Zöldinfó
Ekkortól érheti meg napelemet telepíteni ismét
Októberben függesztették fel a napelemek hálózati csatlakozásának lehetőségét, a döntés súlyos hatást gyakorolt a piacra.
A kormány ígéretet tett arra, hogy legkésőbb két év múlva visszaállítja a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozási lehetőségét – számol be a HVG. Az Európai Bizottság november 30-án javasolta a tagállamoknak, hogy fogadják el a helyreállítási tervet, amely 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelenthet Magyarország számára. A tervben különböző, a megújuló energia minél gyorsabb terjedését segítő vállalás is szerepel. Az egyik ígéret az, hogy megszüntetik a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának felfüggesztését – az ilyen erőművek hazánkban jellemzően napelemek.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Addig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal félévente regionális felülvizsgálásokat folytat majd. Mint ismert, októberben rendelték el a hálózati csatlakozás lehetőségének szüneteltetését. A döntés súlyos hatást gyakorolt a hazai piacra, gyakorlatilag ellehetetlenítette a napelemtelepítést.
A kormány a fentiek mellett vállalta, hogy 75 napban maximalizálja a fél megawattnál nagyobb kapacitású naperőművek engedélyezésének határidejét, hatósági reakció hiányában pedig a kérelmet elfogadottnak fogják tekinteni. Egyszerűsítik továbbá a legfeljebb 0,8 kilowatt teljesítményű kiserőművek telepítését és engedélyeztetését, a hálózathoz csatlakoztatásukat pedig maximum két hónapos határidővel teljesítik a szolgáltatók.
Meg fogják szüntetni a szélturbinák felállítását korlátozó jelenlegi szabályokat, és meghatározzák azokat a területeket, ahova kimondottan javasolt lesz turbinákat telepíteni, ezen felül egyszerűsítik és felgyorsítják az engedélyeztetés folyamatát. Arra is ígéretet tettek, hogy átláthatóvá teszik a nagyobb naperőművek telepítésének feltételeit. A vállalás szerint az uniós pénzből finanszírozott felújítás esetében vállalni kell 30 százalékos energiahatékonysági növekedést. Végezetül kivezetik a szaldó elszámolást a megújulós termelőknél – ezen elszámolási rendszer a felhasználónak meglehetősen kedvező, a hálózat üzemeltetőjének viszont plusz kiadásokkal jár.
A nap- és szélenergiás termelés támogatásához jelentősen fejleszteni kell a hálózatot, erre 415 millió eurós keret áll majd rendelkezésre, plusz 300 millió euró a hálózat működését támogató akkumulátorok beszerzésére. A kormány a tervben azt is vállalta, hogy a mostani 8-ról 10 gigawattra emeli a jóváhagyott megújuló energiatermelési kapacitás mértékét 2026 nyaráig.
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
