Zöldinfó
Egyszerűbbé válhat a napelemek használata az otthoni akkumulátorral
A napelemek segítségével a lakosság rengeteg energiát, ezáltal pedig pénzt spórolhat meg. A rendszerek hátulütője ugyanakkor, hogy az adott háztartás szempontjából energia veszhet el, amikor a fel nem használt áramot a hálózatba táplálják. Ezen a problémán segíthetnek a különböző otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az energiát későbbi felhasználásra. A kapcsolódó technológia folyamatosan fejlődik, és egyre több lehetőség érhető el. A Charged holland startup a közelmúltban egy 5 kilowattórás tárolási kapacitású, 2 kilowatt névleges teljesítményű lítium-vas-foszfát akkumulátort fejlesztett ki – írja a PV Magazine. A Sessy (Smart Energy Storage System) nevű berendezést egy közösségi finanszírozási kampány révén tudják piacra dobni. „A váltóáramú akkumulátor egy hat egységből álló elrendezésbe helyezhető, így 30 kilowattórás tárolókapacitás és 12 kilowattos teljesítmény érhető el” – mondta Roeland Nagel, a vállalat társalapítója. Mint hozzátette, az eszköz a lakossági napelemes rendszerekhez tartozó inverter és a fő biztosítékdoboz közé telepíthető.
Maga az akkumulátor 40-szer 50-szer 20 centiméteres, és 45 kilogrammot nyom. Névleges feszültsége 48 volt, és kétirányú, közvetlenül a hálózatra köthető inverterrel van felszerelve. „Az akkumulátor csatlakoztatható a wifihez, hogy hozzáférjen a felhő algoritmusához, amely optimális merítési stratégiát biztosít a dinamikus energiaszerződésekből származó megtakarítások és bevételek maximalizálása érdekében” – emelte ki Nagel. Mint hozzátette, a rendszer figyelembe veszi a napsugárzásra és fogyasztásra vonatkozó előrejelzéseket, valamint az áramárakat, hogy kiszámítsa a töltés és merítés optimális időpontját.
Az akkumulátor és az inverter oda-vissza hatékonysága teljes terhelés mellett 88 százalék körül mozog. A termék tízéves garanciával kapható, és állítólag 6 ezer cikluson keresztül képes a stabil működésre. A Sessy a Charged aldelsti létesítményében fogják gyártani. A cég azt tervezi, hogy finanszírozási projektek segítségével növeli majd a tőkét.
Zöldinfó
A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.
A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.
A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.
Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.
A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
