Zöldinfó
Egzotikus betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt
Messzi földről származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat – hangsúlyozta egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője.
Lothar Wieler a Berliner Morgenpost című lapban közölt összeállításban kiemelte, hogy fel kell készíteni a Németországban dolgozó orvosokat arra, hogy egyre gyakrabban lehet dolguk olyan betegségekkel, amelyek eddig csak távoli országokból visszatérő pácienseknél fordultak elő. Az RKI kiemelt feladatának tartja ezt az “érzékenyítő” munkát, a többi között webináriumokat tart a témában és tájékoztató anyagokat készít – mondta az intézet vezetője. Az éghajlatváltozás miatt a tél egyre enyhébb, a nyár pedig egyre melegebb Németországban, így a Földközi-tenger térségében vagy még távolabbi vidékeken honos állatfajok is megélnek – írta a Berliner Morgenpost, példaként említve a számos veszélyes vírus terjesztőjeként számon tartott ázsiai tigrisszúnyogot. Ugyanakkor a régóta honos fajok is új veszélyt jelenthetnek az éghajlat melegedése miatt. A közönséges háziszúnyogok például gyakrabban hordozzák a nyugat-nílusi vírust.
Ennél a kórokozónál a szaporodás a szúnyogok szervezetében hőmérsékletfüggő, így a magasabb hőmérséklet hosszabb időn keresztül növeli a szúnyogcsípés általi fertőzések valószínűségét – mondta a lapnak Lothar Wieler. Az RKI már 2019-ben regisztrált eseteket, amelyekben valószínűleg szúnyogcsípés miatt kapták el a vírust emberek, akik nem jártak az országon kívül. Azonban legyőzöttnek hitt betegségek, akár még a malária is újra megjelenhet Németországban a klímaváltozás miatt. Az enyhébb tél a többi között azzal jár, hogy hosszabb ideig aktívak az állatok. Így a kullancsok által terjesztett betegségek száma is növekszik. Ezt mutatják az RKI adatai is, amelyek szerint 2020-ban minden korábbinál több esetben, 712 betegnél mutatták ki a kullancsok révén terjedő FSME-vírus okozta agyvelőgyulladást.
A következő – valamivel hűvösebb – évben ez a szám 45 százalékkal csökkent. Az biztos, hogy az új veszélyek mindenekelőtt a gyerekeket, az időseket és a gyenge immunrendszerű embereket fenyegetik, és védekezni elsősorban óvatos, körültekintő magatartással, például hosszú ruházat viselésével, szúnyog- és kullancsriasztó spray használatával lehet. Az orvosoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy gyakrabban kell majd olyan diagnózisokat felállítaniuk, amelyek korábban ritkák voltak – mondta Lothar Wieler.
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
