

Zöld Közlekedés
Elektromos autók: a kérdések, amelyek mindenkiben megfogalmazódnak
Tényleg csökken az elektromos autók hatótávja a hidegben?
Az elektromos autók egyre népszerűbb választásnak számítanak hazánkban is, hiszen nemcsak környezetbarát, hanem egyre inkább megtérülő megoldást jelentenek a benzines és dízeles modellekhez képest. Ennek ellenére a potenciális tulajokban még mindig rengeteg a kérdőjel a technológiával kapcsolatban. A Car and Driver olvasói üzenetek alapján válaszolt meg néhány gyakori kérdést.
A hideg idő csökkenti az autó hatékonyságát és teljesítményét?
Nem kérdés, hogy a hideg idő hat az elektromos kocsik hatékonyságára és teljesítményére, ami a gyorsulást és a hatótávolságot is befolyásolja. A hideg lényegében az akkumulátor kémiájára hat, ily módon kevesebb energia jut a meghajtásra. Emellett a szélsőségesen hidegben, illetve melegben elfogyasztott, az akkumulátor hőszabályzó rendszerének működtetéséhez felhasznált energia szintén csökkenti a hatékonyságot. Az utastér hűtése vagy fűtése további energiát vonhat el, amelyet egyébként hajtásra lehetne fordítani. Mindez azt eredményezi, hogy hidegben ténylegesen mérséklődik az egy töltéssel levezethető távolság. A csökkenést természetesen több tényező is befolyásolja a konkrét hőmérsékleti értéktől a klímabeállításokig. A visszaesés nagyjából 20-30 százalékos lehet.
Nem csökken az akkumulátorok élettartama úgy, mint az okostelefonok esetében?
Tény, hogy az e-autókban gyakran használnak lítium-ion akkumulátorokat, éppen azt az alaptechnológiát, amelyet a laptopokban, okostelefonokban és más elektromos eszközökben. A járművek esetében ugyanakkor jóval tovább használhatóak maradnak. Az elektromos modelleknél az akkumulátor sosem merül le teljesen, illetve sosem töltődik fel maximálisan, ez pedig jelentősen növeli az élettartamot. Sok új kocsi esetében eleve 8-10 éves garancia jár az akkumulátorra 160-241 ezer kilométeres használat mellett.
Lesz valaha egész nap töltés nélkül vezethető e-autó?
Az elektromos modelleknél gyakran merül fel a hatótáv problémája. Tény, hogy az ilyen kocsikat nem lehet egyetlen töltéssel egy napon át 800-1100 kilométeren vezetni, de hasonló távolság töltés nélkül sok hagyományos kocsival sem tehető meg. Az igazán nagy hatótávra valószínűleg még éveket kell várni. Egyáltalán nem lehetetlen ugyanakkor, hogy az akkumulátor-technológia fejlődésének köszönhetően idővel akár egész nap kocsikázhatunk majd egyetlen töltéssel.
Tényleg kisebb az elektromos modellek kibocsátása?
A kérdés meglehetősen komplex. Bár egy benzin- vagy dízelmotor kibocsátása önmagában össze sem hasonlítható egy elektromos motoréval, nagyon nem mindegy, hogy utóbbi fogyasztó esetében az áramot miként is hozzák létre. Szerencsére napjainkban egyre inkább terjednek a zöld megoldások a villamosenergia-termelésben. Fontos tényező továbbá, hogy magát a járművet, illetve annak alkatrészeit miként készítik el. Sokan tudják, hogy az akkumulátorok és elektromos motorok előállítása szennyezőbb, mint a hagyományos járműveké. A vizsgálatok alapján ugyanakkor a gyártásnál jelentkező kibocsátás idővel megfordul, így az e-modellek összességében jóval környezetbarátabb választásnak számítanak.
Lemerül egy elektromos autó, ha ki van kapcsolva?
Minden akkumulátorra igaz, hogy merül. Ez az elektromos autók esetében sincs másként, a rendszer extrém környezetben ráadásul energiát használ arra, hogy biztonságos hőmérsékleten tartsa az akkumulátort. Az újabb lítium-ion eszközök szerencsére már jóval hatékonyabban tudják megtartani töltöttségüket, a fejlődés pedig ezen a területen is folyamatos.
Biztonságos áradásban vezetni egy e-autót?
Mindegy, hogy elektromos modellről vagy hagyományos járműről van szó, elárasztott területen általában nem biztonságos áthaladni. Az e-autókban komoly védelmet építenek ki, hogy csökkentsék az áramütés esélyét, és az alkatrészek megóvása érdekében is bevezetnek különböző intézkedéseket. A legjobb persze az, ha az ember kerüli a mély vizet.
