Zöldinfó

DiCaprio bort iszik és vizet prédikál?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-10-13

Szerző:

Hell

Az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében a klímapolitika mellett szállt síkra, ugyanakkor magánemberként luxuséletvitel jellemzi és magánrepülőgépeken utazik évente akár két tucatszor is.

“Vagy történelmet csinálsz, vagy gonosznak kiált ki a történelem”, mondta az ENSZ Klímacsúcsán tartott nyitóbeszédében a 39 éves Oscar-jelölt sztár. Az eseményhez még a szakállát is óriásira növesztette, hogy ilyen törzsfőnökszerű imázzsal vonuljon be a történelemkönyvek lapjaira.

Csak éppen a tettei nincsenek szinkronban a szónoklatával. Toyota Priust és 100 000 dolláros Fisker elektromos autót vezet ugyan – biciklizni is gyakran szokott – , s New Yorkban “ökobarát” lakása van, de emellett óriási villák vannak a tulajdonában, magánrepülőgépen furikázik és egy olajmilliárdostól béreli a világ ötödik legnagyobb jachtját, állítja a Daily Mail brit bulvárlap. Idén például kétszer járt Franciaországban vakációzni, de megfordult New Yorkban, Brazíliában (a futball-világbajnokságot nézni), Londonban és Tokióban is (utóbbi kettő a Wall Street farkasa promóciós turnéjának állomásai voltak). 2014-ben eddig 20 utat tett világszerte.

A VB-t nyaralással is összekötötte Leo barátunk, s az Egyesült Arab Emírségekben működő Mansour bin Zayed Al Nahyan olajkrőzustól bérelt 146,9 méter hosszú jachtot, a Topázt, mely a világ ötödik legnagyobb jacthjának számít.

A napilap szerint ha DiCaprio hagyományos repülőjáratokon közlekedne – mint minden földi halandó – , akkor is 40 millió tonna üvegházgáz kibocsátásához asszisztált volna (hozzátehetjük: ez azonban megoszlana az utasok között, tehát ennek egy kis hányadáért lenne DiCaprio személy szerint felelős).

A PJTV riportere, Michelle Fields megszólította DiCapriót a New York-ban rendezett Klíma Felvonuláson, ahogy egy transzparenst cipelt másokkal együtt. DiCaprio komoly arccal elregélte a kamerának, hogy új politikai attitűdre van szükség, de amikor a második kérdés az életmódját firtatta, a tömegből néhány másodpercen belül odafurakodott egy férfi és arrébb nyomta az újságírót. Lehetséges, hogy nem a rendezők egyike volt, hanem DiCaprio stábjának beépített embere. A színész persze nem kurjantott a riporter után, hogy válaszoljon. Némán haladt tovább a tüntető tömeggel.

A felvonuláson mintegy 400 000 ember vett részt hathatós klímapolitikát sürgetve.

Talán önmaga felmentéseként is értelmezhető ENSZ-béli beszédének mondata: “A probléma jóval nagyobbra nőtt, mint az egyén döntései.”

A sztár kettős mércéje, illetve képmutatónak ítélhető viselkedése már korábban is feltűnt a sajtónak, amikor 2007-ben a Cannesi Filmfesztiválon mutatta be Az utolsó óra című filmet az éghajlatváltozásról és a média azt firtatta, vajon hagyományos utasszállító géppel, vagy magánrepülővel érkezett-e a francia Riviérára.

EZT MONDTA LEO
(Az ENSZ-székházban elhangzott beszéd rövidített változata)
“Az amerikai hadsereg csendes-óceáni parancsnoka, Samuel Locklear admirális nemrég azt mondta, hogy az éghajlatváltozást tartja a legnagyobb biztonsági veszélynek.”
“Ez már nem arról szól, hogy azt mondjuk az embereknek, cseréljék ki a villanykörtéiket vagy vásároljanak hibridautót. Ez a katasztrófa túlnőtt az egyén döntésein. Ez már az iparágakról, a kormányokról szól, melyeknek határozott, nagy léptékű döntéseket kell hozniuk. Be kell áraznunk a karbon-kibocsátást és el kell törölnünk a szén-, a gáz- és az üzemanyagárak állami támogatásait. Véget kell vetnünk annak, hogy az ipari szereplők a szabadpiac nevében ingyen szennyezhessenek. Nem érdemlik meg az adónkat, a szigorúságunk járna nekik inkább.”
“A kutatások azt mutatják, hogy 2050-re a teljes mértékben tiszta, megújuló energiák láthatnák el energiaigényünk 100 %-át, mindezt a meglévő technológiákkal. A válság megoldása nem politikai kérdés. Morális kötelességünk. Nyilvánvalóan óriási kötelezettség. Csak egy bolygónk van. Közös otthonunk felesleges pusztításáért az emberiségnek elszámoltathatóvá kell válnia, tömeges, kollektív szinten. Én színészkedek a megélhetésemért. Önök nem. Az emberek hallatták a hangjukat. Kérem, hogy bátran nézzenek ezzel szembe. És őszintén. Köszönöm.”

