Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

DiCaprio bort iszik és vizet prédikál?

Létrehozva:

|

Az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében a klímapolitika mellett szállt síkra, ugyanakkor magánemberként luxuséletvitel jellemzi és magánrepülőgépeken utazik évente akár két tucatszor is.

“Vagy történelmet csinálsz, vagy gonosznak kiált ki a történelem”, mondta az ENSZ Klímacsúcsán tartott nyitóbeszédében a 39 éves Oscar-jelölt sztár. Az eseményhez még a szakállát is óriásira növesztette, hogy ilyen törzsfőnökszerű imázzsal vonuljon be a történelemkönyvek lapjaira.

Csak éppen a tettei nincsenek szinkronban a szónoklatával. Toyota Priust és 100 000 dolláros Fisker elektromos autót vezet ugyan – biciklizni is gyakran szokott – , s New Yorkban “ökobarát” lakása van, de emellett óriási villák vannak a tulajdonában, magánrepülőgépen furikázik és egy olajmilliárdostól béreli a világ ötödik legnagyobb jachtját, állítja a Daily Mail brit bulvárlap. Idén például kétszer járt Franciaországban vakációzni, de megfordult New Yorkban, Brazíliában (a futball-világbajnokságot nézni), Londonban és Tokióban is (utóbbi kettő a Wall Street farkasa promóciós turnéjának állomásai voltak). 2014-ben eddig 20 utat tett világszerte.

A VB-t nyaralással is összekötötte Leo barátunk, s az Egyesült Arab Emírségekben működő Mansour bin Zayed Al Nahyan olajkrőzustól bérelt 146,9 méter hosszú jachtot, a Topázt, mely a világ ötödik legnagyobb jacthjának számít.

A napilap szerint ha DiCaprio hagyományos repülőjáratokon közlekedne – mint minden földi halandó – , akkor is 40 millió tonna üvegházgáz kibocsátásához asszisztált volna (hozzátehetjük: ez azonban megoszlana az utasok között, tehát ennek egy kis hányadáért lenne DiCaprio személy szerint felelős).

A PJTV riportere, Michelle Fields megszólította DiCapriót a New York-ban rendezett Klíma Felvonuláson, ahogy egy transzparenst cipelt másokkal együtt. DiCaprio komoly arccal elregélte a kamerának, hogy új politikai attitűdre van szükség, de amikor a második kérdés az életmódját firtatta, a tömegből néhány másodpercen belül odafurakodott egy férfi és arrébb nyomta az újságírót. Lehetséges, hogy nem a rendezők egyike volt, hanem DiCaprio stábjának beépített embere. A színész persze nem kurjantott a riporter után, hogy válaszoljon. Némán haladt tovább a tüntető tömeggel.

A felvonuláson mintegy 400 000 ember vett részt hathatós klímapolitikát sürgetve.

Talán önmaga felmentéseként is értelmezhető ENSZ-béli beszédének mondata: “A probléma jóval nagyobbra nőtt, mint az egyén döntései.”

A sztár kettős mércéje, illetve képmutatónak ítélhető viselkedése már korábban is feltűnt a sajtónak, amikor 2007-ben a Cannesi Filmfesztiválon mutatta be Az utolsó óra című filmet az éghajlatváltozásról és a média azt firtatta, vajon hagyományos utasszállító géppel, vagy magánrepülővel érkezett-e a francia Riviérára.

