Zöldinfó
Egyszerűbbé válhat a napelemek használata az otthoni akkumulátorral
A napelemek segítségével a lakosság rengeteg energiát, ezáltal pedig pénzt spórolhat meg. A rendszerek hátulütője ugyanakkor, hogy az adott háztartás szempontjából energia veszhet el, amikor a fel nem használt áramot a hálózatba táplálják. Ezen a problémán segíthetnek a különböző otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az energiát későbbi felhasználásra. A kapcsolódó technológia folyamatosan fejlődik, és egyre több lehetőség érhető el. A Charged holland startup a közelmúltban egy 5 kilowattórás tárolási kapacitású, 2 kilowatt névleges teljesítményű lítium-vas-foszfát akkumulátort fejlesztett ki – írja a PV Magazine. A Sessy (Smart Energy Storage System) nevű berendezést egy közösségi finanszírozási kampány révén tudják piacra dobni. „A váltóáramú akkumulátor egy hat egységből álló elrendezésbe helyezhető, így 30 kilowattórás tárolókapacitás és 12 kilowattos teljesítmény érhető el” – mondta Roeland Nagel, a vállalat társalapítója. Mint hozzátette, az eszköz a lakossági napelemes rendszerekhez tartozó inverter és a fő biztosítékdoboz közé telepíthető.
Maga az akkumulátor 40-szer 50-szer 20 centiméteres, és 45 kilogrammot nyom. Névleges feszültsége 48 volt, és kétirányú, közvetlenül a hálózatra köthető inverterrel van felszerelve. „Az akkumulátor csatlakoztatható a wifihez, hogy hozzáférjen a felhő algoritmusához, amely optimális merítési stratégiát biztosít a dinamikus energiaszerződésekből származó megtakarítások és bevételek maximalizálása érdekében” – emelte ki Nagel. Mint hozzátette, a rendszer figyelembe veszi a napsugárzásra és fogyasztásra vonatkozó előrejelzéseket, valamint az áramárakat, hogy kiszámítsa a töltés és merítés optimális időpontját.
Az akkumulátor és az inverter oda-vissza hatékonysága teljes terhelés mellett 88 százalék körül mozog. A termék tízéves garanciával kapható, és állítólag 6 ezer cikluson keresztül képes a stabil működésre. A Sessy a Charged aldelsti létesítményében fogják gyártani. A cég azt tervezi, hogy finanszírozási projektek segítségével növeli majd a tőkét.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
