Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egzotikus betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt

Létrehozva:

|

Messzi földről származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat – hangsúlyozta egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője.

Lothar Wieler a Berliner Morgenpost című lapban közölt összeállításban kiemelte, hogy fel kell készíteni a Németországban dolgozó orvosokat arra, hogy egyre gyakrabban lehet dolguk olyan betegségekkel, amelyek eddig csak távoli országokból visszatérő pácienseknél fordultak elő. Az RKI kiemelt feladatának tartja ezt az “érzékenyítő” munkát, a többi között webináriumokat tart a témában és tájékoztató anyagokat készít – mondta az intézet vezetője. Az éghajlatváltozás miatt a tél egyre enyhébb, a nyár pedig egyre melegebb Németországban, így a Földközi-tenger térségében vagy még távolabbi vidékeken honos állatfajok is megélnek – írta a Berliner Morgenpost, példaként említve a számos veszélyes vírus terjesztőjeként számon tartott ázsiai tigrisszúnyogot. Ugyanakkor a régóta honos fajok is új veszélyt jelenthetnek az éghajlat melegedése miatt. A közönséges háziszúnyogok például gyakrabban hordozzák a nyugat-nílusi vírust.

Ennél a kórokozónál a szaporodás a szúnyogok szervezetében hőmérsékletfüggő, így a magasabb hőmérséklet hosszabb időn keresztül növeli a szúnyogcsípés általi fertőzések valószínűségét – mondta a lapnak Lothar Wieler. Az RKI már 2019-ben regisztrált eseteket, amelyekben valószínűleg szúnyogcsípés miatt kapták el a vírust emberek, akik nem jártak az országon kívül. Azonban legyőzöttnek hitt betegségek, akár még a malária is újra megjelenhet Németországban a klímaváltozás miatt. Az enyhébb tél a többi között azzal jár, hogy hosszabb ideig aktívak az állatok. Így a kullancsok által terjesztett betegségek száma is növekszik. Ezt mutatják az RKI adatai is, amelyek szerint 2020-ban minden korábbinál több esetben, 712 betegnél mutatták ki a kullancsok révén terjedő FSME-vírus okozta agyvelőgyulladást.

Advertisement

A következő – valamivel hűvösebb – évben ez a szám 45 százalékkal csökkent. Az biztos, hogy az új veszélyek mindenekelőtt a gyerekeket, az időseket és a gyenge immunrendszerű embereket fenyegetik, és védekezni elsősorban óvatos, körültekintő magatartással, például hosszú ruházat viselésével, szúnyog- és kullancsriasztó spray használatával lehet. Az orvosoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy gyakrabban kell majd olyan diagnózisokat felállítaniuk, amelyek korábban ritkák voltak – mondta Lothar Wieler.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton térségében is vizsgálták, hogyan pusztíthatja az éghajlatváltozás a természeti értékeket

Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.

A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak” – hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni.

A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben. Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.

Advertisement

A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.

A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt. A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki.

Advertisement

A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák