Zöld Energia
Dániában is hódítanak a napelemek
Ahogy a világ számos régiójában, úgy Dániában is látványos sebességgel terjednek a napelemek.
Dánia elérte a 3,2 gigawatt napelemes telepített összkapacitást – számol be a PV Magazine. A Dán Energetikai Ügynökség adatai alapján a kapacitás 2023 első negyedévében 236 megawattal bővült az országban. A Dániában működő, közel 132 ezer napelemes rendszer teljes kapacitása jelenleg mintegy 3251 megawatt.
Összehasonlításképp: hazánkban tavaly év végén a beépített napelemes kapacitás meghaladta a 4000 megawattot, érdemes azonban hozzátenni, hogy Dániával ellentétben Magyarországon elhanyagolható mértékben támaszkodunk szélenergiára. További problémát jelent, hogy a hálózat elmaradottsága miatt a kormány gyakorlatilag napelemstopot vezetett be, emiatt az elmúlt hónapokban megtorpant a piac.
Dániában hazánkhoz hasonlóan a különböző támogatási programok nagyban ösztönözték a napelemek terjedését. A támogatás nélkül, önfogyasztásra épített napelemek 1,72 gigawattot tesznek ki az összkapacitásból, míg az áramvásárlási megállapodás keretében épített napelemes rendszerek 336 megawattot. Emellett a nyilvános pályázatokon kiválasztott projektek 248 megawattot, a lejárt ösztönző rendszerek keretében telepítettek pedig 938 megawattot.
A Dán Energetikai Ügynökség jelentésében az idei első negyedévben 236 megawatt újonnan hozzáadott kapacitással kalkulál. A szervezet közleményében azt írta, hogy a fejlesztők 2023 első három hónapjában több fotovoltaikus rendszert kapcsoltak a hálózatra, mint 2021-ben egész évben. Az ügynökség szerint 2022 márciusa és 2023 márciusa között több mint 1 gigawatt kapacitást telepítettek, ez a növekedés főként a nem támogatott nagyerőművekhez köthető.
A nagyvállalatok egyre inkább a napenergiából származó tiszta villamos energiát helyezik előtérbe, ami a nem támogatott nagyméretű fotovoltaikus projektek növekvő piaci részesedéséhez vezet. Bár ezek a létesítmények potenciális gazdasági kifizetődősége alacsonyabb a szélerőművekhez képest, mégis egyre nagyobb teret nyernek a piacon.
A Rystad Energy nemrégiben kiadott jelentése alapján Dánia várhatóan vezető szerepet tölt majd be a napenergia-fejlesztésben Skandináviában, és 2030-ra eléri a 9 gigawattos kapacitást. Hazánkban ekkora 6 gigawattot akarnak elérni országosan.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
