

Zöld Energia
Dániában is hódítanak a napelemek
Ahogy a világ számos régiójában, úgy Dániában is látványos sebességgel terjednek a napelemek.
Dánia elérte a 3,2 gigawatt napelemes telepített összkapacitást – számol be a PV Magazine. A Dán Energetikai Ügynökség adatai alapján a kapacitás 2023 első negyedévében 236 megawattal bővült az országban. A Dániában működő, közel 132 ezer napelemes rendszer teljes kapacitása jelenleg mintegy 3251 megawatt.
Összehasonlításképp: hazánkban tavaly év végén a beépített napelemes kapacitás meghaladta a 4000 megawattot, érdemes azonban hozzátenni, hogy Dániával ellentétben Magyarországon elhanyagolható mértékben támaszkodunk szélenergiára. További problémát jelent, hogy a hálózat elmaradottsága miatt a kormány gyakorlatilag napelemstopot vezetett be, emiatt az elmúlt hónapokban megtorpant a piac.
Dániában hazánkhoz hasonlóan a különböző támogatási programok nagyban ösztönözték a napelemek terjedését. A támogatás nélkül, önfogyasztásra épített napelemek 1,72 gigawattot tesznek ki az összkapacitásból, míg az áramvásárlási megállapodás keretében épített napelemes rendszerek 336 megawattot. Emellett a nyilvános pályázatokon kiválasztott projektek 248 megawattot, a lejárt ösztönző rendszerek keretében telepítettek pedig 938 megawattot.
A Dán Energetikai Ügynökség jelentésében az idei első negyedévben 236 megawatt újonnan hozzáadott kapacitással kalkulál. A szervezet közleményében azt írta, hogy a fejlesztők 2023 első három hónapjában több fotovoltaikus rendszert kapcsoltak a hálózatra, mint 2021-ben egész évben. Az ügynökség szerint 2022 márciusa és 2023 márciusa között több mint 1 gigawatt kapacitást telepítettek, ez a növekedés főként a nem támogatott nagyerőművekhez köthető.
A nagyvállalatok egyre inkább a napenergiából származó tiszta villamos energiát helyezik előtérbe, ami a nem támogatott nagyméretű fotovoltaikus projektek növekvő piaci részesedéséhez vezet. Bár ezek a létesítmények potenciális gazdasági kifizetődősége alacsonyabb a szélerőművekhez képest, mégis egyre nagyobb teret nyernek a piacon.
A Rystad Energy nemrégiben kiadott jelentése alapján Dánia várhatóan vezető szerepet tölt majd be a napenergia-fejlesztésben Skandináviában, és 2030-ra eléri a 9 gigawattos kapacitást. Hazánkban ekkora 6 gigawattot akarnak elérni országosan.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett