Zöldinfó

Brunnhildák és nyári fröccsök – így hűsöl Bécs

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-07-04

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosban többek között 1.300 ivókút, 55 szökőkút, tűzcsapra szerelhető párakapuk, és pancsolásra is lehetőséget adó vízfüggöny nyújt enyhülést a járókelőknek a rekkenő hőségben. A város célja, hogy mindenki számára gyorsan hozzáférhető, ingyenes hűsölési lehetőséget kínáljanak, ha a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fok fölé kúszik.

Az osztrák fővárost sem kíméli a mostani hőhullám, a sűrűn beépített belső kerületekben sok helyen alakulnak ki hőszigetek és éjszaka sem süllyed 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A bécsi vízművek, a Wiener Wasser ilyenkor éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy minél több helyen nyújtson lehűlést az embereknek. Városszerte már 1.300 ivókútnál csillapíthatják szomjukat a városlakók és a turisták, és a számuk egyre nő. Bécsben az elmúlt 10 év során 400 új ivókutat telepítettek és a jövőben folyamatosan növelni szeretnék a számukat. És nemcsak az új városrészekben, hanem a terek, utcák felújítása során is vizsgálják, hogy lehet-e utólag ivókutat telepíteni. Az 1.300 fix ivókutat 75 mobil ivókút – úgynevezett Brunnhilda – egészíti ki nyáron, amelyek nemcsak szomjoltásra alkalmasak, de párakapuként is funkcionálnak. A három méter magas ivókutak nevét közönségszavazáson döntötték el még 2020-ban.

Noha a szökőkutakban Bécsben sem szabad fürdeni, hőségriadó idején több helyen is felszerelnek – például a Karlsplatzon, a Schwarzenbergplatzon és a Meidlinger Platzon – vízfüggönyt és nyári zuhanyt, ahol a felnőttek is kipancsolhatják magukat. A gyerekeket kilenc vízijátszótér és 115 olyan játszótér várja, ahol vizes játék is van.

A legújabb vízijátszóteret éppen a napokban adták át a Heilgenstädter Parkban. Itt – a vízfelhasználás minimalizálása érdekében – nem üzemel egyszerre az összes játék és 10-15 perc után szünet következik. Az elhasznált víz egy – a közeli füves területen létesített – aknába kerül, ahonnan elszivároghat a talajba és folyamatos vízutánpótlásként funkcionál a park növényei számára. Bécs terve egyébként, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a vízijátszóterek számát. Ezen kívül városszerte száz, a bécsiek által csak Sommerspritzernek – nyári fröccsnek – nevezett, tűzcsapra szerelhető párakapu ad enyhülést a városban jövő-menőknek. A háromméteres oszlopokon 34 fúvóka porlasztja a vizet lehűtve embert és környezetet egyaránt. Az enyhülést kereső bécsieknek elég csak megnézniük a város digitális térképét vagy ránézniük a „Cooles Wien” mobilalkalmazásra, és máris láthatják, hol van a legközelebbi ivókút, párakapu vagy éppen vízijátszótér.

Kép: Wiener Wasser/Zinner

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs életmód hőség

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Tovább olvasom