Zöldinfó

DiCaprio bort iszik és vizet prédikál?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-10-13

Szerző:

Hell

Az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében a klímapolitika mellett szállt síkra, ugyanakkor magánemberként luxuséletvitel jellemzi és magánrepülőgépeken utazik évente akár két tucatszor is.

“Vagy történelmet csinálsz, vagy gonosznak kiált ki a történelem”, mondta az ENSZ Klímacsúcsán tartott nyitóbeszédében a 39 éves Oscar-jelölt sztár. Az eseményhez még a szakállát is óriásira növesztette, hogy ilyen törzsfőnökszerű imázzsal vonuljon be a történelemkönyvek lapjaira.

Csak éppen a tettei nincsenek szinkronban a szónoklatával. Toyota Priust és 100 000 dolláros Fisker elektromos autót vezet ugyan – biciklizni is gyakran szokott – , s New Yorkban “ökobarát” lakása van, de emellett óriási villák vannak a tulajdonában, magánrepülőgépen furikázik és egy olajmilliárdostól béreli a világ ötödik legnagyobb jachtját, állítja a Daily Mail brit bulvárlap. Idén például kétszer járt Franciaországban vakációzni, de megfordult New Yorkban, Brazíliában (a futball-világbajnokságot nézni), Londonban és Tokióban is (utóbbi kettő a Wall Street farkasa promóciós turnéjának állomásai voltak). 2014-ben eddig 20 utat tett világszerte.

A VB-t nyaralással is összekötötte Leo barátunk, s az Egyesült Arab Emírségekben működő Mansour bin Zayed Al Nahyan olajkrőzustól bérelt 146,9 méter hosszú jachtot, a Topázt, mely a világ ötödik legnagyobb jacthjának számít.

A napilap szerint ha DiCaprio hagyományos repülőjáratokon közlekedne – mint minden földi halandó – , akkor is 40 millió tonna üvegházgáz kibocsátásához asszisztált volna (hozzátehetjük: ez azonban megoszlana az utasok között, tehát ennek egy kis hányadáért lenne DiCaprio személy szerint felelős).

A PJTV riportere, Michelle Fields megszólította DiCapriót a New York-ban rendezett Klíma Felvonuláson, ahogy egy transzparenst cipelt másokkal együtt. DiCaprio komoly arccal elregélte a kamerának, hogy új politikai attitűdre van szükség, de amikor a második kérdés az életmódját firtatta, a tömegből néhány másodpercen belül odafurakodott egy férfi és arrébb nyomta az újságírót. Lehetséges, hogy nem a rendezők egyike volt, hanem DiCaprio stábjának beépített embere. A színész persze nem kurjantott a riporter után, hogy válaszoljon. Némán haladt tovább a tüntető tömeggel.

A felvonuláson mintegy 400 000 ember vett részt hathatós klímapolitikát sürgetve.

Talán önmaga felmentéseként is értelmezhető ENSZ-béli beszédének mondata: “A probléma jóval nagyobbra nőtt, mint az egyén döntései.”

A sztár kettős mércéje, illetve képmutatónak ítélhető viselkedése már korábban is feltűnt a sajtónak, amikor 2007-ben a Cannesi Filmfesztiválon mutatta be Az utolsó óra című filmet az éghajlatváltozásról és a média azt firtatta, vajon hagyományos utasszállító géppel, vagy magánrepülővel érkezett-e a francia Riviérára.

EZT MONDTA LEO
(Az ENSZ-székházban elhangzott beszéd rövidített változata)
“Az amerikai hadsereg csendes-óceáni parancsnoka, Samuel Locklear admirális nemrég azt mondta, hogy az éghajlatváltozást tartja a legnagyobb biztonsági veszélynek.”
“Ez már nem arról szól, hogy azt mondjuk az embereknek, cseréljék ki a villanykörtéiket vagy vásároljanak hibridautót. Ez a katasztrófa túlnőtt az egyén döntésein. Ez már az iparágakról, a kormányokról szól, melyeknek határozott, nagy léptékű döntéseket kell hozniuk. Be kell áraznunk a karbon-kibocsátást és el kell törölnünk a szén-, a gáz- és az üzemanyagárak állami támogatásait. Véget kell vetnünk annak, hogy az ipari szereplők a szabadpiac nevében ingyen szennyezhessenek. Nem érdemlik meg az adónkat, a szigorúságunk járna nekik inkább.”
“A kutatások azt mutatják, hogy 2050-re a teljes mértékben tiszta, megújuló energiák láthatnák el energiaigényünk 100 %-át, mindezt a meglévő technológiákkal. A válság megoldása nem politikai kérdés. Morális kötelességünk. Nyilvánvalóan óriási kötelezettség. Csak egy bolygónk van. Közös otthonunk felesleges pusztításáért az emberiségnek elszámoltathatóvá kell válnia, tömeges, kollektív szinten. Én színészkedek a megélhetésemért. Önök nem. Az emberek hallatták a hangjukat. Kérem, hogy bátran nézzenek ezzel szembe. És őszintén. Köszönöm.”

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:Ensz film klímaváltozás környezetvédelem ökológiai lábnyom

2 hozzászólás

Padma

2014-10-20 at 15:05

Jobb lenne inkább a pozitívat látni benne, hogy egy híresség így felemeli a szavát a környezetrombolás ellen. Amit eddig meg bírt tenni az ügy érdekében, megtette. Bízzuk rá, mikor fejlődik tovább, mikor tesz még nagyobb lépéseket. Nem álszent ettől. Jó lenne megtanulni örülni a jónak a világban, és nem mindent és mindenkit folyton szétkritizálni. Na, EZ AZ, ami ellenszenves.
Dávid

2015-01-12 at 08:45

A cikk íróját nagyon gyötri az irigység. Sajnálom őt, rossz lehet így élni.
DiCaprio mindannyiunk példaképe lehet, hiszen egy híres ember szava mindig több emberre van hatással.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom