Zöldinfó

Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül

Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Vanessza

A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.

Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.

„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”

A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.

Zöldinfó

Planet Budapest: a víz és a fenntarthatóság áll a középpontban

A 21. század nagy kérdése, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet tudjunk biztosítani a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A volt államfő, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a már megnyílt Planet Budapest rendezvényen elhangzottakkal összefüggésben emlékeztetett rá, hogy a megoldásra három éve letettek egy javalatot, egy magyar modellt az ENSZ asztalára – írja az alternativenergia.hu. Ghánában már három szennyvíztisztítót építettek magyar cégek, amelyek tapasztalata alapján kiszámítható: egy szennyvíztisztító és egy víztisztító egy főre eső költsége 85 euró, egymilliárd lakosra 85 milliárd euró, így az inflációval is számolva 100 milliárd euró lenne szükséges Afrika teljes szennyvíztisztítási és az ivóvíztisztítási problémájának megoldásához. Áder János megjegyezte: ez az összeg “kísértetiesen hasonlít” ahhoz az összeghez, amelyet az Európai Unió “éppen a háború folytatásához” akar adni Ukrajnának, a 90 milliárdos hiteléhez. A korábbi köztársasági elnök szerint ez a 90 milliárd a pusztítást, a háború elhúzódását, egy esztelen, véres konfliktus elhúzódását eredményezi, míg a másik összeg az afrikaiak otthonmaradását segítené elő, az életet szolgálná. Áder János a Planet Budapestről szólva kifejtette: a fenntarthatósági expó ötnapos szakmai része ma ér véget, de az élményalapú kiállítás és programok március 29-ig várják a családokat, a nagyközönséget.

Az expón száz magyar kiállító cég a fenntarthatóság különböző kérdéseire ad választ. Olyanokra, mint a korszerűbb öntözés kevesebb vízzel, kevesebb vegyszerrel, a drónos kártevőirtás, a műanyag- és elektronikai hulladékok, használt ruhák újrahasznosításának problémája, az élelmiszerpazarlás megelőzése. Az egy hónapon át tartó rendezvény holnaptól is látogatható részei közül felhívta a figyelmet a Planet Ride, Explorers és Heroes interaktív tereire. A Heroes fiataloknak szóló kalandpark, a Ride történetmesélés, 50 perces séta során az ipari forradalomtól mostanáig, az Explorersen pedig 12 témaszigeten beszélnek a víz problémájáról, a divatról, vagy a hulladék újrahasznosításáról – ismertette. Áder János a látogatást tervezőknek – a Planet Ride és a Planet Heroes esetében – javasolta az előzetes regisztrációt, ami nélkül sorállásra kell számítani a nagy érdeklődés miatt.

A Planet Budapest témái közül kiemelte a Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai által kidolgozott új magyar akkumulátor technológiát. Ennek a terméknek nagyobb az energiasűrűsége, kétszer annyi távolságot lehet vele megtenni, és gyorsabban lehet feltölteni. Biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a korábbi akkumulátorok, alig használ vizet és vegyszert, és olyan anyagokat használ fel, amelyek könnyebben hozzáférhetőek, mint a most épített akkumulátoroké, mindemellett olcsóbb és adaptálható a meglévő gyártási technológiákhoz.

Ez külön-külön is nagy eredmény, de hogy együtt tudja mindezt egy magyar fejlesztés, az tényleg világszám – emlékeztetett Áder János. A fő kérdés most az, hogy ez magyar kézben maradjon, “szervezzünk meg egy magyar gyártókapacitást” – mondta, reményét fejezve ki, hogy megtalálják azokat a magyar befektetőket, akik ebben fantáziát látnak.

Tovább olvasom