Miként hat a téli fűtés a jármű hatótávjára?
A probléma rendkívül komplex, nagyon sok faktortól, köztük a külső hőmérséklettől, a fűtés hőmérsékletétől, illetve a modelltől függ. A Car and Driver saját, Tesla Model 3-mal végzett tesztje alapján a fűtés valóban jelentősen hat a hatótávra és teljesítményre, persze tényleg nem mindegy, hogy az ember milyen autót vezet.
Mikor lesznek megfizethetőek az elektromos autók?
Minden azon múlik, hogy az ember mit talál megfizethetőnek. Bár sok e-modell a hagyományos autókhoz képest drágább, a különbség egyre csökken, a töltés költsége, valamint a szervizdíj ráadásul sokkal alacsonyabb. Ily módon, hosszabb távon valójában már most megfizethetőbb lehet egy elektromos kocsi használata, mintha benzines vagy dízeles jármű mellett döntenénk.

Zöld Közlekedés
Autóvezetés új dimenzióban: okos-autópálya VR-ben és mobilon is követhető
Intelligens közlekedés: egy magyar fejlesztés a nemzetközi élvonalban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Így működik a több szempontból világelső budaörsi okos-autópálya. „Minden autóról mindent tudunk” – így foglalta össze a BME és a Magyar Közút által közösen, az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében fejlesztett okosautópálya-szakasz képességeit Szalay Zsolt, az egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a projektről tartott sajtótájékoztatón – tájékozatott az alternativenergia.hu. A rendszer hónapok óta működik, a bme.hu-n már beszámoltak róla és most pedig a sajtónak is bemutatták, hogy pontosan mit tud. Az M1-M7 autópálya 800 méternyi budaörsi szakaszának két oldalán 39 különböző szenzor figyeli a járművek mozgását, az így keletkezett adattömegből pedig egy szuperszámítógép valós időben megalkotja az útszakasz teljes virtuális reprezentációját – ezt hívják digitális ikernek. Charaf Hassan, a BME rektora azzal nyitotta meg az eseményt, hogy a fejlesztés is mutatja, a Műegyetem és az ipar nem külön-külön működik, hanem együtt, amellett bizonyítja, hogy Magyarország képes élenjáró technológiák előállítására. „Nem a polcnak, hanem az iparnak csináljuk ezeket, a fenntartóváltásunk egyik mozgatórugója is az, hogy közeledjünk a gazdasági szereplőkhöz” – tette hozzá. „Az útépítés már nemcsak aszfaltozás, hanem olyan okoseszközök beépítése is, amelyek megkönnyítik az üzemeltetést. A fantáziánkat szabadjára engedve láthatjuk, milyen óriási lehetőséget vannak ebben a fejlesztésben” – mondta Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nagy lehetőségnek nevezte, amikor egy infrastruktúra-kezelő csatlakozhat egy ilyen projekthez. „Mint minden mérnök, modellekkel dolgozunk, és most megérkeztünk a modellek mennyországába, ahol a valóság egy az egyben képződik le.” Megemlítette, hogy a „vision zero”, azaz a halálos balesetek számának 0-ra csökkentése eléréséhez még nincsenek meg az eszközeink, az okos-autópálya azonban fontos lépés lehet ebbe az irányba. A vezérigazgató szerint a magyar fejlesztésű rendszer lesz a 2026 májusában Budapesten rendezendő Transport Research Arena k+f konferencia fénypontja. Szalay Zsolt röviden ismertette a tanszék főbb kutatási területeit a kooperatív forgalomirányítástól az autonóm járműirányításon át a precíziós helymeghatározásig, jelezve, hogy a budaörsi rendszer is 20-25 ember 5 éves, több kutatócsoportban végzett munkájának az eredménye.
Megindokolta azt is, miért mondhatjuk, hogy a fejlesztés világelső, noha Kína már több mint 1000 kilométer okosutat épített. Három szempontból is egyedülálló: máshol nincs ilyen szenzorozottság, saját fejlesztésű az adatok értelmezését végző detektor, és az algoritmusok mindössze 70 milliszekundum alatt futnak le, így biztosítva a valós idejűséget. A tanszékvezető videókon is bemutatta, hogyan jelenik meg a digitális iker a számítógép képernyőjén, egy mobiltelefon alkalmazásában vagy akár egy VR-szemüvegen. Ha sikerül finanszírozást szerezni a rendszer bővítésére, létrejöhet egy olyan autópálya, ahol a közlekedők többe láthatnak, mint amit a saját járművük érzékel, sőt a vezetéstámogató eszközökkel nem rendelkező autók is felokosíthatók, biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Zöld energia a gyakorlatban: a MET Csoport aktívan alakítja a hálózat jövőjét
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon