Zöldinfó
Egészségfejlesztő Kórház Díjat kapott a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem nyerte el az Egészségfejlesztő Kórház Díj 2025 címet a Magyar Kórházszövetségtől.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A felhívásra a Kommunikációs Igazgatóság és a Családbarát Egyetem Program munkatársai nyújtottak be pályázatot az Országos Intézet/Klinikai Központ kategóriában a munkavállalók egészségének támogatására, az egészségfejlesztésre, valamint a lakossági edukációra irányuló egyetemi programok és kezdeményezések összefoglalásáról. A díjat a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán adták át, ahol a Semmelweis Egyetem a Zöld Kórház Díj Zöld beszerzés kategóriájában is elismerést kapott, továbbá két klinika elnyerte az OVSZ Életet adományozó kórház díját.
A Magyar Kórházszövetség által meghirdetett Egészségfejlesztő Kórház Díjról hatfős szakmai zsűri döntött. A címet azok az intézmények kaphatták (egy országos intézet vagy klinikai központ, egy vármegyei irányító kórház, egy városi kórház vagy szakkórház), amelyek 2024. július és 2025. március között a legkiemelkedőbb és legszélesebb körű egészségfejlesztési tevékenységet valósították meg a munkahelyi egészségfejlesztés, az egészséget támogató kórházi környezet és az egészségkommunikáció terén. Az emlékplakett mellett a díjazott intézmények kétmillió forint értékű sportszerutalványt kaptak a Richter Gedeon Nyrt. jóvoltából.
A Semmelweis Egyetem küldetése az oktatás, kutatás, gyógyítás hármas feladata mellett a magyar lakosság edukációja és egészségfejlesztése is. Emellett az egyetemen kiemelt fontosságú a munkavállalók egészségmegőrzésének támogatása, az egészségfejlesztésre fókuszáló munkahely alapjainak megteremtése is. Ennek kapcsán számos program valósult meg az elmúlt időszakban, ezeket foglalta össze a nyertes pályázati anyag.
A munkahelyi egészségfejlesztési programok és egészséget támogató környezet részeként a Családbarát Egyetem Program keretében 2023-ban elindult az egyetemen az ország első és idáig egyetlen prevenciós szakrendelése, ahova minden kolléga bejelentkezhet, aki szakorvosi útmutatással változtatna életmódján. Az egészséges étkezés kialakításában, a sport mindennapokba való beiktatásában, vagy akár a dohányzásról leszokásban is segít a munkavállalóknak az Egészségfejlesztési Központ. Az egyetem számos ingyenes vagy kedvezményes sportolási lehetőséget is kínál. Nagyjából félévente indulnak a Medical Fitness életmódváltó csoportok, kifejezetten alapbetegséggel élő – pl. magas vérnyomással, cukorbetegséggel, elhízással érintett – munkatársak számára. A Családi és Sportnapon egyéni és csapatversenyes részvételre, különböző mozgásformák kipróbálására nyílik lehetőség és a gyerekeket is számos program várja. Ezek mellett mentális egészségprogramok, belső tréningek és széles körű szűrővizsgálatok is a Semmelweis Polgárok rendelkezésére állnak.
Az egyetem 2007 óta rendszeresen jelentet meg népegészségügyi tematikájú sajtóanyagokat, 2019 óta oktatóvideókat, 2021 óta pedig animációs ismeretterjesztő videókat. A Youtube-on és az egyetemi honlapon ingyenesen elérhető videók olyan témákat dolgoznak fel közérthető formában, mint például az elhízás és a mozgásszegény életmód, az immunrendszer működése vagy épp a kullancs helyes eltávolításának módja. Az egyetemi honlap hírei között is hangsúlyosak a prevenciós témák, a TOP 5 Semmelweis-tipp sorozat részei például különböző témakörökben foglalkozik azokkal a legfontosabb dolgokkal, amelyeket viszonylag egyszerűen megtehetünk az egészségünkért. A tudományos ismeretterjesztés, egészségügyi edukáció szellemében indította el az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló előadássorozatát, a Szenior Akadémiát, valamint a középiskolásokat célzó Junior Akadémiát.
A megbízható egészségügyi tartalomgyártás másik sarokpontja a 2023-ban bemutatott, majd 2024-ben továbbfejlesztett ingyenes tünetellenőrző, döntéstámogató applikáció, a Semmelweis HELP, amelyet az egyetem orvosai és kommunikációs szakemberei fejlesztettek. A hazai viszonylatban teljesen egyedi alkalmazás a magyarországi ellátórendszer sajátosságaira figyelemmel lett kialakítva és 0-99 éves kor között használható. Az applikáció a 740 betegséget tartalmazó tudásbázisából egy algoritmus segítségével javaslatot ad arra, hogy az észlelt tünetek alapján mennyire súlyos egészségügyi problémával küzd a felhasználó és milyen gyorsan kell igénybe vennie az orvosi ellátást.
A felsorolt kedvezmények és prevenciós lehetőségek egy helyen elérhetőek a pályázat részeként létrehozott honlapfelületen. A nyertes pályázati anyagot a Kommunikációs Igazgatóság és a Családbarát Egyetem Program munkatársai állították össze.
A díjat a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán adták át, ahol az újonnan indított Zöld Kórház Díjakat is kiosztották. A Zöld beszerzés kategória győztese a Semmelweis Egyetem lett a fenntartható működés iránti elkötelezettségének és a környezettudatos beszerzési stratégiák alkalmazásának köszönhetően, amely az 50 hektáros zöldterület és az akkumulátoros kerti eszközök használata mellett elektromos autóflottát is kiépített, megcélozva ezzel is a károsanyag-kibocsátás csökkentését.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Életet adományozó kórház díjat adott át a kongresszuson a Semmelweis Egyetem két klinikájának. Az elismerést idén is azok az intézmények kapták, ahol 2024-ben legnagyobb mértékben emelkedett a donorjelentések száma. Az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikán tízzel (2023: 11 jelentés; 2024: 21 jelentés), az Intenzív Terápiás Klinikán kilenccel (2023: 4 jelentés; 2024: 13 jelentés) több donort jelentettek az előző évhez képest.
Zöldinfó
Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.
“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.
Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.
Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.
A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
