Zöldinfó
Bécsi kutatók bebizonyították, hogy a salátával autógumi is a tányérra kerül
Az eső, a szél és a trágyaként használt szennyvíziszap az utakon közlekedő járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskéket juttat a szántóföldek felső talajrétegébe.
A műanyagokban lévő mérgező adalékanyagok a talajban lassan kioldódnak, az itt növő növények pedig felszívják őket – ezt sikerült most labóratóriumi körülmények között bebizonyítaniuk a Bécsi Egyetem kutatóinak. A Bécsi Egyetem kutatója, Thilo Hofmann és csapata korábbi vizsgálataiból már tudta, hogy az utakon közlekedő járművek kerekéről apró műanyagszemcsék morzsolódnak le – lakosonként nagyjából évi 1 kilogramm. Ezek a szél, a csapadék és a trágyaként használt szennyvíziszap segítségével a szántóföldekre kerülnek, ahol kioldódnak belőlük a különböző – rendszerint mérgező – adalékanyagok és a talaj felső rétegébe jutnak. A kutató és csapata most azt vizsgálta, hogy vajon felszívódnak-e az ilyen körülmények között növő növényekbe ezek a káros anyagok. Kutatásuk eredménye az Environmental Science & Technology című folyóiratban jelent meg, és kiderül belőle, hogy az ilyen helyekről származó növények veszélyesek lehetnek az őket elfogyasztó emberek egészségére.
Vizsgálataik során a kutatók öt különböző, az autógumi-gyártás során használt adalékanyagot adtak salátanövények táptalajához. Ezek közül az egyik a 6PPD nevű vegyület volt, amelyet Amerikában lazacok tömeges pusztulásával hoztak összefüggésbe. „A vizsgálatok során kiderült, hogy a salátanövények az összes általunk vizsgált vegyi anyagot a gyökereiken keresztül felszívták és a leveleikben elraktározták” – számolt be megfigyeléseikről Thilo Hofmann.
„A növények nemcsak felszívták, de fel is dolgozták ezeket az anyagokat és olyan vegyületeket hoztak létre belőlük, amelyeket eddig senki sem írt le. Mivel nem tudjuk, mennyire mérgezőek ezek az anyagok, meghatározhatatlan veszélyt jelentenek az egészségre” – folytatja Thorsten Hüffler a tanulmány egyik szerzője. „A növényekben talált anyagcseretermékek viszonylag stabilak, így feltételezésünk szerint még akkor is a levelekben vannak, amikor a saláta a tányérra kerül. Az emberi szervezetben viszont az ilyen kötések nagyon gyorsan felbomlanak. Vagyis, ha valaki elfogyaszt egy ilyen anyagokkal szennyezett salátát, azok gyorsan az emberi szervezetbe jutnak.”
A kutatócsoport egy következő lépésben azt vizsgálja majd, hogy miként játszódik le ez a folyamat a természetes talajokban. Szeretnék még jobban megérteni, miként és milyen mennyiségben oldódnak ki az adalékanyagok a mikroműanyagokból, illetve hogyan viselkednek hosszú távon a káros anyagok a talajban. A CleanDanube-Projekttel együttműködésben azt is vizsgálják, milyen koncentrációban vannak jelen ezek a szennyező vegyületek a Duna mentén.
Zöldinfó
Fagy, aszály és drágulás: nehéz év elé néz a hazai gyümölcságazat
Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nemzetközi szintű bizonytalanságok is kedvezőtlenül hatnak a friss termékek piacára Európa-szerte – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján közzétett összefoglalókban. Az áprilisi hidegbetörések elsősorban az északi és észak-keleti országrészben okoztak komolyabb károkat, ott, ahol a gyümölcstermő területek többsége található – írja az alternativenergia.hu. A kedvezőtlen időjárást a virágkárok után a megmaradt termés is megszenvedte, amikor május elején csaknem az egész országban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A gyümölcsfák ekkor is érzékeny stádiumban voltak, a lehűlés kedvezőtlen hatásai a Duna-Tisza közének termőkörzeteiben különösen jelentősek – írták.
A közlemény szerint a helyzetfelmérés még tart, de azt már most biztos, hogy a fagykár mértéke a tavalyihoz hasonló, miközben térségenként, fajonként és fajtánként jelentős az eltérés. Pontosabb adatokat körülbelül egy hét múlva lehet tudni, a terméskilátások a hónap végére lehetnek pontosabbak. A bizonytalanságot a talaj- és légköri aszály is fokozza, ezért nem zárható ki, hogy a gyümölcstermesztők az előzőnél is rosszabb évet zárnak idén – tették hozzá. A FruitVeb a fagyvédelem és a kárenyhítési rendszer átalakítását sürgeti, mert ilyen mértékű és gyakoriságú károk kezelésére már alkalmatlanok. Újra kell gondolni a támogatásokat és az ültetvénytelepítések engedélyezését, hogy legalább a versenyképes termelők megmaradhassanak. Az érdekképviselet ennek érdekében szakértői csoportot alakít és támogatást ígér a szabályozókörnyezet átalakításához, szerdán pedig online ágazati kérdőívet tettek közzé a gyümölcstermesztők számára. A gazdálkodók jövő keddig jelezhetik, hogy milyen károkkal szembesültek eddig.
A honlapon szerdán nemzetközi helyzetképet is közzétettek a kedvezőtlen külső körülményekről. Kifejtették, hogy az iráni konfliktus miatt a műtrágyapiacon zavarok alakultak ki, az energiaárak pedig jelentősen nőttek. Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulás sem tartanak kizártnak, a kiskereskedelmi láncok Európa-szerte készülnek a drágulásra. Az áringadozás valószínűleg nem átmeneti jelenség, a bizonytalan helyzet a következő termesztési időszakok kínálatát és árait is meghatározhatja, a globális élelmiszer-gazdaság újabb inflációs időszak előtt állhat – írták.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy változások jöhetnek: új minisztérium védené a természetet
