Zöldinfó
Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül
Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.
A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.
Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.
„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”
A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.
Design
Ezekre figyelj, ha környezettudatosan építenél kerítést
A régi kerítés felújítása nem feltétlenül igényel teljes bontást. Ha az oszlopok és az alapozás megfelelő állapotban vannak, akár a kerítésburkolat cseréjével is látványos eredmény érhető el. A meglévő szerkezetek megtartása csökkentheti a költségeket és a bontási hulladék mennyiségét. Van azonban néhány kevésbé ismert műszaki szempont, amelyet érdemes megvizsgálni, mielőtt új kerítéselemeket rendelünk.
A régi oszlopok megtarthatók, de nem mindegy, milyen kerítés kerül közéjük
A felújítás előtti első feladat a beton-, tégla- vagy fémoszlopok állapotának ellenőrzése. A repedések, a dőlés, a korrózió és a meglazult rögzítések mind figyelmeztető jelek lehetnek.
Van azonban egy kevésbé nyilvánvaló szempont: a szélterhelés.
Egy hézagos fakerítésen a levegő részben áthaladhat, míg egy összefüggő lemezfelület lényegesen nagyobb szélnyomásnak lehet kitéve. Emiatt egy könnyű fémburkolat felszerelése sem feltétlenül jelent kisebb terhelést a régi oszlopok számára.
A kerítés magassága, a burkolat zártsága, a vízszintes tartók és a rögzítések egyaránt befolyásolják a stabilitást. Különösen szeles területen fontos ellenőrizni, hogy a meglévő szerkezet alkalmas-e az új kialakításhoz.
A régi kerítés felújítása tehát nem egyszerűen burkolatcsere: az új elemekhez megfelelő tartószerkezetre is szükség van.
Három apróság, amelyen sok múlhat a felújítás során
1. Az oszlopközök nem mindig egyformák.
Régebbi kerítéseknél előfordulhat, hogy az oszlopok távolsága néhány centiméterrel eltér egymástól, vagy az oszlopok már nem állnak teljesen függőlegesen. Ezért nem elegendő egyetlen kerítésmezőt lemérni. Az egyes szakaszok szélességét külön-külön, szükség esetén több magasságban is érdemes ellenőrizni.
2. Nem minden rozsdafolt jelent gyenge minőségű alapanyagot.
A bevonatos acéllemezeknél a helytelen vágás vagy a sérült védőréteg is korróziót okozhat. A sarokcsiszolóval történő vágás például károsíthatja a bevonatot, a felületen maradó forró fémforgács pedig később rozsdafoltokat eredményezhet. A megfelelő lemezvágó eszközök használata, a forgács eltávolítása és a vágott élek gyártói előírás szerinti kezelése ezért különösen fontos.
3. A kerítés alsó részének kialakítása sem mellékes.
A talajhoz túl közel kerülő burkolatot gyakrabban érheti felverődő sár, nedvesség és mechanikai sérülés. Az alsó hézag és a vízelvezetés megtervezése megkönnyítheti a tisztítást és csökkentheti a károsodás kockázatát. A megfelelő távolságot azonban mindig a választott kerítésrendszer és a helyszíni adottságok határozzák meg.
Milyen burkolattal újítható fel egy régi kerítés?
A hagyományos faelemek természetes megjelenést biztosítanak, de kültéren időszakos felületkezelést igényelhetnek. A bevonatos acéllemezeknél nincs szükség a fára jellemző rendszeres csiszolásra és újrafestésre, bár az állapotuk ellenőrzése és a sérülések kezelése ezeknél sem hagyható el.
A természetes fa megjelenését kedvelők számára a famintás trapézlemez kerítés is alternatíva lehet. A különböző faárnyalatok modern és hagyományos épületekhez egyaránt illeszthetők, a megfelelő elem kiválasztásakor pedig a rögzítési lehetőségeket is figyelembe kell venni.
Érdemes azt is előre tisztázni, hogy a kerítés mindkét oldala látható lesz-e. Nem minden famintás kerítéselem rendelkezik azonos megjelenésű külső és belső felülettel, ezért ez különösen szomszédos telkek közötti kerítésnél lehet fontos.
A környezettudatos felújítás nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás
A meglévő alapok és oszlopok megtartásával elkerülhető a még használható szerkezeti elemek idő előtti cseréje. Ez csökkentheti az új anyagok felhasználását és a keletkező bontási hulladék mennyiségét.
A környezeti hatás azonban nem kizárólag az alapanyag típusától függ. Az élettartam, a javíthatóság, a karbantartási igény és a későbbi újrahasznosíthatóság egyaránt lényeges.
A hosszú távú költségeket ezért a beszerzési áron túl is érdemes vizsgálni. Egy kezdetben olcsóbb megoldás rendszeres felületkezeléssel vagy korábbi cserével járhat, míg egy drágább, tartósabb kialakítás kevesebb későbbi beavatkozást igényelhet.
A régi kerítés felújítása akkor lehet igazán tudatos döntés, ha először azt vizsgáljuk meg, mi őrizhető meg biztonságosan. A pontos felmérés, a megfelelő anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés együtt segíthet elkerülni a felesleges bontást, az anyagpazarlást és a későbbi javításokat.
(partner hír)
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
