Zöldinfó
Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül
Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.
A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.
Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.
„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”
A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.
Zöldinfó
A világ kék zászlós strandjainak 15 százaléka Spanyolországban található
Spanyolországban idén 677 szabadvízi strand nyerte el a kiválóságot jelző kék zászlós minősítést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolországban az idén 677 szabadvízi strand nyerte el a kiválóságot jelző kék zászlós minősítést, 35-tel több, mint tavaly – ismertette a Környezetvédelmi Nevelési és Fogyasztóvédelmi Egyesület (Adeac) a felmérésének eredménye alapján. A szervezet tájékoztatása szerint a vízminőséget, a part tisztaságát, megközelíthetőségét, továbbá a felszereltséget és az elérhető szolgáltatásokat is figyelembe véve a kelet-spanyolországi Valencia tartományban található a legtöbb, 151 kitüntetett strand – részletezi az alternativenergia.hu. Közülük hat már 1987 óta minden évben szerepel ezen a listán, például a playa Sant Joan Alicantéban, a playa La Fossa Calpéban vagy a playa Nord Gandíában. A második legtöbb, 143 elismerést a déli Andalúzia régió kapta, amelyet az észak-nyugati Galicia követ 118 kék zászlóval. A fürdőhelyeken kívül 116 kikötő is kiváló minősítés nyert.
A világszerte díjazott strandok 15 százaléka Spanyolországban található, amely 1994 óta őrzi elsőségét ezen a ranglistán – mutatott rá a szervezet. Az Adeac felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 51 országában végzik el ugyanezt a felmérést, és ez alapján idén összesen több mint ötezer helyszín érdemelte ki a kék zászlót. Például a Spanyolországgal szomszédos Portugália 396 strandja felelt meg a kritériumoknak.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSokan még mindig biztosítás nélkül használják az elektromos rollereket
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKéstek a bekapcsolások és az ügyintézések, bírság jött az áramszolgáltatóknak
