Zöldinfó
Brunnhildák és nyári fröccsök – így hűsöl Bécs
Az osztrák fővárosban többek között 1.300 ivókút, 55 szökőkút, tűzcsapra szerelhető párakapuk, és pancsolásra is lehetőséget adó vízfüggöny nyújt enyhülést a járókelőknek a rekkenő hőségben. A város célja, hogy mindenki számára gyorsan hozzáférhető, ingyenes hűsölési lehetőséget kínáljanak, ha a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fok fölé kúszik.
Az osztrák fővárost sem kíméli a mostani hőhullám, a sűrűn beépített belső kerületekben sok helyen alakulnak ki hőszigetek és éjszaka sem süllyed 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A bécsi vízművek, a Wiener Wasser ilyenkor éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy minél több helyen nyújtson lehűlést az embereknek. Városszerte már 1.300 ivókútnál csillapíthatják szomjukat a városlakók és a turisták, és a számuk egyre nő. Bécsben az elmúlt 10 év során 400 új ivókutat telepítettek és a jövőben folyamatosan növelni szeretnék a számukat. És nemcsak az új városrészekben, hanem a terek, utcák felújítása során is vizsgálják, hogy lehet-e utólag ivókutat telepíteni. Az 1.300 fix ivókutat 75 mobil ivókút – úgynevezett Brunnhilda – egészíti ki nyáron, amelyek nemcsak szomjoltásra alkalmasak, de párakapuként is funkcionálnak. A három méter magas ivókutak nevét közönségszavazáson döntötték el még 2020-ban.
Noha a szökőkutakban Bécsben sem szabad fürdeni, hőségriadó idején több helyen is felszerelnek – például a Karlsplatzon, a Schwarzenbergplatzon és a Meidlinger Platzon – vízfüggönyt és nyári zuhanyt, ahol a felnőttek is kipancsolhatják magukat. A gyerekeket kilenc vízijátszótér és 115 olyan játszótér várja, ahol vizes játék is van.
A legújabb vízijátszóteret éppen a napokban adták át a Heilgenstädter Parkban. Itt – a vízfelhasználás minimalizálása érdekében – nem üzemel egyszerre az összes játék és 10-15 perc után szünet következik. Az elhasznált víz egy – a közeli füves területen létesített – aknába kerül, ahonnan elszivároghat a talajba és folyamatos vízutánpótlásként funkcionál a park növényei számára. Bécs terve egyébként, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a vízijátszóterek számát. Ezen kívül városszerte száz, a bécsiek által csak Sommerspritzernek – nyári fröccsnek – nevezett, tűzcsapra szerelhető párakapu ad enyhülést a városban jövő-menőknek. A háromméteres oszlopokon 34 fúvóka porlasztja a vizet lehűtve embert és környezetet egyaránt. Az enyhülést kereső bécsieknek elég csak megnézniük a város digitális térképét vagy ránézniük a „Cooles Wien” mobilalkalmazásra, és máris láthatják, hol van a legközelebbi ivókút, párakapu vagy éppen vízijátszótér.
Kép: Wiener Wasser/Zinner
Zöldinfó
Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre
Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.
Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
