Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ekkortól érheti meg napelemet telepíteni ismét

Októberben függesztették fel a napelemek hálózati csatlakozásának lehetőségét, a döntés súlyos hatást gyakorolt a piacra.

Létrehozva:

|

A kormány ígéretet tett arra, hogy legkésőbb két év múlva visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét – számol be a HVG. Az Európai Bizottság november 30-án javasolta a tagállamoknak, hogy fogadják el a helyreállítási tervet, amely 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelenthet Magyarország számára. A tervben különböző, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel. Az egyik ígéret az, hogy megszüntetik a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának felfüggesztését – az ilyen erőművek hazánkban jellemzően napelemek.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Addig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal félévente regionális felülvizsgálásokat folytat majd. Mint ismert, októberben rendelték el a hálózati csatlakozás lehetőségének szüneteltetését. A döntés súlyos hatást gyakorolt a hazai piacra, gyakorlatilag ellehetetlenítette a napelemtelepítést.

A kormány a fentiek mellett vállalta, hogy 75 napban maximalizálja a fél megawattnál nagyobb kapacitású naperőművek engedélyezésének határidejét, hatósági reakció hiányában pedig a kérelmet elfogadottnak fogják tekinteni. Egyszerűsítik továbbá a legfeljebb 0,8 kilowatt teljesítményű kiserőművek telepítését és engedélyeztetését, a hálózathoz csatlakoztatásukat pedig maximum két hónapos határidővel teljesítik a szolgáltatók.

Advertisement

Meg fogják szüntetni a szélturbinák felállítását korlátozó jelenlegi szabályokat, és meghatározzák azokat a területeket, ahova kimondottan javasolt lesz turbinákat telepíteni, ezen felül egyszerűsítik és felgyorsítják az engedélyeztetés folyamatát. Arra is ígéretet tettek, hogy átláthatóvá teszik a nagyobb naperőművek telepítésének feltételeit. A vállalás szerint az uniós pénzből finanszírozott felújítás esetében vállalni kell 30 százalékos energiahatékonysági növekedést. Végezetül kivezetik a szaldó elszámolást a megújulós termelőknél – ezen elszámolási rendszer a felhasználónak meglehetősen kedvező, a hálózat üzemeltetőjének viszont plusz kiadásokkal jár.

A nap- és szélenergiás termelés támogatásához jelentősen fejleszteni kell a hálózatot, erre 415 millió eurós keret áll majd rendelkezésre, plusz 300 millió euró a hálózat működését támogató akkumulátorok beszerzésére. A kormány a tervben azt is vállalta, hogy a mostani 8-ról 10 gigawattra emeli a jóváhagyott megújuló energiatermelési kapacitás mértékét 2026 nyaráig.

Advertisement

Zöldinfó

35 ezer tonna illegális hulladék miatt került nyomás alá a horvát kormány

Bizalmi szavazást kezdeményezne az ellenzék a horvát kormány ellen egy veszélyeshulladék-ügy miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bizalmi szavazás kezdeményezését jelentette be több horvát ellenzéki párt Andrej Plenkovic kormánya ellen, miután kiderült, hogy több tízezer tonna, részben európai uniós országokból illegálisan behozott veszélyes hulladék szennyezte a talajt Horvátország több pontján. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) több éve nyomoz az ügyben – írja az alternativenergia.hu. Tavaly februárban egy nemzetközi rendőrségi akcióban 13 embert vettek őrizetbe, az USKOK pedig tíz ember és négy vállalat ellen indított nyomozást. A gyanú szerint legalább 35 ezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része veszélyes hulladék volt. A hulladék egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A nyomozók szerint a külföldről érkező hulladékot újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd illegálisan elföldelték vagy a szabadban helyezték el. A hulladékban műanyag, elektromos és elektronikus berendezések feldolgozásából származó anyagok, egészségügyi hulladék, valamint építési anyagok is voltak.

A horvát közszolgálati televízió (HRT) értesülése szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy már 2021-ben megkezdődött az illegális hulladék szállítása és lerakása a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinátnál, holott a Tipos Resurs vállalat csak egy évvel később kapott megyei engedélyt nem veszélyes hulladék kezelésére. Az ügy azután váltott ki felháborodást, hogy nyilvánosságra kerültek a mezőgazdasági kombinát silójának területén végzett szakértői vizsgálatok eredményei. Csak ezen a helyszínen mintegy 37 ezer tonna vegyes hulladékot találtak, amelynek egy részét veszélyesnek és ökotoxikusnak minősítették.

Az ellenzék szerint a talajban emelkedett nehézfém-koncentrációt mutattak ki, a szakértői vizsgálatok pedig a lerakótól lejjebb található felszín alatti vízben PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták. A szakértők szerint csaknem 18 ezer négyzetméteren visszafordíthatatlanul károsodott az élőhely. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök “ökocídiumnak” nevezte a történteket, azonnali kármentesítést és a felelősök megbüntetését követelte. Mint fogalmazott, a likai földet évek óta európai uniós országokból érkező veszélyes hulladékkal mérgezik. Szerinte a kormány nem hivatkozhat tovább eljárásokra és közbeszerzésekre, mert veszélybe került az emberek egészsége, és fennáll a térség tartós szennyezésének veszélye.

Advertisement

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy kezdeményezi a kormány leváltását, a Híd (Most) pedig arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy közösen kezdeményezzenek bizalmi szavazást és a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Zvonimir Troskot, a Híd képviselője “riasztó ökológiai válságról” beszélt. A kormánykoalícióhoz tartozó Haza Mozgalom (DP) is azt javasolta, hogy nyilvánítsanak ökológiai katasztrófahelyzetet Likában, amely egy Közép-Horvátországot Dalmáciától elválasztó hegyvidéki tájegység. A horvát parlament környezet- és természetvédelmi bizottsága rendkívüli ülést tart Gospicban az ügy miatt.

Andrej Plenkovic miniszterelnök rendkívüli egyeztetésre hívta össze a kormánykoalíció pártjainak vezetőit. A kormányfő ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint veszélyben lenne a lakosság, és az ellenzéket pánikkeltéssel és dezinformációk terjesztésével vádolta. Közölte, hogy a horvát közegészségügyi intézet szerint a likai ivóvíz biztonságos és fogyasztható. A miniszterelnök szerint a problémát büntetőjogi, környezetvédelmi és politikai szinten is kezelik. A felszínen található, nem veszélyesnek minősített mintegy ötezer tonna hulladék eltávolítására megismétlik a közbeszerzési eljárást, miután az első felhívásra egyetlen vállalat sem jelentkezett. A föld alá került, részben veszélyesnek minősített mintegy 30 ezer tonna hulladék ártalmatlanításához külföldi szakvállalatokat keresnek, mert Horvátországban nincs megfelelő létesítmény és kapacitás erre.

Advertisement

A kormányfő közölte azt is, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi felelőseit a kármentesítés költségeinek megtérítésére is kötelezik. Az ügynek korrupciós szála is van. Az USKOK 2025 novemberében őrizetbe vette Andrija Mikulic akkori országos főfelügyelőt az illegális hulladéklerakással összefüggő korrupció gyanúja miatt. A férfi tagadta az ellene felhozott állításokat.

A gospici lakosok már 2022-ben figyelmeztették a hatóságokat a gyanús hulladékszállítmányokra. A helyi civil kezdeményezés tagjai azt állítják, hogy éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a városi és megyei hatóságoknak is tettek. Az állami felügyelőség közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést végeztek a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák