Zöldinfó

Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül

Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Vanessza

A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.

Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.

„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”

A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.

Zöldinfó

Botanikus kertek szerepe a klímaválság kezelésében és a városi ökoszisztémák kutatásában

A botanikus kertekre, a természetes környezetre egyre inkább szükség van a városokban, mert a zöldterületek felértékelődnek a klímaváltozás során az urbanizált közegben.

Létrehozva:

47 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szakember – aki 20 éven keresztül volt a budapesti Füvészkert igazgatója, és 2020-ban az Év Kertésze címet is elnyerte – azt mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben: manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatásuk is van a városi zöldfelületeknek, ugyanis az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet. Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek, mint például az allergia – írja az alternativenergia.hu. A növénynemesítők és genetikusok szerint az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért – egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát – tette hozzá. Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, a nyári nagy melegekben elmarad a növények számára nélkülözhetetlen harmatlecsapódás. Az emberekhez hasonlóan a növények is stresszelnek, és a városban a növények stresszórái hosszabbak, mint a szántóföldön – jelezte. Ez különös jelentőséggel bír a mostani klímakrízisben – értékelt.

Ezt a növényi stresszt leginkább egy kutatólaboratóriumban lehet tanulmányozni. Ilyen kutatólaboratórium egy botanikus kert, ahol rengeteg kísérletre nyílik lehetőség. Ezek a kísérletek pedig mintául szolgálhatnak a későbbi városi növényzetkutatás számára is. Áder János megjegyezte, ha a növények nem szűrik meg megfelelő mennyiségben a port, akkor nőni fog a légúti betegségek száma, a hőstressztől több ember kerül kórházba. Hozzátette, abban, hogy a növények tudnak-e segíteni nekünk ebben a helyzetben, a városi növényzet egészségi állapota a döntő. Ezért ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben, ugyanis ezeknek a növényeknek komoly adaptációs problémáik vannak. Azokat a növényeket keresik, amelyek alkalmasak például a porszűrésre.

Orlóci László erre azt mondta: ez mindenre kiterjedő szemléletet igényel. Ugyanis a növények a városon belül egy mesterséges társulásnak a részei. Figyelembe kell venni, hogy a városi népesség növekedésével egyre jobban terjed az allergia is – emelte ki. Egy olyan kutatócsoportot terveznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keretein belül, amelyben a növénynemesítők, genetikusok megoldást keresnek a kihívásokra – közölte.

Végül a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egy botanikus kertnek a kutatást szolgáló haszna mellett oktatási szerepe is van. Orlóci László példaként említette, hogy a Füvészkertben tizenöt éve építettek egy gyermekkertészetet, ahol a fiatalok ültetnek, megismerik a komposztálást, felismernek különböző növényeket.

Tovább olvasom