Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bombatölcsérek és biodiverzitás – fontos, hogy a kistavakra élőhely-hálózatként tekintsünk

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

Létrehozva:

|

Az 5 hektárnál kisebb tavak apró méretük és egyedi élőlény-közösségeik miatt a legsebezhetőbb ökoszisztémák közé tartoznak. Számuk és kiterjedésük globálisan csökken, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani megőrzésükre. Ha egy kistó elveszti kapcsolatát a szomszédos hasonló élőhelyekkel, akkor elszigetelődik, ami a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak új tanulmánya rávilágít a kistavak elhelyezkedésének, a köztük levő távolságoknak a fontosságára az általuk alkotott kisméretű élőhely-hálózatokban, és ezek hatásaira a tavak biodiverzitására.

A Duna-Tisza közi Kiskunság régió változatos táj, területén sokféle vízi és szárazföldi élőhelytípus megtalálható. Az itt előforduló sekély, szikes tavak, mocsarak, a száraz és nedves rétek és homokpusztagyepek egyedi növény- és állatvilággal rendelkeznek, beleértve számos ritka és endemikus fajt. A terület nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park és az UNESCO Bioszféra rezervátum része, míg néhány vízi élőhely a Ramsari Egyezmény alá tartozik. A Felső-kiskunsági pusztán 112, bombatölcsérekben kialakult kistó alkot élőhely-hálózatot. A kistavak egymástól eltérő távolságban helyezkednek el, így eltérő számú közvetlen szomszéddal rendelkeznek. Ezt a tóhálózatot valószínűleg a második világháború idején a közeli repülőteret célzó, de célt tévesztett és a szikes pusztát ért bombázások hozták létre.

Bár a bombatölcsérek csúf sebek a Föld felszínén és komor történelmi örökséget hordoznak, mára élettel teli, nyüzsgő élőhelyekké váltak. A kémiai összetételüket tekintve főként nátrium-karbonát és -hidrogén-karbonát dominálta szikes kistavak különböző környezeti és morfológiai jellemzőket mutatnak. Számos fajnak adnak otthont, beleértve egy endemikus tócsarákot (Chirocephalus carnuntanus), védett kétéltűeket, teknősöket és számos ízeltlábút, például szitakötőket, vízibogarakat és mikroszkópikus méretű rákokat. A bombatölcsér-hálózat emellett egyedülálló lehetőséget nyújt tudományos kérdések vizsgálatához, hiszen olyan, mint egy természetes laboratórium. A tavak kicsik és könnyen mintázhatók, valamint jól körülhatárolható hálózatot alkotnak, távol más hasonló víztestektől. Ezért kiváló modellrendszernek tekinthetők például olyan kérdések megválaszolásához, hogy hogyan tarthatja fenn a kistavak együttese hálózatként működve a biodiverzitást, és miként alkotnak egy metaközösséget, azaz olyan összekapcsolt közösségeket, amelyeket az élőlények diszperziója köt össze.

Advertisement

A kistavak víz útján nincsenek összekötve, így az egyes élőlények terjedése a kistavak között főként a szél vagy az organizmusok aktív mozgása révén történhet. Az eddigi általánosan elterjedt feltételezés szerint az ilyen kis térléptékű élőhely-hálózatokban az élőhelyek egymáshoz képesti helyzete, az egymástól való távolságuk nem befolyásolják jelentősen a biodiverzitásukat. A Barta Barbara vezetésével nemzetközi együttműködés keretében készült tanulmány eredményei vitatják ezt a nézetet. A kutatócsoport megvizsgálta az élőhely-foltok térbeli elhelyezkedésének, valamint a helyi környezeti változók (például a víz tápanyagtartalma, mélysége, sótartalma) hatását a fajgazdagságra és a közösségek összetételére. Ezeket különféle élőlény-csoportokban tesztelték a legkisebb mikroszkopikus organizmusoktól a kétéltűekig.

„Az eredmények azt mutatták, hogy a kistavak környezeti tulajdonságain kívül, amelyek kétségtelenül fontos szerepet játszanak a közösségek összetételének kialakításában, a tavak térbeli elhelyezkedése is fontos, különösen a rosszabbul terjedő szervezetek esetében. Ezeknek az organizmusoknak (mint amilyenek a nagyobb testméretű, passzívan, tehát jobbára pl. széllel terjedő planktonikus szervezetek), előnyt jelent, ha a hálózat közepén vannak, ahol a kistavakat sok másik kistó veszi körül, ahonnan könnyen érkezhetnek társaik. Így ezeknek az élőlénycsoportoknak magasabb a diverzitása a hálózat közepén” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Barta Barbara. A felfedezés rávilágít a tóhálózatok perifériális-központi összeköttetési gradiensének fontosságára.

„Eredményeink alapján a kistavak kutatása és megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy egy hálózat részeiként tekintsünk rájuk és ne elszigetelt egységekként. Fontos, hogy a teljes hálózatot védjük az összes kapcsolattal együtt, amely egyaránt biztosítja a táj- illetve helyi léptékű biodiverzitás fenntartását.” – összegzi Barta Barbara.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Advertisement

Zöldinfó

2040-re 90 százalékkal csökkentenék az EU kibocsátását

Európa célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Európa felgyorsítja a villamosítást és eltökélt célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Antalyában, az ENSZ klímakonferenciáján. Beszédében az uniós vezető hangsúlyozta, hogy az átállás a tiszta energiaforrásokra csak úgy sikerülhet, ha az egész világ átáll, ezért az EU folytatja a partneri kapcsolatok erősítését világszerte – olvasható az alternativenergia.hu. Rámutatott arra is, hogy továbbra is az EU hozzájárulása a legnagyobb a klímafinanszírozáshoz, hozzátéve, hogy a blokk egyedül tavaly 32 milliárd euró támogatást biztosított nyilvános (köz-) forrásokból a fejlődő országok klímavédelmi és alkalmazkodási törekvéseinek támogatására. Az uniós vezető “az igazság nyarának” nevezte az idei nyarat, kiemelve a katasztrofális nepáli gleccserszakadást, a szárazságot “Szudántól Közép-Amerikáig”, illetve emlékeztetett az Európában pusztító erdőtüzekre is.

Felhívta a figyelmet továbbá az energiaellátási láncok meggyengülésére a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt, kiemelve: a világ mind az éghajlat, mind pedig az energiabiztonság szempontjából is “fordulóponthoz érkezett”. “Az ENSZ ezzel kapcsolatos jelentése világos: afelé haladunk, hogy átlépjük a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5 Celsius-fokos küszöbét. Minden egyes tizedfok számít” – szögezte le, hozzátéve: Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket, és Európa ebben szerepet fog vállalni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU a tervek szerint 2040-re több mint 90 százalékkal csökkentené a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 1990-hez képest, 2050-re pedig meg akarja valósítani a klímasemlegességet.

Elmondta továbbá, hogy az unió támogatja a COP31 klímacsúcs egyik legfontosabb kiemelt kezdeményezésének számító globális villamosítási kötelezettségvállalást is, amelynek keretében a villamos energia arányát a világ teljes végső energiafelhasználásában a jelenlegi körülbelül 23 százalékról 2035-re 35 százalékra növelnék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák