Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egzotikus betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt

Létrehozva:

|

Messzi földről származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat – hangsúlyozta egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője.

Lothar Wieler a Berliner Morgenpost című lapban közölt összeállításban kiemelte, hogy fel kell készíteni a Németországban dolgozó orvosokat arra, hogy egyre gyakrabban lehet dolguk olyan betegségekkel, amelyek eddig csak távoli országokból visszatérő pácienseknél fordultak elő. Az RKI kiemelt feladatának tartja ezt az “érzékenyítő” munkát, a többi között webináriumokat tart a témában és tájékoztató anyagokat készít – mondta az intézet vezetője. Az éghajlatváltozás miatt a tél egyre enyhébb, a nyár pedig egyre melegebb Németországban, így a Földközi-tenger térségében vagy még távolabbi vidékeken honos állatfajok is megélnek – írta a Berliner Morgenpost, példaként említve a számos veszélyes vírus terjesztőjeként számon tartott ázsiai tigrisszúnyogot. Ugyanakkor a régóta honos fajok is új veszélyt jelenthetnek az éghajlat melegedése miatt. A közönséges háziszúnyogok például gyakrabban hordozzák a nyugat-nílusi vírust.

Ennél a kórokozónál a szaporodás a szúnyogok szervezetében hőmérsékletfüggő, így a magasabb hőmérséklet hosszabb időn keresztül növeli a szúnyogcsípés általi fertőzések valószínűségét – mondta a lapnak Lothar Wieler. Az RKI már 2019-ben regisztrált eseteket, amelyekben valószínűleg szúnyogcsípés miatt kapták el a vírust emberek, akik nem jártak az országon kívül. Azonban legyőzöttnek hitt betegségek, akár még a malária is újra megjelenhet Németországban a klímaváltozás miatt. Az enyhébb tél a többi között azzal jár, hogy hosszabb ideig aktívak az állatok. Így a kullancsok által terjesztett betegségek száma is növekszik. Ezt mutatják az RKI adatai is, amelyek szerint 2020-ban minden korábbinál több esetben, 712 betegnél mutatták ki a kullancsok révén terjedő FSME-vírus okozta agyvelőgyulladást.

Advertisement

A következő – valamivel hűvösebb – évben ez a szám 45 százalékkal csökkent. Az biztos, hogy az új veszélyek mindenekelőtt a gyerekeket, az időseket és a gyenge immunrendszerű embereket fenyegetik, és védekezni elsősorban óvatos, körültekintő magatartással, például hosszú ruházat viselésével, szúnyog- és kullancsriasztó spray használatával lehet. Az orvosoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy gyakrabban kell majd olyan diagnózisokat felállítaniuk, amelyek korábban ritkák voltak – mondta Lothar Wieler.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák