Zöldinfó
Egyszerre működik nap- és szélenergiával egy új fejlesztésű eszköz
A rendszer kiépítése rendkívül költséges, de a hibrid megoldás rengeteg előnnyel jár.
Egy francia startup, az Unéole olyan tetőrendszert hozott létre, amely egyszerre hasznosítja a nap- és a szélenergiát – számol be a PV Magazine. Bár maga a beruházás rendkívül költséges, a hibrid megközelítés nagyon komoly előnyökkel jár. A cég saját becslései alapján az eszköz 40 százalékkal több energiát tud létrehozni, mint egy standard napelemes tető. A berendezést jelenleg tesztelik, a cél az, hogy 2023-ban hozzák kereskedelmi forgalomba. „Megoldásunk 10 méteresnél magasabb, lapos tetejű épületek számára készült. Minél magasabbak, annál kevésbé lesz pertubált a szél” – nyilatkozta Louis Dubar, a vállalat mérnöke.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A rendszert közösségi épületekre, irodaházakra, gyárakra és hasonló helyekre telepíthetik majd. A hibrid erőművet egy skálázható acélszerkezetből, 2000 watt teljesítményű szélturbinákból, illetve napelemekből áll. A teljes rendszer 4 méter magas, az egyes termelőegységek száma az adott projekt egyediségeitől, például a tető nagyságától és az ügyfél igényeitől függ. A telepítéskor fontos, hogy az acélstruktúra biztos tartást nyújtson a szélturbináknak és a napelemeknek.
Az Unéole szerint a rendszer kapacitása ellensúlyozza a hibrid megoldás magasabb beruházási költségét. Dubar kiemelte, módszerükkel 2-4-szer több fotovoltaikus panelt tudnak felszerelni, és a teljes műszaki struktúrát a tetőn helyezhetik el. Egy 1000 négyzetméteres tető esetében a telepítés mintegy 300 ezer euróba, azaz nagyjából 122 millió forintba kerül. Az összegben a napelemek, a szélturbinák, az acélkeret, a kábelek, valamint a projekt tanulmányainak ára is benne van. A cég jelenleg egy olyan algoritmus megalkotásán dolgozik, amelynek segítségével pontosan meghatározhatják a szükséges termelőegységek számát. A vállalat tavaly a franciaországi Loos-en-Gohelle-nél egy terepkísérletbe is belevágott. A cél az, hogy az országban már 2023 végén telepítsék az első hibrid rendszert, 2024-ben pedig már külföldön is terjeszkednének.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
