Zöldinfó
Brunnhildák és nyári fröccsök – így hűsöl Bécs
Az osztrák fővárosban többek között 1.300 ivókút, 55 szökőkút, tűzcsapra szerelhető párakapuk, és pancsolásra is lehetőséget adó vízfüggöny nyújt enyhülést a járókelőknek a rekkenő hőségben. A város célja, hogy mindenki számára gyorsan hozzáférhető, ingyenes hűsölési lehetőséget kínáljanak, ha a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fok fölé kúszik.
Az osztrák fővárost sem kíméli a mostani hőhullám, a sűrűn beépített belső kerületekben sok helyen alakulnak ki hőszigetek és éjszaka sem süllyed 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A bécsi vízművek, a Wiener Wasser ilyenkor éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy minél több helyen nyújtson lehűlést az embereknek. Városszerte már 1.300 ivókútnál csillapíthatják szomjukat a városlakók és a turisták, és a számuk egyre nő. Bécsben az elmúlt 10 év során 400 új ivókutat telepítettek és a jövőben folyamatosan növelni szeretnék a számukat. És nemcsak az új városrészekben, hanem a terek, utcák felújítása során is vizsgálják, hogy lehet-e utólag ivókutat telepíteni. Az 1.300 fix ivókutat 75 mobil ivókút – úgynevezett Brunnhilda – egészíti ki nyáron, amelyek nemcsak szomjoltásra alkalmasak, de párakapuként is funkcionálnak. A három méter magas ivókutak nevét közönségszavazáson döntötték el még 2020-ban.
Noha a szökőkutakban Bécsben sem szabad fürdeni, hőségriadó idején több helyen is felszerelnek – például a Karlsplatzon, a Schwarzenbergplatzon és a Meidlinger Platzon – vízfüggönyt és nyári zuhanyt, ahol a felnőttek is kipancsolhatják magukat. A gyerekeket kilenc vízijátszótér és 115 olyan játszótér várja, ahol vizes játék is van.
A legújabb vízijátszóteret éppen a napokban adták át a Heilgenstädter Parkban. Itt – a vízfelhasználás minimalizálása érdekében – nem üzemel egyszerre az összes játék és 10-15 perc után szünet következik. Az elhasznált víz egy – a közeli füves területen létesített – aknába kerül, ahonnan elszivároghat a talajba és folyamatos vízutánpótlásként funkcionál a park növényei számára. Bécs terve egyébként, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a vízijátszóterek számát. Ezen kívül városszerte száz, a bécsiek által csak Sommerspritzernek – nyári fröccsnek – nevezett, tűzcsapra szerelhető párakapu ad enyhülést a városban jövő-menőknek. A háromméteres oszlopokon 34 fúvóka porlasztja a vizet lehűtve embert és környezetet egyaránt. Az enyhülést kereső bécsieknek elég csak megnézniük a város digitális térképét vagy ránézniük a „Cooles Wien” mobilalkalmazásra, és máris láthatják, hol van a legközelebbi ivókút, párakapu vagy éppen vízijátszótér.
Kép: Wiener Wasser/Zinner
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
