részeként három hőszivattyút telepítenek, amelyek titánlemezes hőcserélőkön keresztül kivonják a termálvíz hőjét, és optimális esetben akár 606 kilowatt hőteljesítmény leadására is képesek – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy az így előállított hő 450-500 méter hosszú távvezetéken jut el az önkormányzati kazánházba, ahonnan több középület fűtése biztosítható. Szigetvár modern, fenntartható és költséghatékony hőellátási rendszert kap, a fejlesztés kiváltja önkormányzati középületek fosszilis fűtési energiaigényét, hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez – olvasható a gyógyfürdő közleményében.
Kriszt Mónika, a társaság ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta: a tervek elkészültek, a beruházással a városháza két épületének, a könyvtárnak, egy orvosi rendelőnek és a Vigadónak a fűtését biztosítják termálhővel. Hozzátette, azzal számolnak, hogy az ingatlanok fűtési költsége a felére csökken.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