EZT MONDTA LEO
(Az ENSZ-székházban elhangzott beszéd rövidített változata)
“Az amerikai hadsereg csendes-óceáni parancsnoka, Samuel Locklear admirális nemrég azt mondta, hogy az éghajlatváltozást tartja a legnagyobb biztonsági veszélynek.”
“Ez már nem arról szól, hogy azt mondjuk az embereknek, cseréljék ki a villanykörtéiket vagy vásároljanak hibridautót. Ez a katasztrófa túlnőtt az egyén döntésein. Ez már az iparágakról, a kormányokról szól, melyeknek határozott, nagy léptékű döntéseket kell hozniuk. Be kell áraznunk a karbon-kibocsátást és el kell törölnünk a szén-, a gáz- és az üzemanyagárak állami támogatásait. Véget kell vetnünk annak, hogy az ipari szereplők a szabadpiac nevében ingyen szennyezhessenek. Nem érdemlik meg az adónkat, a szigorúságunk járna nekik inkább.”
“A kutatások azt mutatják, hogy 2050-re a teljes mértékben tiszta, megújuló energiák láthatnák el energiaigényünk 100 %-át, mindezt a meglévő technológiákkal. A válság megoldása nem politikai kérdés. Morális kötelességünk. Nyilvánvalóan óriási kötelezettség. Csak egy bolygónk van. Közös otthonunk felesleges pusztításáért az emberiségnek elszámoltathatóvá kell válnia, tömeges, kollektív szinten. Én színészkedek a megélhetésemért. Önök nem. Az emberek hallatták a hangjukat. Kérem, hogy bátran nézzenek ezzel szembe. És őszintén. Köszönöm.”

forrás: piacesprofit.hu

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Padma

    2014-10-20 at 15:05

    Jobb lenne inkább a pozitívat látni benne, hogy egy híresség így felemeli a szavát a környezetrombolás ellen. Amit eddig meg bírt tenni az ügy érdekében, megtette. Bízzuk rá, mikor fejlődik tovább, mikor tesz még nagyobb lépéseket. Nem álszent ettől. Jó lenne megtanulni örülni a jónak a világban, és nem mindent és mindenkit folyton szétkritizálni. Na, EZ AZ, ami ellenszenves.

  2. Dávid

    2015-01-12 at 08:45

    A cikk íróját nagyon gyötri az irigység. Sajnálom őt, rossz lehet így élni.
    DiCaprio mindannyiunk példaképe lehet, hiszen egy híres ember szava mindig több emberre van hatással.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Szarvasmarhák gyomra lebontja a műanyagot

Létrehozva:

|

Szerző:

A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás.

Az 1950-es évek óta több mint 8 milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, főleg csomagolást, egyszer használatos dobozokat, eszközöket és palackokat. Ennek eredményeként a műanyagszennyezés mindenütt jelen van, az emberek akaratlanul is fogyasztják és belélegzik a mikroműanyag-részecskéket. Az elmúlt években a kutatók azon dolgoztak, hogy felhasználják a baktériumok azon képességét, hogy lebontják a hosszú életű anyagot. Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot. Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot – számolt be róla a The Guardian brit napilap.

A folyadékot háromféle poliészterrel próbálták ki: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot film- és porformában is tesztelték. Az eredmények szerint a szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia. Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson – írták a szerzők a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology című folyóiratban publikált tanulmányukban.

A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben lehet alkalmazni. A műanyaghulladékot egyelőre többnyire elégetik. Kisebb mértékben újrahasznosítják. Egy másik módszer a kémiai újrahasznosítás, de ez nem környezetbarát folyamat. A The Guardian cikke arra is emlékeztetett, hogy más kutatók már előrébb járnak a műanyagot lebontó enzimek előállításában. Szeptemberben két külön enzim összekapcsolásával egy szuperenzimet fejlesztettek ki. A két enzimet 2016-ban egy japán hulladéktelepen felfedezett műanyagevő bogárban fedezték fel. A kutatók 2018-ban mutatták be az első enzim mesterséges változatát, amely néhány nap alatt elkezdte lebontani a műanyagot. A szuperenzim azonban hatszor gyorsabban dolgozik. Április elején a francia Carbios cég mutatott be egy olyan enzimet, amely 10 óra alatt lebontja a műanyagpalackok 90 százalékát.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

Létrehozva:

|

Szerző:

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.

Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel hírportálján a kutatásról beszámoló BBC. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és az elszabadult házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan “felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyott településeken. A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: “Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni”. Fukusima környékére 2018 óta kezdenek visszatelepülni az emberek. Anderson szerint a vaddisznók számára valójában csak az ember az igazi ellenfél.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Ezt tudnod kell, ha csapvíz helyett palackozott vizet iszol

Létrehozva:

|

Szerző:

Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik.

