Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapesttől vehetnek el pénzt az ingyen napelemes pályázaton

Létrehozva:

|

A pályázat átcsoportosítására lesz szükség, hogy az összes jogosult kaphasson 100 százalékban vissza nem térítendő napelemes támogatást.

Hónapokkal ezelőtt lezárult azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat első fordulója, amelyben alacsony jövedelmű háztartások kérhetnek 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást. A programba több mint 40 ezer kérelem érkezett, az igénylések feldolgozása pedig lassú folyamat: a megfelelésről szóló értesítőket ugyan rég kiküldték a sikeres pályázóknak, az egyes támogatási összegekről viszont még semmit sem tudni. A programot regionális bontásban, két ütemben valósítják meg – eredetileg négy ütemet akartak, a nagy érdeklődés miatt viszont végül teljesen átstrukturálták a rendszert. A Portfolio annak járt utána, hogy az első szakaszban térségenként mennyi támogatást kértek az igénylők összesen, és érdekes adatokra bukkantak.

A pályázati oldal statisztikai aloldala azt mutatja, hogy ha a darabszámot nézzük, Pest megyéből érkezett a legtöbb kérelem (6727), és a kért támogatások összértéke is itt a legmagasabb (22,39 milliárd forint). Ennek hátterében a sok ingatlan mellett az állhat, hogy a Pest megyei régió utolsóként nyílt meg, így a térség lakóinak több ideje volt a pályázat összeállítására. A beadott kérelmeket és az eredetileg tervezett forráselosztást összevetve az is kiderült, a dél-dunántúli régiónak szánt 20,6 milliárdos összkeretet már az első ütemben túligényelték: a térségből 23,6 milliárdos támogatási igény jött be. A dél-alföldi és a Pest megyei keretet is szinte túligényelték, miközben a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és a budapesti támogatási kérelmek összegét tekintve jelentős az aluligénylés.

Advertisement

A fentiek nem jelentik azt, hogy a Dél-Dunántúlon nem jut majd támogatás, az ígéretek szerint mindenki kapni fog pénzt, aki jogosult rá. A helyzetet valószínűleg átcsoportosítással orvosolják majd, ügyelve arra, hogy mindenhol maradjon elég keret. A program második fordulója régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet, ebben az ütemben előreláthatóan 50 milliárd forint lesz összesen elérhető. A helyzetet bonyolítja, hogy az első ütem lezárulása óta lényeges volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy a megjelölt beruházás kivitelezéséhez a háztartásoknak önerőre is szüksége lehet. Elképzelhető, hogy emiatt többen végül elállnak majd a támogatástól.

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot

A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.

A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.

A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák