Zöldinfó
Egyszerre működik nap- és szélenergiával egy új fejlesztésű eszköz
A rendszer kiépítése rendkívül költséges, de a hibrid megoldás rengeteg előnnyel jár.
Egy francia startup, az Unéole olyan tetőrendszert hozott létre, amely egyszerre hasznosítja a nap- és a szélenergiát – számol be a PV Magazine. Bár maga a beruházás rendkívül költséges, a hibrid megközelítés nagyon komoly előnyökkel jár. A cég saját becslései alapján az eszköz 40 százalékkal több energiát tud létrehozni, mint egy standard napelemes tető. A berendezést jelenleg tesztelik, a cél az, hogy 2023-ban hozzák kereskedelmi forgalomba. „Megoldásunk 10 méteresnél magasabb, lapos tetejű épületek számára készült. Minél magasabbak, annál kevésbé lesz pertubált a szél” – nyilatkozta Louis Dubar, a vállalat mérnöke.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A rendszert közösségi épületekre, irodaházakra, gyárakra és hasonló helyekre telepíthetik majd. A hibrid erőművet egy skálázható acélszerkezetből, 2000 watt teljesítményű szélturbinákból, illetve napelemekből áll. A teljes rendszer 4 méter magas, az egyes termelőegységek száma az adott projekt egyediségeitől, például a tető nagyságától és az ügyfél igényeitől függ. A telepítéskor fontos, hogy az acélstruktúra biztos tartást nyújtson a szélturbináknak és a napelemeknek.
Az Unéole szerint a rendszer kapacitása ellensúlyozza a hibrid megoldás magasabb beruházási költségét. Dubar kiemelte, módszerükkel 2-4-szer több fotovoltaikus panelt tudnak felszerelni, és a teljes műszaki struktúrát a tetőn helyezhetik el. Egy 1000 négyzetméteres tető esetében a telepítés mintegy 300 ezer euróba, azaz nagyjából 122 millió forintba kerül. Az összegben a napelemek, a szélturbinák, az acélkeret, a kábelek, valamint a projekt tanulmányainak ára is benne van. A cég jelenleg egy olyan algoritmus megalkotásán dolgozik, amelynek segítségével pontosan meghatározhatják a szükséges termelőegységek számát. A vállalat tavaly a franciaországi Loos-en-Gohelle-nél egy terepkísérletbe is belevágott. A cél az, hogy az országban már 2023 végén telepítsék az első hibrid rendszert, 2024-ben pedig már külföldön is terjeszkednének.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
