Zöldinfó
Egyszerre működik nap- és szélenergiával egy új fejlesztésű eszköz
A rendszer kiépítése rendkívül költséges, de a hibrid megoldás rengeteg előnnyel jár.
Egy francia startup, az Unéole olyan tetőrendszert hozott létre, amely egyszerre hasznosítja a nap- és a szélenergiát – számol be a PV Magazine. Bár maga a beruházás rendkívül költséges, a hibrid megközelítés nagyon komoly előnyökkel jár. A cég saját becslései alapján az eszköz 40 százalékkal több energiát tud létrehozni, mint egy standard napelemes tető. A berendezést jelenleg tesztelik, a cél az, hogy 2023-ban hozzák kereskedelmi forgalomba. „Megoldásunk 10 méteresnél magasabb, lapos tetejű épületek számára készült. Minél magasabbak, annál kevésbé lesz pertubált a szél” – nyilatkozta Louis Dubar, a vállalat mérnöke.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A rendszert közösségi épületekre, irodaházakra, gyárakra és hasonló helyekre telepíthetik majd. A hibrid erőművet egy skálázható acélszerkezetből, 2000 watt teljesítményű szélturbinákból, illetve napelemekből áll. A teljes rendszer 4 méter magas, az egyes termelőegységek száma az adott projekt egyediségeitől, például a tető nagyságától és az ügyfél igényeitől függ. A telepítéskor fontos, hogy az acélstruktúra biztos tartást nyújtson a szélturbináknak és a napelemeknek.
Az Unéole szerint a rendszer kapacitása ellensúlyozza a hibrid megoldás magasabb beruházási költségét. Dubar kiemelte, módszerükkel 2-4-szer több fotovoltaikus panelt tudnak felszerelni, és a teljes műszaki struktúrát a tetőn helyezhetik el. Egy 1000 négyzetméteres tető esetében a telepítés mintegy 300 ezer euróba, azaz nagyjából 122 millió forintba kerül. Az összegben a napelemek, a szélturbinák, az acélkeret, a kábelek, valamint a projekt tanulmányainak ára is benne van. A cég jelenleg egy olyan algoritmus megalkotásán dolgozik, amelynek segítségével pontosan meghatározhatják a szükséges termelőegységek számát. A vállalat tavaly a franciaországi Loos-en-Gohelle-nél egy terepkísérletbe is belevágott. A cél az, hogy az országban már 2023 végén telepítsék az első hibrid rendszert, 2024-ben pedig már külföldön is terjeszkednének.
Zöldinfó
A klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában
Évtizedekig tarthat a leégett Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedekig tarthat a nyári tűzvészben súlyosan károsodott Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása, a szakemberek pedig azt vizsgálják, milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet – olvasható az alternativenergia.hu. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint jelenleg nincsenek aktív tűzfészkek a homokpusztán, a tűzoltók azonban továbbra is figyelik a helyzet alakulását. A térségben korábban ritkának számítottak a nagy erdőtüzek, a globális felmelegedés következtében azonban a szakemberek szerint a jövőben gyakoribbá válhatnak. Szakemberek szerint csak a tűz okozta károk teljes felmérése körülbelül egy évet vehet igénybe. Ezt követően fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült, félig elégett vagy meggyengült fákat, amelyek egyrészt növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, másrészt kedvező körülményeket teremthetnek az egészséges erdőket veszélyeztető szúfélék elszaporodásához.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen fafajokat telepítsenek a leégett területekre. A szakértők szerint a könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett nyír, nyár, kőris és tölgy ültetése is szóba jöhet. A feketefenyő és az akác több mint kétszáz éve része a Delibláti-homokpuszta tájképének, az ezekkel újratelepített területek azonban már az 1996-os és a 2007-es nagy tűzvészekben is jelentős károkat szenvedtek.
Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023 és 2025 között volt ebben az évszázadban a legsúlyosabb hároméves időszak Szerbiában az erdőtüzek száma és kiterjedése alapján. Az idei nyáron a Delibláti-homokpusztát sújtó tűz volt az egyik legsúlyosabb: mintegy 4000 hektár természetvédelmi területet érintett a tűz, ebből több mint 3100 hektár erdő.
A Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban