Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyszerre működik nap- és szélenergiával egy új fejlesztésű eszköz

Létrehozva:

|

A rendszer kiépítése rendkívül költséges, de a hibrid megoldás rengeteg előnnyel jár.

Egy francia startup, az Unéole olyan tetőrendszert hozott létre, amely egyszerre hasznosítja a nap- és a szélenergiát – számol be a PV Magazine. Bár maga a beruházás rendkívül költséges, a hibrid megközelítés nagyon komoly előnyökkel jár. A cég saját becslései alapján az eszköz 40 százalékkal több energiát tud létrehozni, mint egy standard napelemes tető. A berendezést jelenleg tesztelik, a cél az, hogy 2023-ban hozzák kereskedelmi forgalomba. „Megoldásunk 10 méteresnél magasabb, lapos tetejű épületek számára készült. Minél magasabbak, annál kevésbé lesz pertubált a szél” – nyilatkozta Louis Dubar, a vállalat mérnöke.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A rendszert közösségi épületekre, irodaházakra, gyárakra és hasonló helyekre telepíthetik majd. A hibrid erőművet egy skálázható acélszerkezetből, 2000 watt teljesítményű szélturbinákból, illetve napelemekből áll. A teljes rendszer 4 méter magas, az egyes termelőegységek száma az adott projekt egyediségeitől, például a tető nagyságától és az ügyfél igényeitől függ. A telepítéskor fontos, hogy az acélstruktúra biztos tartást nyújtson a szélturbináknak és a napelemeknek.

Advertisement

Az Unéole szerint a rendszer kapacitása ellensúlyozza a hibrid megoldás magasabb beruházási költségét. Dubar kiemelte, módszerükkel 2-4-szer több fotovoltaikus panelt tudnak felszerelni, és a teljes műszaki struktúrát a tetőn helyezhetik el. Egy 1000 négyzetméteres tető esetében a telepítés mintegy 300 ezer euróba, azaz nagyjából 122 millió forintba kerül. Az összegben a napelemek, a szélturbinák, az acélkeret, a kábelek, valamint a projekt tanulmányainak ára is benne van. A cég jelenleg egy olyan algoritmus megalkotásán dolgozik, amelynek segítségével pontosan meghatározhatják a szükséges termelőegységek számát. A vállalat tavaly a franciaországi Loos-en-Gohelle-nél egy terepkísérletbe is belevágott. A cél az, hogy az országban már 2023 végén telepítsék az első hibrid rendszert, 2024-ben pedig már külföldön is terjeszkednének.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák