Zöld Energia

Dániában is hódítanak a napelemek

Ahogy a világ számos régiójában, úgy Dániában is látványos sebességgel terjednek a napelemek.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-04

Szerző:

Vanessza

Dánia elérte a 3,2 gigawatt napelemes telepített összkapacitást – számol be a PV Magazine. A Dán Energetikai Ügynökség adatai alapján a kapacitás 2023 első negyedévében 236 megawattal bővült az országban. A Dániában működő, közel 132 ezer napelemes rendszer teljes kapacitása jelenleg mintegy 3251 megawatt.

Összehasonlításképp: hazánkban tavaly év végén a beépített napelemes kapacitás meghaladta a 4000 megawattot, érdemes azonban hozzátenni, hogy Dániával ellentétben Magyarországon elhanyagolható mértékben támaszkodunk szélenergiára. További problémát jelent, hogy a hálózat elmaradottsága miatt a kormány gyakorlatilag napelemstopot vezetett be, emiatt az elmúlt hónapokban megtorpant a piac.

Dániában hazánkhoz hasonlóan a különböző támogatási programok nagyban ösztönözték a napelemek terjedését. A támogatás nélkül, önfogyasztásra épített napelemek 1,72 gigawattot tesznek ki az összkapacitásból, míg az áramvásárlási megállapodás keretében épített napelemes rendszerek 336 megawattot. Emellett a nyilvános pályázatokon kiválasztott projektek 248 megawattot, a lejárt ösztönző rendszerek keretében telepítettek pedig 938 megawattot.

A Dán Energetikai Ügynökség jelentésében az idei első negyedévben 236 megawatt újonnan hozzáadott kapacitással kalkulál. A szervezet közleményében azt írta, hogy a fejlesztők 2023 első három hónapjában több fotovoltaikus rendszert kapcsoltak a hálózatra, mint 2021-ben egész évben. Az ügynökség szerint 2022 márciusa és 2023 márciusa között több mint 1 gigawatt kapacitást telepítettek, ez a növekedés főként a nem támogatott nagyerőművekhez köthető.

A nagyvállalatok egyre inkább a napenergiából származó tiszta villamos energiát helyezik előtérbe, ami a nem támogatott nagyméretű fotovoltaikus projektek növekvő piaci részesedéséhez vezet. Bár ezek a létesítmények potenciális gazdasági kifizetődősége alacsonyabb a szélerőművekhez képest, mégis egyre nagyobb teret nyernek a piacon.

A Rystad Energy nemrégiben kiadott jelentése alapján Dánia várhatóan vezető szerepet tölt majd be a napenergia-fejlesztésben Skandináviában, és 2030-ra eléri a 9 gigawattos kapacitást. Hazánkban ekkora 6 gigawattot akarnak elérni országosan.

Zöld Energia

Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére

A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.

A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.

A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.

Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.

Tovább olvasom