A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon – összegezte Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon szerdán közzétett cikkében. A vizeink mikroműanyag-szennyezettségével foglalkozó cikkben Jurecska Laura kiemelte: a műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet. Jelenleg azonban sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást – tette hozzá.

Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa kifejtette: a mikroműanyagok, az 5 milliméternél kisebb plasztikdarabkák, mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig, és egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek. Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll. Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4 ezer műanyag darabkát “iszik meg” – mutatott rá. Mint írta, a Duna már Ausztriából szennyezetten érkezik és Budapestnél tovább romlik. Osztrák vizsgálatok alapján a Duna által szállított mikroműanyag mennyisége évente 530-1500 tonnára becsülhető. A magyar főváros pedig mintegy ötödével emeli a Duna mikroműanyag-szennyezettségének szintjét.

“Nemzetközi összehasonlításban ez sajnos nem számít meglepőnek: a nagy esőzések során a burkolatokról bemosódó csapadék és a szennyvíztisztító telepek egyaránt jelentős forrásai a szennyezésnek” – írta, hozzátéve, hogy mivel a főváros ivóvize parti szűrésű kutakból kerül ki, gyakorlatilag a Duna vize az ivóvíz forrása. A folyó vize homokos, kavicsos vízáteresztő rétegeken halad át, így azt maguk a vízáteresztő rétegek, illetve azok baktériumközössége egyaránt tisztítja. Ennek köszönhetően a főváros ivóvízbázisa egyelőre nem tekinthető veszélyeztetettnek. A környezetkémikus a Felső-Tisza szennyezettségét katasztrofálisnak nevezi írásában. “A Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán” – jegyezte meg.

Jurecska Laura szerint a probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. “Bár a vízügyi szakemberek és a civilek együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés. Hosszú távon megoldást csakis a hatékony környezetvédelmi diplomácia, a magyar, ukrán és román hatóságok együttműködése hozhat.” Jurecska Laura szerint kiemelt figyelmet érdemel a Rába vizének szennyezettsége is. Három évvel ezelőtt itt 1 köbméter vízből 12,1 darab mikroműanyagot mutattak ki, amely naponta akár több mint 20,7 millió részecskét is jelenthet. Valamivel kedvezőbb a helyzet a Balaton és fő táplálója, a Zala esetében, ahol a köbméterenkénti mikroműanyag mennyisége 5-10 közötti.

“Hazánk vizeinek mikroműanyag-szennyezettségéről egyelőre viszonylag keveset tudunk, a már rendelkezésre álló adatok nemzetközi eredményekkel való összevetését pedig nagyon megnehezíti – sokszor el is lehetetleníti – az, hogy nincs egységes, mindenki által elfogadott módszertan a mintavételezésre és a mérésre. Amíg ez meg nem valósul, addig arra sincs mód, hogy akár ivóvízre, akár a felszíni vizek minőségére vonatkozóan határértékeket állapítsanak meg a szakértők” – írta.    A környezetkémikus szerint fontos lenne, hogy minél előbb megvalósuljon egy átfogó felmérés, amelynek segítségével a helyzetről nemcsak pillanatképet kapunk, hanem láthatóak az esetleges változások is. “Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos, a benne kimutatható mikroműanyagok mennyisége még nem éri el a kockázatos mértéket. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevésbé szennyezett forrásokból nyerjük az ivóvizet, de a probléma már nálunk is felütötte a fejét” – állapította meg végül a környezetkémikus.    “Ne várjuk azt, hogy a problémát kizárólag az ivó- és szennyvízkezelés technológiájának fejlesztésével képesek leszünk megoldani. Továbbra is szükséges a műanyagokhoz fűződő viszonyunk radikális újragondolása, a körforgásos gazdaságra történő mielőbbi áttérés, valamint a határokon átívelő szennyezés együttműködésen keresztül történő kezelése” – hangsúlyozta szerdán megjelent cikkében Jurecska Laura.

 

 

 

mti

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák