Zöldinfó

Brunnhildák és nyári fröccsök – így hűsöl Bécs

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-07-04

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosban többek között 1.300 ivókút, 55 szökőkút, tűzcsapra szerelhető párakapuk, és pancsolásra is lehetőséget adó vízfüggöny nyújt enyhülést a járókelőknek a rekkenő hőségben. A város célja, hogy mindenki számára gyorsan hozzáférhető, ingyenes hűsölési lehetőséget kínáljanak, ha a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fok fölé kúszik.

Az osztrák fővárost sem kíméli a mostani hőhullám, a sűrűn beépített belső kerületekben sok helyen alakulnak ki hőszigetek és éjszaka sem süllyed 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A bécsi vízművek, a Wiener Wasser ilyenkor éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy minél több helyen nyújtson lehűlést az embereknek. Városszerte már 1.300 ivókútnál csillapíthatják szomjukat a városlakók és a turisták, és a számuk egyre nő. Bécsben az elmúlt 10 év során 400 új ivókutat telepítettek és a jövőben folyamatosan növelni szeretnék a számukat. És nemcsak az új városrészekben, hanem a terek, utcák felújítása során is vizsgálják, hogy lehet-e utólag ivókutat telepíteni. Az 1.300 fix ivókutat 75 mobil ivókút – úgynevezett Brunnhilda – egészíti ki nyáron, amelyek nemcsak szomjoltásra alkalmasak, de párakapuként is funkcionálnak. A három méter magas ivókutak nevét közönségszavazáson döntötték el még 2020-ban.

Noha a szökőkutakban Bécsben sem szabad fürdeni, hőségriadó idején több helyen is felszerelnek – például a Karlsplatzon, a Schwarzenbergplatzon és a Meidlinger Platzon – vízfüggönyt és nyári zuhanyt, ahol a felnőttek is kipancsolhatják magukat. A gyerekeket kilenc vízijátszótér és 115 olyan játszótér várja, ahol vizes játék is van.

A legújabb vízijátszóteret éppen a napokban adták át a Heilgenstädter Parkban. Itt – a vízfelhasználás minimalizálása érdekében – nem üzemel egyszerre az összes játék és 10-15 perc után szünet következik. Az elhasznált víz egy – a közeli füves területen létesített – aknába kerül, ahonnan elszivároghat a talajba és folyamatos vízutánpótlásként funkcionál a park növényei számára. Bécs terve egyébként, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a vízijátszóterek számát. Ezen kívül városszerte száz, a bécsiek által csak Sommerspritzernek – nyári fröccsnek – nevezett, tűzcsapra szerelhető párakapu ad enyhülést a városban jövő-menőknek. A háromméteres oszlopokon 34 fúvóka porlasztja a vizet lehűtve embert és környezetet egyaránt. Az enyhülést kereső bécsieknek elég csak megnézniük a város digitális térképét vagy ránézniük a „Cooles Wien” mobilalkalmazásra, és máris láthatják, hol van a legközelebbi ivókút, párakapu vagy éppen vízijátszótér.

Kép: Wiener Wasser/Zinner

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs életmód hőség

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2025-07-03

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Tovább olvasom