Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül

Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.

Létrehozva:

|

A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.

Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.

„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”

Advertisement

A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.

Advertisement

Zöldinfó

Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget

A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Városliget nyerte el a világ egyik vezető parkszakmai szervezete, a World Urban Parks (WUP) Large Urban Parks Award 2026-os európai díját – írja az alternativenergia.hu. Gyorgyevics Benedek sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Európa legjobb nagy parkjaként díjazták a Városligetet Isztambulban a hétvégén, a World Urban Parks díjátadóján. Az elismeréssel a csaknem százhektáros park fenntartását, működtetését, illetve üzemeltetését értékelték. Elmondta, évente több mint tízmillió látogató érkezik Budapest “kedvenc közparkjába”. “Az volt az eredeti terv, amikor a Városligetet és annak a megújítását terveztük, hogy egyszerre lesz a kultúrának a bölcsője, egyszerre marad egy csodálatos, izgalmas épületekkel és kulturális attrakciókkal teletűzdelt park, és egyszerre pedig egy rekreációs környezet. Most itt, Isztambulban kifejezetten a rekreációs környezetet díjazták” – fogalmazott a vezérigazgató. Közölte: több mint hetven kollégája az év 365 napján a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy a park mindig a megszokott minőségben várja a látogatókat.
A Városliget zöldfelületein megvalósuló programok és attrakciók terhelést jelentenek a parkra, de az érintett felületeket folyamatosan megújítják. Az üzemeltetés folyamatos jelenléttel, mérhető szakmai standardokkal és adatvezérelt működéssel történik – mutatott rá Gyorgyevics Benedek. Azt mondta, bíznak abban, hogy az elkövetkező időszakban folytatódik a park fejlesztése. A kormány korábbi bejelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy az elkészült 270 ezer négyzetméter után újabb parkfejlesztések valósulnak majd meg az Állatkerti körút irányába. A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy az elmúlt években kaptak már díjat kultúráért, ingatlanfejlesztésért és turizmusért is.Az elismerést péntek este adták át Isztambulban. A közreadott sajtóanyag szerint a World Urban Parks a városi parkok, közterek és a rekreációs szektor nemzetközi szakmai szervezete, amely önkormányzatokat, parkfenntartó szervezeteket és szakembereket köt össze világszerte. A 2026-os World Urban Parks Awards programjára az öt “globális régióból” ötvenöt jelölés érkezett. Európából négy projekt kapott elismerést, a Városligetet kiemelt nagyparkok (Large Urban Parks) kategóriájában díjazták. A Városliget professzionális üzemeltetéséért, kiemelkedő zöldfelület-fenntartásáért és magas színvonalú látogatói élményéért kapta az elismerést.
A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.

Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
 MTI/Balogh Zoltán

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák