Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyszerre működik nap- és szélenergiával egy új fejlesztésű eszköz

Létrehozva:

|

A rendszer kiépítése rendkívül költséges, de a hibrid megoldás rengeteg előnnyel jár.

Egy francia startup, az Unéole olyan tetőrendszert hozott létre, amely egyszerre hasznosítja a nap- és a szélenergiát – számol be a PV Magazine. Bár maga a beruházás rendkívül költséges, a hibrid megközelítés nagyon komoly előnyökkel jár. A cég saját becslései alapján az eszköz 40 százalékkal több energiát tud létrehozni, mint egy standard napelemes tető. A berendezést jelenleg tesztelik, a cél az, hogy 2023-ban hozzák kereskedelmi forgalomba. „Megoldásunk 10 méteresnél magasabb, lapos tetejű épületek számára készült. Minél magasabbak, annál kevésbé lesz pertubált a szél” – nyilatkozta Louis Dubar, a vállalat mérnöke.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A rendszert közösségi épületekre, irodaházakra, gyárakra és hasonló helyekre telepíthetik majd. A hibrid erőművet egy skálázható acélszerkezetből, 2000 watt teljesítményű szélturbinákból, illetve napelemekből áll. A teljes rendszer 4 méter magas, az egyes termelőegységek száma az adott projekt egyediségeitől, például a tető nagyságától és az ügyfél igényeitől függ. A telepítéskor fontos, hogy az acélstruktúra biztos tartást nyújtson a szélturbináknak és a napelemeknek.

Advertisement

Az Unéole szerint a rendszer kapacitása ellensúlyozza a hibrid megoldás magasabb beruházási költségét. Dubar kiemelte, módszerükkel 2-4-szer több fotovoltaikus panelt tudnak felszerelni, és a teljes műszaki struktúrát a tetőn helyezhetik el. Egy 1000 négyzetméteres tető esetében a telepítés mintegy 300 ezer euróba, azaz nagyjából 122 millió forintba kerül. Az összegben a napelemek, a szélturbinák, az acélkeret, a kábelek, valamint a projekt tanulmányainak ára is benne van. A cég jelenleg egy olyan algoritmus megalkotásán dolgozik, amelynek segítségével pontosan meghatározhatják a szükséges termelőegységek számát. A vállalat tavaly a franciaországi Loos-en-Gohelle-nél egy terepkísérletbe is belevágott. A cél az, hogy az országban már 2023 végén telepítsék az első hibrid rendszert, 2024-ben pedig már külföldön is terjeszkednének.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák