Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csaknem 3 milliárd forintos zöld technológiai fejlesztést valósít meg a Solar FM Komlón

Napelemekhez gyárt majd forgatórendszeres tartószerkezetet a Solar FM Kft. Komlón, a csaknem 3 milliárd forintos beruházáshoz 1,5 milliárd forint támogatást nyert el a társaság a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) Plusz keretében – közölte a napelemes rendszerek építésével foglalkozó cég az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tájékoztatás szerint a beruházás célja új gyártótevékenység megindítása a Solar FM komlói telephelyén. A projekt keretében felújítják a vállalat 2433 négyzetméteres üzemcsarnokát, beszerzik és beüzemelik a tevékenységhez szükséges technológiai és IT eszközöket, valamint megújuló energiaforrást hasznosító hőszivattyú-rendszert is telepítenek a gazdaságos és környezetbarát üzemelés érdekében.

A vállalat releváns tapasztalatokkal rendelkezik a zöldgazdaság területén, a tervezett beruházással pedig jelentős szolgáltatás- és portfólióbővítés valósul meg. Az új forgatórendszeres tartószerkezetek integráns rendszert alkotnak, ami nagyobb hozzáadott értéket jelent – jelezte a társaság. A beruházás eredményeképpen javul a vállalat versenyképessége, valamit új, zöldgazdasághoz kapcsolódó munkahelyek jönnek létre a térségben. A projekt várhatóan a 2023 végén fejeződik be – közölték. A nyilvános cégadatok szerint a Solar FM Kft. 2021-ben 716,4 millió forint nettó értékesítési árbevételt és 165,6 millió forint adózott eredményt ért el a 2020-as 836,9 millió forintos árbevétel és 440,9 millió forintos adózott eredmény után.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák