Zöldinfó
Ekkortól érheti meg napelemet telepíteni ismét
Októberben függesztették fel a napelemek hálózati csatlakozásának lehetőségét, a döntés súlyos hatást gyakorolt a piacra.
A kormány ígéretet tett arra, hogy legkésőbb két év múlva visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét – számol be a HVG. Az Európai Bizottság november 30-án javasolta a tagállamoknak, hogy fogadják el a helyreállítási tervet, amely 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelenthet Magyarország számára. A tervben különböző, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel. Az egyik ígéret az, hogy megszüntetik a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának felfüggesztését – az ilyen erőművek hazánkban jellemzően napelemek.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Addig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal félévente regionális felülvizsgálásokat folytat majd. Mint ismert, októberben rendelték el a hálózati csatlakozás lehetőségének szüneteltetését. A döntés súlyos hatást gyakorolt a hazai piacra, gyakorlatilag ellehetetlenítette a napelemtelepítést.
A kormány a fentiek mellett vállalta, hogy 75 napban maximalizálja a fél megawattnál nagyobb kapacitású naperőművek engedélyezésének határidejét, hatósági reakció hiányában pedig a kérelmet elfogadottnak fogják tekinteni. Egyszerűsítik továbbá a legfeljebb 0,8 kilowatt teljesítményű kiserőművek telepítését és engedélyeztetését, a hálózathoz csatlakoztatásukat pedig maximum két hónapos határidővel teljesítik a szolgáltatók.
Meg fogják szüntetni a szélturbinák felállítását korlátozó jelenlegi szabályokat, és meghatározzák azokat a területeket, ahova kimondottan javasolt lesz turbinákat telepíteni, ezen felül egyszerűsítik és felgyorsítják az engedélyeztetés folyamatát. Arra is ígéretet tettek, hogy átláthatóvá teszik a nagyobb naperőművek telepítésének feltételeit. A vállalás szerint az uniós pénzből finanszírozott felújítás esetében vállalni kell 30 százalékos energiahatékonysági növekedést. Végezetül kivezetik a szaldó elszámolást a megújulós termelőknél – ezen elszámolási rendszer a felhasználónak meglehetősen kedvező, a hálózat üzemeltetőjének viszont plusz kiadásokkal jár.
A nap- és szélenergiás termelés támogatásához jelentősen fejleszteni kell a hálózatot, erre 415 millió eurós keret áll majd rendelkezésre, plusz 300 millió euró a hálózat működését támogató akkumulátorok beszerzésére. A kormány a tervben azt is vállalta, hogy a mostani 8-ról 10 gigawattra emeli a jóváhagyott megújuló energiatermelési kapacitás mértékét 2026 nyaráig.
Zöldinfó
Veszélyben a famatuzsálemek: a legeltetés hiánya fenyegeti a fáslegelőket
A fáslegelő viselheti 2026-ban az év élőhelye címet – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő versengett a címért – idézték fel a közleményben. Mint írja az alternativenergia.hu, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal a civil természetvédelmi szervezet évről évre egy-egy élőhelytípust szeretne közelebb hozni az emberekhez, bemutatva szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit, és el is végezni ilyen beavatkozásokat. A fáslegelő olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal koronájuk terebélyes, alattuk pedig a jószág legelése nyomán nincs cserjeszint vagy sűrű újulat. Az elmúlt korok pásztorai nagyra becsülték a nyári kánikulában hűs árnyékot, ősszel vadgyümölcsöt vagy a jószágnak takarmányt adó vén fákat, ezeket tudatosan kímélték, vigyáztak rájuk.
Az ősi tisztelet maradványai még ma is érezhetőek, az öreg fáslegelők famatuzsálemei sokszor félig korhadtan, csúcsszáradtan is a helyükön maradnak. Vannak rokon élőhelyei, ezekre szintén a szórtan álló idős fák jellemzőek, ilyen többek között a fáskaszáló, a kaszálógyümölcsös, a szelídgesztenyeliget. Hazánk területén nem egyforma sűrűségben találunk fáslegelőket. Híresen szépek díszítik az Alföld hajdan vízjárta tájait (Túristvándi, Eperjeske, Tiszabecs, Tiszaigar), a megmaradt dél-alföldi pusztákat (Bélmegyer), Tolnát (Bogyiszló), Baranyát (Csokonyavisonta). Viszonylag gyakoriak a középhegységeinkben, a Zempléntől egészen a Bakonyig. Egyes országrészekben (Szatmár-Bereg, Őrség, Balaton-felvidék) tájképalkotók.
A legeltetéses állattartás visszaszorulásával, szinte teljes megszűntével azonban olyan cserjésedési folyamatok indultak el, melyek már középtávon fenyegetik az idős faóriásokat és ezt a különleges, fajgazdag élőhelytípust – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
