Zöldinfó

Budapesttől vehetnek el pénzt az ingyen napelemes pályázaton

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-05

Szerző:

Hell

A pályázat átcsoportosítására lesz szükség, hogy az összes jogosult kaphasson 100 százalékban vissza nem térítendő napelemes támogatást.

Hónapokkal ezelőtt lezárult azon napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat első fordulója, amelyben alacsony jövedelmű háztartások kérhetnek 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást. A programba több mint 40 ezer kérelem érkezett, az igénylések feldolgozása pedig lassú folyamat: a megfelelésről szóló értesítőket ugyan rég kiküldték a sikeres pályázóknak, az egyes támogatási összegekről viszont még semmit sem tudni. A programot regionális bontásban, két ütemben valósítják meg – eredetileg négy ütemet akartak, a nagy érdeklődés miatt viszont végül teljesen átstrukturálták a rendszert. A Portfolio annak járt utána, hogy az első szakaszban térségenként mennyi támogatást kértek az igénylők összesen, és érdekes adatokra bukkantak.

A pályázati oldal statisztikai aloldala azt mutatja, hogy ha a darabszámot nézzük, Pest megyéből érkezett a legtöbb kérelem (6727), és a kért támogatások összértéke is itt a legmagasabb (22,39 milliárd forint). Ennek hátterében a sok ingatlan mellett az állhat, hogy a Pest megyei régió utolsóként nyílt meg, így a térség lakóinak több ideje volt a pályázat összeállítására. A beadott kérelmeket és az eredetileg tervezett forráselosztást összevetve az is kiderült, a dél-dunántúli régiónak szánt 20,6 milliárdos összkeretet már az első ütemben túligényelték: a térségből 23,6 milliárdos támogatási igény jött be. A dél-alföldi és a Pest megyei keretet is szinte túligényelték, miközben a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és a budapesti támogatási kérelmek összegét tekintve jelentős az aluligénylés.

A fentiek nem jelentik azt, hogy a Dél-Dunántúlon nem jut majd támogatás, az ígéretek szerint mindenki kapni fog pénzt, aki jogosult rá. A helyzetet valószínűleg átcsoportosítással orvosolják majd, ügyelve arra, hogy mindenhol maradjon elég keret. A program második fordulója régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet, ebben az ütemben előreláthatóan 50 milliárd forint lesz összesen elérhető. A helyzetet bonyolítja, hogy az első ütem lezárulása óta lényeges volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy a megjelölt beruházás kivitelezéséhez a háztartásoknak önerőre is szüksége lehet. Elképzelhető, hogy emiatt többen végül elállnak majd a támogatástól.

Zöldinfó

A sugárzásmérésben erős a magyar űrkutatás

Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe, mivel az ilyen befektetések hozama nemcsak számok formájában jelentkezik az ország életében – írja az alternativenergia.hu. Európa legrangosabb űrtechnológiai szakkiállításán önálló standdal volt jelen a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a HUNOR-programot pedig Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték. Kapu Tibor a rendezvényen az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nyilvánvaló, hogy Magyarország nem mérhető olyan űrtechnológiai nagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Kína, ennek ellenére azonban vannak olyan szakterületek, amelyekhez Magyarország is rengeteget tud hozzáadni, sőt kisebb kiterjedésű szakmai területeken vezető szerepet is be tud tölteni.

A magyar kutatóűrhajós ezek között említette a sugárzásmérést, amely szavai szerint “magyar sajátossággá vált”, és Magyarország ezen a szakterületen az elmúlt évtizedekben erősebbé vált, mint több nagy űrkutatási hatalom.
Kapu Tibor szerint kiemelhető ugyanígy számos orvosbiológiai és gyógyszerkutatási terület is. Elmondta: az ő űrutazásának idején a Nemzetközi Űrállomáson zajlott 60 kísérletből 25 magyar program volt, és ezek zöme a hosszú távú űrutazások problémáinak megoldását célozta. Ennek fontossága Kapu Tibor szerint abban rejlik, hogy jóllehet az emberi űrutazások 65 évvel ezelőtt kezdődtek, ezeknek az űrutazásoknak a nagy része azonban nem hagyta el az alacsony földkörüli pályát.

“Eljutottunk a Holdra, de nem voltunk ott túl sokat, a holdutazások csak három évig tartottak, és az Apollo-programok résztvevői átlagosan 50 órát töltöttek a Hold felszínén” – hangsúlyozta Kapu Tibor. Elmondta: a most készülő Artemis-program célja is az, hogy az ember visszamenjen a Holdra, viszont immár hónapokat fog ott tölteni. “Aztán egyszer, remélhetőleg még az én életemben, el fogunk jutni a Marsra is” – tette hozzá a magyar űrhajós. Elmondta: a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem fejlesztését célzó kutatások azért is fontosak, mert egy-egy Mars-utazás 2,5-3 év, és ennyi időt még senki nem töltött a világűrben. A leghosszabb idő egy év volt, de ezt is alacsony földkörüli pályán töltötték az űrhajósok, a Föld mágneses mezeje által védve a sugárzástól. Kapu Tibor a londoni Space-Comm Expo Europe rendezvényen előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a HUNOR-program keretein belül végzett kísérletekről, emellett Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója társaságában panelbeszélgetésen is részt vett az emberes űrrepülés tapasztalatainak innovációs és gazdasági hatásairól.

Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős tudományos alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elmondta: az űripar az 1980-ban végrehajtott első magyar űrrepülés óta jelen van Magyarországon. Hangsúlyozta: az, hogy a két magyar űrutazás között több mint négy évtized telt el, nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű kutatások Magyarországon megszűntek volna. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson most is van magyar fejlesztésű sugárzásmérő.

Tovább olvasom