Zöldinfó
Egzotikus betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt
Messzi földről származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat – hangsúlyozta egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője.
Lothar Wieler a Berliner Morgenpost című lapban közölt összeállításban kiemelte, hogy fel kell készíteni a Németországban dolgozó orvosokat arra, hogy egyre gyakrabban lehet dolguk olyan betegségekkel, amelyek eddig csak távoli országokból visszatérő pácienseknél fordultak elő. Az RKI kiemelt feladatának tartja ezt az “érzékenyítő” munkát, a többi között webináriumokat tart a témában és tájékoztató anyagokat készít – mondta az intézet vezetője. Az éghajlatváltozás miatt a tél egyre enyhébb, a nyár pedig egyre melegebb Németországban, így a Földközi-tenger térségében vagy még távolabbi vidékeken honos állatfajok is megélnek – írta a Berliner Morgenpost, példaként említve a számos veszélyes vírus terjesztőjeként számon tartott ázsiai tigrisszúnyogot. Ugyanakkor a régóta honos fajok is új veszélyt jelenthetnek az éghajlat melegedése miatt. A közönséges háziszúnyogok például gyakrabban hordozzák a nyugat-nílusi vírust.
Ennél a kórokozónál a szaporodás a szúnyogok szervezetében hőmérsékletfüggő, így a magasabb hőmérséklet hosszabb időn keresztül növeli a szúnyogcsípés általi fertőzések valószínűségét – mondta a lapnak Lothar Wieler. Az RKI már 2019-ben regisztrált eseteket, amelyekben valószínűleg szúnyogcsípés miatt kapták el a vírust emberek, akik nem jártak az országon kívül. Azonban legyőzöttnek hitt betegségek, akár még a malária is újra megjelenhet Németországban a klímaváltozás miatt. Az enyhébb tél a többi között azzal jár, hogy hosszabb ideig aktívak az állatok. Így a kullancsok által terjesztett betegségek száma is növekszik. Ezt mutatják az RKI adatai is, amelyek szerint 2020-ban minden korábbinál több esetben, 712 betegnél mutatták ki a kullancsok révén terjedő FSME-vírus okozta agyvelőgyulladást.
A következő – valamivel hűvösebb – évben ez a szám 45 százalékkal csökkent. Az biztos, hogy az új veszélyek mindenekelőtt a gyerekeket, az időseket és a gyenge immunrendszerű embereket fenyegetik, és védekezni elsősorban óvatos, körültekintő magatartással, például hosszú ruházat viselésével, szúnyog- és kullancsriasztó spray használatával lehet. Az orvosoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy gyakrabban kell majd olyan diagnózisokat felállítaniuk, amelyek korábban ritkák voltak – mondta Lothar Wieler.
Zöldinfó
Újabb madárinfluenza-esetet azonosítottak Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegyében ismét igazolták a madárinfluenzát.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Bács-Kiskun vármegyében ezúttal egy mulard kacsa állományban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét; az érintett állomány felszámolása folyamatban van – olvasható a hivatal oldalán, tájékoztatott az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a betegséget Kiskunfélegyházán egy ötezer egyedet számláló mulard kacsa állományban mutatták ki. A madárinfluenza gyanúja a vízfogyasztás csökkenése miatt merült fel. Ezen felül az állatoknál idegrendszeri tünetek jelentkeztek, és az elhullási arány is enyhén megemelkedett. A hatóság 3 kilométeres sugarú védőkörzetet és a kiterjesztett megfigyelési körzetet jelölt ki a telep körül. Hangsúlyozták, hogy a betegség megjelenésének és továbbterjedésének megelőzése a teljes baromfiágazat szempontjából kulcsfontosságú. Az állattartó telepeken elengedhetetlen a járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, a vadmadaraktól történő átfertőződés megakadályozása, az állattartók és az állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása – hívta fel a figyelmet a Nébih.
A madárinfluenza január elején Csongrád-Csanád vármegyében, Szentesen két hízópulykatartó gazdaságban jelent meg. Később, január végén Békés vármegyében, egy orosházi és egy békésszentandrási telepen, majd pár napra rá Jász-Nagykun Szolnok vármegyében egy tiszaföldvári lúdállományban is kimutatták a vírus jelenlétét. Bács-Kiskun vármegyében először február elején Lakiteleken egy pecsenyekacsa telepen jelent meg a madárinfluenza, majd a hónap végén Csongrád-Csanád vármegyében újra kimutatták a vírus jelenlétét egy zsombói telepen. A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk a Nébih tematikus aloldalán érhetők el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