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:Ensz film klímaváltozás környezetvédelem ökológiai lábnyom

2 hozzászólás

Padma

2014-10-20 at 15:05

Jobb lenne inkább a pozitívat látni benne, hogy egy híresség így felemeli a szavát a környezetrombolás ellen. Amit eddig meg bírt tenni az ügy érdekében, megtette. Bízzuk rá, mikor fejlődik tovább, mikor tesz még nagyobb lépéseket. Nem álszent ettől. Jó lenne megtanulni örülni a jónak a világban, és nem mindent és mindenkit folyton szétkritizálni. Na, EZ AZ, ami ellenszenves.
Dávid

2015-01-12 at 08:45

A cikk íróját nagyon gyötri az irigység. Sajnálom őt, rossz lehet így élni.
DiCaprio mindannyiunk példaképe lehet, hiszen egy híres ember szava mindig több emberre van hatással.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Zöld célok versenyképesség nélkül? A napenergia önmagában nem biztos hogy elég

A karbonsemlegesség elérése reálisan 2070-re képzelhető el.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió Fit for 55 programja (Irány az 55 százalék!) irreális célkitűzéseket tartalmaz, ezért fel kell adni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter Budapesten, az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Ismertette, hogy a Fit for 55 programban a tagországok azt vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – tette hozzá az alternativenergia.hu. Ez uniós szinten jelenleg 37-39 százalék, míg Magyarország már 48 százalékot teljesített. A célok teljesítéséhez az üvegházhatású gázok (ÜHG) korábbi tervek szerinti évi 1,1 százalékos mérséklése helyett évi mintegy 3,2 százalékos csökkentésre lenne szükség, ami nem megvalósítható, erre részletes terv és megfelelő finanszírozás sem áll rendelkezésre – hangsúlyozta. Lantos Csaba szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb “izmus”, a “greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart. A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.

Lantos Csaba szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában. Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte: globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos “középutas” megközelítést képvisel.

A zsinórtermelés gerincét továbbra is az atomerőművek biztosítják, a kibocsátásmentes és megfizethető villamos energiát pedig a megújuló források adják, a rendszer kiegyensúlyozásában pedig kulcsszerepe lesz a gyorsindítású, rugalmasan működő kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknek (CCGT), amelyek gyors szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmasak. Szemben más nyugat-európai országokkal, Magyarország időben lépett ezen a területen, és az energiamixben a földgáz tartós jelenlétével számol. A kapacitások bővítésére már csak azért is szükség van, mert nemcsak az átlagfogyasztás, hanem a csúcsfogyasztás is évről-évre bővül.

A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a Mol és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség.

A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit. Lantos Csaba felidézte: a beépített naperőművi kapacitás a 2010-es 1 megawattról 8300 megawattra nőtt, jelenleg mintegy 326 ezer naperőmű üzemel az országban, és 2025 márciusára elérte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma, ami jelentős társadalmi összefogás eredménye. Az egyik legfontosabb lépés az energiaszuverenitás felé az importkitettség csökkentése. Míg nyolc éve a villamosenergia-felhasználás mintegy 32 százaléka származott importból, addig ez az arány tavaly 20 százalékra mérséklődött. A hazai termelésen belül a napenergia aránya 29 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal, amellyel Magyarország a világ élvonalába került.

A következő lépés az energiatárolási kapacitások jelentős bővítése – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány tervei alapján az akkumulátoros tárolókapacitás 2030-ra a jelenlegi mintegy 0,5-0,6 gigawattról 3 gigawattra emelkedhet, ami több ezer milliárd forintos beruházást igényel. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az itt működő, jelenleg a járműipart kiszolgáló akkumulátorgyártók részben átállhatnak a fix telepítésű energiatárolók gyártására. Magyarország emellett komparatív előnyt élvez a geotermikus energia terén, amely a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet. A cél a geotermikus energiafelhasználás megduplázása, 2030-ig 12-13 petajoule-ra történő növelése.

Tovább olvasom