Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Dániában is hódítanak a napelemek

Ahogy a világ számos régiójában, úgy Dániában is látványos sebességgel terjednek a napelemek.

Létrehozva:

|

Dánia elérte a 3,2 gigawatt napelemes telepített összkapacitást – számol be a PV Magazine. A Dán Energetikai Ügynökség adatai alapján a kapacitás 2023 első negyedévében 236 megawattal bővült az országban. A Dániában működő, közel 132 ezer napelemes rendszer teljes kapacitása jelenleg mintegy 3251 megawatt.

Összehasonlításképp: hazánkban tavaly év végén a beépített napelemes kapacitás meghaladta a 4000 megawattot, érdemes azonban hozzátenni, hogy Dániával ellentétben Magyarországon elhanyagolható mértékben támaszkodunk szélenergiára. További problémát jelent, hogy a hálózat elmaradottsága miatt a kormány gyakorlatilag napelemstopot vezetett be, emiatt az elmúlt hónapokban megtorpant a piac.

Dániában hazánkhoz hasonlóan a különböző támogatási programok nagyban ösztönözték a napelemek terjedését. A támogatás nélkül, önfogyasztásra épített napelemek 1,72 gigawattot tesznek ki az összkapacitásból, míg az áramvásárlási megállapodás keretében épített napelemes rendszerek 336 megawattot. Emellett a nyilvános pályázatokon kiválasztott projektek 248 megawattot, a lejárt ösztönző rendszerek keretében telepítettek pedig 938 megawattot.

Advertisement

A Dán Energetikai Ügynökség jelentésében az idei első negyedévben 236 megawatt újonnan hozzáadott kapacitással kalkulál. A szervezet közleményében azt írta, hogy a fejlesztők 2023 első három hónapjában több fotovoltaikus rendszert kapcsoltak a hálózatra, mint 2021-ben egész évben. Az ügynökség szerint 2022 márciusa és 2023 márciusa között több mint 1 gigawatt kapacitást telepítettek, ez a növekedés főként a nem támogatott nagyerőművekhez köthető.

A nagyvállalatok egyre inkább a napenergiából származó tiszta villamos energiát helyezik előtérbe, ami a nem támogatott nagyméretű fotovoltaikus projektek növekvő piaci részesedéséhez vezet. Bár ezek a létesítmények potenciális gazdasági kifizetődősége alacsonyabb a szélerőművekhez képest, mégis egyre nagyobb teret nyernek a piacon.

Advertisement

A Rystad Energy nemrégiben kiadott jelentése alapján Dánia várhatóan vezető szerepet tölt majd be a napenergia-fejlesztésben Skandináviában, és 2030-ra eléri a 9 gigawattos kapacitást. Hazánkban ekkora 6 gigawattot akarnak elérni országosan.

Advertisement

Zöld Energia

Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég

Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.

Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.

A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”

Advertisement

­”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.

Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.

Advertisement

A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.

A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák