Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egészségfejlesztő Kórház Díjat kapott a Semmelweis Egyetem

A Semmelweis Egyetem nyerte el az Egészségfejlesztő Kórház Díj 2025 címet a Magyar Kórházszövetségtől.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A felhívásra a Kommunikációs Igazgatóság és a Családbarát Egyetem Program munkatársai nyújtottak be pályázatot az Országos Intézet/Klinikai Központ kategóriában a munkavállalók egészségének támogatására, az egészségfejlesztésre, valamint a lakossági edukációra irányuló egyetemi programok és kezdeményezések összefoglalásáról. A díjat a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán adták át, ahol a Semmelweis Egyetem a Zöld Kórház Díj Zöld beszerzés kategóriájában is elismerést kapott, továbbá két klinika elnyerte az OVSZ Életet adományozó kórház díját.

A Magyar Kórházszövetség által meghirdetett Egészségfejlesztő Kórház Díjról hatfős szakmai zsűri döntött. A címet azok az intézmények kaphatták (egy országos intézet vagy klinikai központ, egy vármegyei irányító kórház, egy városi kórház vagy szakkórház), amelyek 2024. július és 2025. március között a legkiemelkedőbb és legszélesebb körű egészségfejlesztési tevékenységet valósították meg a munkahelyi egészségfejlesztés, az egészséget támogató kórházi környezet és az egészségkommunikáció terén. Az emlékplakett mellett a díjazott intézmények kétmillió forint értékű sportszerutalványt kaptak a Richter Gedeon Nyrt. jóvoltából.

A Semmelweis Egyetem küldetése az oktatás, kutatás, gyógyítás hármas feladata mellett a magyar lakosság edukációja és egészségfejlesztése is. Emellett az egyetemen kiemelt fontosságú a munkavállalók egészségmegőrzésének támogatása, az egészségfejlesztésre fókuszáló munkahely alapjainak megteremtése is. Ennek kapcsán számos program valósult meg az elmúlt időszakban, ezeket foglalta össze a nyertes pályázati anyag.

Advertisement

A munkahelyi egészségfejlesztési programok és egészséget támogató környezet részeként a Családbarát Egyetem Program keretében 2023-ban elindult az egyetemen az ország első és idáig egyetlen prevenciós szakrendelése, ahova minden kolléga bejelentkezhet, aki szakorvosi útmutatással változtatna életmódján. Az egészséges étkezés kialakításában, a sport mindennapokba való beiktatásában, vagy akár a dohányzásról leszokásban is segít a munkavállalóknak az Egészségfejlesztési Központ. Az egyetem számos ingyenes vagy kedvezményes sportolási lehetőséget is kínál. Nagyjából félévente indulnak a Medical Fitness életmódváltó csoportok, kifejezetten alapbetegséggel élő – pl. magas vérnyomással, cukorbetegséggel, elhízással érintett – munkatársak számára. A Családi és Sportnapon egyéni és csapatversenyes részvételre, különböző mozgásformák kipróbálására nyílik lehetőség és a gyerekeket is számos program várja. Ezek mellett mentális egészségprogramok, belső tréningek és széles körű szűrővizsgálatok is a Semmelweis Polgárok rendelkezésére állnak.

Az egyetem 2007 óta rendszeresen jelentet meg népegészségügyi tematikájú sajtóanyagokat, 2019 óta oktatóvideókat, 2021 óta pedig animációs ismeretterjesztő videókat. A Youtube-on és az egyetemi honlapon ingyenesen elérhető videók olyan témákat dolgoznak fel közérthető formában, mint például az elhízás és a mozgásszegény életmód, az immunrendszer működése vagy épp a kullancs helyes eltávolításának módja. Az egyetemi honlap hírei között is hangsúlyosak a prevenciós témák, a TOP 5 Semmelweis-tipp sorozat részei például különböző témakörökben foglalkozik azokkal a legfontosabb dolgokkal, amelyeket viszonylag egyszerűen megtehetünk az egészségünkért. A tudományos ismeretterjesztés, egészségügyi edukáció szellemében indította el az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló előadássorozatát, a Szenior Akadémiát, valamint a középiskolásokat célzó Junior Akadémiát.

Advertisement

A megbízható egészségügyi tartalomgyártás másik sarokpontja a 2023-ban bemutatott, majd 2024-ben továbbfejlesztett ingyenes tünetellenőrző, döntéstámogató applikáció, a Semmelweis HELP, amelyet az egyetem orvosai és kommunikációs szakemberei fejlesztettek. A hazai viszonylatban teljesen egyedi alkalmazás a magyarországi ellátórendszer sajátosságaira figyelemmel lett kialakítva és 0-99 éves kor között használható. Az applikáció a 740 betegséget tartalmazó tudásbázisából egy algoritmus segítségével javaslatot ad arra, hogy az észlelt tünetek alapján mennyire súlyos egészségügyi problémával küzd a felhasználó és milyen gyorsan kell igénybe vennie az orvosi ellátást.

A felsorolt kedvezmények és prevenciós lehetőségek egy helyen elérhetőek a pályázat részeként létrehozott honlapfelületen. A nyertes pályázati anyagot a Kommunikációs Igazgatóság és a Családbarát Egyetem Program munkatársai állították össze.

Advertisement

A díjat a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán adták át, ahol az újonnan indított Zöld Kórház Díjakat is kiosztották. A Zöld beszerzés kategória győztese a Semmelweis Egyetem lett a fenntartható működés iránti elkötelezettségének és a környezettudatos beszerzési stratégiák alkalmazásának köszönhetően, amely az 50 hektáros zöldterület és az akkumulátoros kerti eszközök használata mellett elektromos autóflottát is kiépített, megcélozva ezzel is a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Életet adományozó kórház díjat adott át a kongresszuson a Semmelweis Egyetem két klinikájának. Az elismerést idén is azok az intézmények kapták, ahol 2024-ben legnagyobb mértékben emelkedett a donorjelentések száma. Az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikán tízzel (2023: 11 jelentés; 2024: 21 jelentés), az Intenzív Terápiás Klinikán kilenccel (2023: 4 jelentés; 2024: 13 jelentés) több donort jelentettek az előző évhez képest.

Advertisement

Zöldinfó

A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása

A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.

Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.

Advertisement

Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.

“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák